Dr. Varga Imre mk. pv. ezredes: A lakosságvédelem újszerű dimenziói, különös tekintettel az Uniós követelményekre. Balatonföldvár, március 19.

Átírás

1 Dr. Varga Imre mk. pv. ezredes: A lakosságvédelem újszerű dimenziói, különös tekintettel az Uniós követelményekre Balatonföldvár, március 19. Polgári védelmi kirendeltségvezetők országos szakmai konferenciája és továbbképzése I. Helyzetelemzés jövőbeni tevékenység fő irányai A polgári védelem hazánk biztonsági rendszerének egyik fontos eleme. Az elfogadott Kormányprogram kiemelt figyelmet fordít a biztonságos köztársaság megteremtésére, az állampolgárok védelmére, alapvető jogaik biztosítására. A Kormány célul tűzte ki a katasztrófa- és veszélyhelyzetek eredményes kezelése érdekében az integrált katasztrófavédelem, ezen belül a polgári védelem megerősítését. 1. A főbb lakosságvédelmi szakmai feladatok végrehajtásának helyzete a) A települések veszélyeztetettségének felmérése: A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyeztető vagy a károsító hatások elleni védekezésre történő felkészítés érdekében az ország településeinek polgári védelmi besorolását rendelte el. A megyei, fővárosi védelmi bizottságok minden évben az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel felülvizsgálják a helyzetet, szükség szerint javaslattal élnek az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felé a sorolás megváltoztatására, amely a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet módosításával kerül elfogadásra. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás, az elmúlt több mint tíz év tapasztalatai és a veszélyforrások átrendeződése miatt szükséges a sorolási kategóriák, a védelmi követelmények átdolgozása.

2 b) A polgári védelmi tervezés, szervezés: 2 A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet szerint fegyveres összeütközés esetére általános polgári védelmi terveket, a természeti és civilizációs veszélyeztető hatások csökkentésére, a következmények felszámolására veszélyelhárítási terveket kell készíteni. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási viszonyok miatti káresemények, a bajba jutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység, illetve a terrorcselekmények és az azokkal való fenyegetés indokolták a veszélyelhárítási tervek célirányos felülvizsgálatát, kiegészítését. A 29/2005. (B.K. 15.) BM utasítás alapján, pedig elkészült az országos terror-elhárítási tervrendszer is, amely egységes szakmaisággal tartalmazza feladatainkat. c) A polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása: A katasztrófák, a fegyveres cselekmények során a lakosságra ható következmények felszámolására, alkotmányos kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek alkalmazhatók, az 55/1997. (X. 21.) BM rendelet szabályai szerint. A szervezetek többségében az elmúlt évek árvizeinél bebizonyították szükségességüket. Jelenleg minősített időszakot el nem érő helyzetben mintegy fő, minősített időszakban fő, így mindösszesen közel fő áll rendelkezésre. A szakalegységek fenntartása a pénzügyi fedezet tartós hiánya miatt egyre nagyobb gondot jelent a hivatásos katasztrófavédelmi szervek számára. A felkészítés általában a települési polgári védelmi parancsnokságok (jórészt a hivatalok dolgozói) részére évente egy alkalommal megtartott képzésre szorítkozik. A szervezetekbe beosztottak zöme polgári szakmai végzettsége alapján képes polgári védelmi feladatok ellátására. Technikai eszközeik lebiztosítása a nemzetgazdaságból, felszerelésük központi készletből történik. Mindezeken túl célszerű megvizsgálni az önkéntes mentőszervezetek képességeinek további integrálását is a hazai mentési struktúrába.

3 3 d) A lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra: A lakosságvédelem a polgári védelem egyik legalapvetőbb feladata. Fontos az ifjúság megszólítása, amely a Nemzeti Alap Tantervre épített oktatásokon, képzéseken keresztül valósul meg. Az internetes oldalunkon, valamint nyomtatott kiadványainkban is megtalálhatók a veszélyhelyzeti tennivalók, magatartási szabályok (lakossági tájékoztatók). A polgármesterek a polgári védelmi tevékenység kulcsszereplői, tekintettel arra, hogy jogszabályi alapon illetékességi területükön ők a polgári védelmi vezetők. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani felkészítési rendszerük fejlesztésére, folyamatos elméleti és gyakorlati jellegű kötelező képzésükre. e) A figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás: A lakosság riasztása, tájékoztatása a polgári védelem egyik legfontosabb feladata. Célja időben felhívni a figyelmet a várható katasztrófaveszélyre, légitámadásra. Ehhez kapcsolódik a folyamatos tájékoztatás a kialakult helyzetről, a követendő magatartási szabályokról és a védekezés feladatairól. A jelenlegi katasztrófavédelmi riasztás a korábbi légi riasztási rendszert használja, melynek nagyobb része régi típusú szirénákból áll, üzemeltetésüket a polgári védelmi szervezeteken belül létrehozott riasztó őrsök végezhetik. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében és a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek körzetében már találhatók, illetve a közeljövőben állnak rendszerbe modernebb, hangfrekvenciás érzékelővel ellátott, beszédhang továbbítására is alkalmas riasztó eszközök. A fejlesztés költségigényes, de elengedhetetlen annak érdekében, hogy a riasztás, tájékoztatás színvonala országosan elérje a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében található jelenlegi rendszerét. f) Az egyéni védőeszközökkel történő ellátás: Rendszerét és követelményeit a 114/1995. (IX. 27.), illetve az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendeletek tartalmazzák.

4 4 Ezek alapján a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében élő közel 230 ezer állampolgár egynegyede részére van tervezve veszélyhelyzetben védőeszköz. Az előírt védőeszköz-ellátás nem kielégítő, a sorolt településeken élő lakosság egyéni védelme korlátozottan biztosított. Az állami forrásokból finanszírozott védőeszköz-ellátás a veszélyes üzemek és a nukleáris létesítmény körzeteire koncentrál. A jövőben új elvek kialakításával szükséges átgondolni az ellátási feladatokat, figyelembe véve a települések besorolása során megfogalmazott módosítási igényeket. g) Az óvóhelyi védelem: Tervezésének szabályait a 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet rögzíti. Az életvédelmi létesítmények nyilvántartása országos szinten jól szervezett, a területi szervek évente kétszer pontosítják adatbázisaikat. Az összesített kimutatás szerint az ellátottság igen alacsony, az ország lakosainak mintegy 10%-át lehetne elhelyezni ilyen létesítményekben. Az óvóhelyekkel kapcsolatos feladatok szabályozását kormány- és ágazati miniszteri rendeletek tartalmazzák, melyeket célszerű nemzetközi tapasztalatokra épülő elvek mentén felülvizsgálni. h) A lakosság kimenekítése és kitelepítése, befogadása és visszatelepítése: A lakosságvédelem egyik leghatékonyabb módja, egyben a legösszetettebb alrendszer. Alapelv, hogy a kimenekítést és különösen a kitelepítést csak abban az esetben célszerű alkalmazni, amikor az érintett lakosság védelme más módon nem biztosítható. Az elmúlt időszak elsősorban árvíz-védekezési tapasztalatai rávilágítottak a kitelepítés fontosságára és a jövőben megoldandó szakmai feladatokra. A távolsági védelmi intézkedések mellett a Seveso II. Irányelv rávilágított - összhangban a nyugat-európai gyakorlattal az elzárkóztatás fontosságára és az ezzel összefüggő új megoldások kialakítására.

5 5 i) Nukleárisbaleset- elhárítás Nukleáris veszélyhelyzet esetére elsősorban a csernobili baleset tapasztalatai alapján nemzetközi szinten szabályozott és ellenőrzött, a polgári védelem részeként egységes elvek mentén működő védelmi rendszerek épültek. A polgári védelemnek a jövőben fel kell készülnie a paksi blokkok élettartam és teljesítmény növeléséből, valamint az új hazai és a környező országokban létesítendő atomerőművek telepítéséből, valamint a terrorcselekményekből adódó kockázatok kezelésére. j) Mentési rendszer I. ütem (azonnali beavatkozás) II. ütem III. ütem Üzemi kárelhárítási Műszaki Mentő Bázisok 2 Katasztrófák elleni szervezetek (létesítményi védekezésre kijelölt pv. tűzoltóságok, munkahelyi szervezetek második lépcsői pv. szervezetek) 1 Önkormányzati tűzoltóságok Pv. szervezetek vezető szervei 3 Állami mentőszolgálat Pv. gyors készenléti idejű szervezetek Rendőrség Kijelölt pv. mentő szervezetek Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok/Fővárosban Szolgálat Kijelölt pv. logisztikai szervezetek 1 A polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakosságból kijelölt, katasztrófák elhárítására létrehozott polgári védelmi szervezetek, melynek összlétszáma: fő az alábbi bontásban: - munkahelyeken megalakított szervezetek létszáma: 2500 fő; - települési szervezetek létszáma: fő; - területi szervezetek létszáma: 3500 fő. 2 A Regionális Műszaki Mentő Bázisok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásának rendszerébe 2001-től új elemként kerültek be, de működésüket tekintve nem ismeretlenek a magyar katasztrófavédelem számára. Az ország 9 hivatásos önkormányzati tűzoltósága bázisán létrejött egység nagyteljesítményű, speciális felszereléseivel regionális működési területtel rendelkezik. A műszaki mentő konténeren koncentráltan találhatóak meg azok az eszközök, amelyek a különféle baleseteknél az élet és vagyonmentéshez nélkülözhetetlenek. A vegyi balesetelhárító konténer felszerelései alkalmasak mind a veszélyes anyag szétfolyás megakadályozására, összegyűjtésére, mind pedig a szükséges személy- és eszköz-mentesítés végrehajtására. 3 A polgári védelmi szakalegységek tevékenységét irányító szervezetek: vezetésbiztosító és híradó szakszolgálat-parancsnokság, lakosságvédelmi szakszolgálat-parancsnokság, kárfelszámolási szakszolgálat-parancsnokság, logisztikai szakszolgálat-parancsnokság.

6 6 A katasztrófa elhárításban résztvevő és bevonható szervek állománya és önkéntes csoportok összlétszáma több mint fő. A mentésben való részvétel szabályait kormányrendelet határozza meg A jövőben célszerű kialakítani a beavatkozás és elhárítás hatékony végrehajtása érdekében regionális szintű, komplex rendeltetésű mentőszervezeteket (csoportosításokat), hivatásos, kötelezettek, önkéntes, karitatív és speciális mentőszervezetek, valamint polgári szervek közreműködésével. A kistérségeken belül a térség veszélyeztetésének felmérése alapján - települési komplex önvédelmi szervezetek (csoportosítások) kialakítása a regionális szintű szervezeteknél jelzett közreműködési körrel, a települések veszélyeztetettségei szerint. Fontos a monitoring rendszerek és az értékelő központok fejlesztése a reagálás és beavatkozás időben történő, hatékony végrehajtása érdekében. k) A civil szervezetek közreműködése a polgári védelmi feladatrendszerben: A hivatásos katasztrófavédelmi szerveket polgári védelmi szempontból számos civil szervezet segíti, ezek közül stratégiai partner a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, mely az 1937-ben létrehozott Légoltalmi Liga jogutódjaként, 1991-es megalakulása óta fontos szerepet játszik a támogatásban. Elsősorban a lakosság, a polgármester segítők felkészítésében, a hagyományőrzésben működik közre. A jövőben szükséges vállalt feladataik ellátásához, a tűzoltó szövetségekhez hasonlóan állami pénzügyi források biztosítása. Ez alapvetően megvalósul a polgári védelmi mozgalom dinamizálása projekt keretében. II. Nemzetközi kitekintés, egyes lakosságvédelmi feladatok újszerű dimenziói 1. Általánosságban A fejlett nyugat- és észak- európai országok a klasszikus értelemben vett polgári védelmét vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy nincs egységes szervezeti kerete, gyakorlatilag országonként eltérő, azonban felfedezhetőek egyes igazodási pontok nemzetenként, és nemzetcsoportonként.

7 7 Míg a békeidőszaki veszélyhelyzet kezelés operatív feladatainak végrehajtása követi a közigazgatás területi és helyi felépítését, addig az un. háborús tervezési feladatok elsősorban állami szinten jelennek meg. Így van ez többek között a Német-, az Olasz- és a Francia Köztársaságban. Különösen a Skandináv országokban az un. teljes védelem koncepciójának preferálása honos, azaz az egységes védelem célja, hogy a feladatvégrehajtásra létrehozott szervezetek mind békeidőszakban, mind háborús helyzet idején is képesek legyenek lehetőség szerint minél kevesebb új szerv bevonása nélkül a lakosság védelmének permanens biztosítására. A fentiekből összegzésként megállapítható, hogy nyugat-európában a vázolt feladat-rendszer elhelyezése az államigazgatásban igen változatos képet mutat, azonban közös rendezőelvként elmondható, hogy a lakosság védelme elsődleges prioritást élvez. Országunk környezetében megítélésem szerint klasszikus értelemben vett katonai jellegű válságok és konfliktusok vélhetően a NATO tagságunk következményeként, továbbá figyelemmel a környező országok jelentős részének NATO tagságára is nem fognak a közeljövőben bekövetkezni. Ennek ellenére szomszédaink közül egyik ország sem értékelte át a katonai erőt, mint az ilyen irányú konfliktusok megoldásának egyik leghatékonyabb eszközét. A szomszédos országok fegyveres erőiket zömmel az ország védelme érdekében kívánják alkalmazni határaikon belül, haderejük képességeit tekintve nagy valószínűséggel extrémhelyzet kialakulása esetén, rövid időn belül nem képesek bármilyen méretű támadást indítani.

8 8 2. Lehetséges általános jövőkép Mind a fejlett nyugati államok, mind a Közép-kelet Európai régiókban elhelyezkedő országok kiemelt figyelmet fordítanak a polgári védelmi feladatok ellátásának szabályozására, melynek különös aktualitást adnak korunkban a nemzetek biztonságát globálisan fenyegető aszimmetrikus kihívások, elsősorban a nemzetközi terrorizmus világméretű fenyegetései. A fent jelzett országok a polgáraik védelme érdekében működtetett intézkedési fórum rendszer fő feladatként a hagyományos és nukleáris támadó eszközök elleni védelmet jelölik meg, de prioritást képez a nemzetközi terrorizmus mint napjaink meghatározó és a NATO és az EU által deklarált, széleskörű nemzetközi összefogást igénylő fenyegetettsége elleni fellépés. 3. Igazodás a nemzetközi gyakorlathoz A lakosságvédelem fő feladatként a nemzetközi gyakorlathoz igazodva az ipari és más katasztrófák elhárításában, az elemi csapások hatásai elleni védekezésben és a következményei felszámolásában való részvételt, a helyi védelem erősítését szükséges meghatározni (szubszidiaritás-proximitás). Egyidejűleg a háborús feladatokra való felkészülést a fentiekkel, valamint a védelmi koncepcióra is figyelemmel, az ország reális veszélyeztetettségével összhangban újszerűen és visszafogottabban megállapítani. Ezzel elérhető, hogy a polgári védelem szervezetei a békeidőszaki katasztrófa elhárítás rendszerében készüljenek fel háborús feladataik végrehajtására. Ilyen formán felkészítve a polgári védelem a háborús követelményeknek is megfelel, hiszen a háború időszakában várható feladatok alapvetően hasonlóak egy összetett és minősített időszak kihirdetését igénylő katasztrófahelyzethez. A lakosságvédelmi feladatok terén el kell érni, hogy a lakosságnak önállóan, az önkormányzatok vezetésével képesek legyenek felismerni azt, hogy a közösség biztonsága és túlélési esélyei elsősorban tagjainak készségétől és aktivitásától függ.

9 9 A lakosság légi- és katasztrófa riasztása kérdésében törekedni kell a központi (automatizált) riasztási rendszer teljes kiépítésére, de a jelenlegi helyzetben elsősorban a katasztrófaveszélyes területeken élő lakosság riasztásának és értesítésének biztosítására célszerű a fő hangsúlyt fektetni. A kitelepítés-befogadás és óvóhelyi védelem, egyéni védőeszköz ellátás kérdését komplex módon, a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök függvényében kell újragondolni, továbbá kiemelt figyelmet célszerű fordítani a szükség védelmi eszközök alkalmazására. A polgári védelmi szervezetek létszámát a veszélyeztetettség függvényében kell meghatározni. A létrehozandó szervezetek személyi-, anyagi- és technikai feltételeit viszont teljes körűen biztosítani kell. A polgári védelmi szervezetek az alapvetően szükséges és elégséges védelem elveinek kell, hogy meg feleljenek. Zárás-következtetések Végezetül, további figyelemfelkeltés érdekében szeretnénk néhány általam fontosnak tartott tendenciát kiemelni. A világméretű kelet-nyugati szembenállás megszűnésével a kilencvenes évek elejétől a Magyar Honvédségnek, csakúgy, mint a nukleáris fenyegetettség elleni védelem másik fő letéteményesének a polgári védelemnek szervezeti, irányítási, működési problémákkal kellett szembenéznie. Szerepe, feladata nagymértékben átértékelődött, presztízséből, fontosságából részben veszített. Eszközeinek fejlesztése több területen elmaradt a kor színvonalától, rendszerben lévő berendezései részben amortizálódtak.

10 10 Az elemzők többsége azon a véleményen volt, hogy a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának veszélye minimálisra csökkent, atomfegyverekkel megvívandó kiterjedt háborúval nem kell számolni. A hidegháború időszakában a tömegpusztító fegyvereket nagyhatalmak birtokolták, az azok feletti ellenőrzés felelősséggel folyt, napjainkban azonban ilyen fegyverek szélsőséges, terrorista erők kezébe is kerülhetnek. A terrorizmus általi fenyegetés igazi nagyságával a szeptember 11-i események után szembesült először és kataklizmaként az emberiség. A bekövetkezett terrorcselekmények ismételten ráirányították a figyelmet a tömegpusztító fegyverek alkalmazásával kapcsolatos probléma körre, mint katonai és civil aspektusait vizsgálva, hiszen a vegyi balesetek, katasztrófák következményeinek azonosságai miatt, a polgári védelmi és a katonai fellépés közötti határ kezd elmosódni a világméretű terrorizmus megjelenésével. Ennek megfelelően a lakosság fenyegetettsége miatt a polgári védelem - mind béke időszakban, mind a teljes felelősséggel nem kizárható háborús körülmények között - megfelelő reagálási képességekkel kell, hogy rendelkezzen, ami túl mutat a hazánkban jól működő elsődleges veszélyhelyzeti beavatkozás felelősségteljes operatív rendszerén.