A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

Átírás

1 Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság. január 1. határidővel vállalta, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szolgáló SEVESO II. EU Irányelvet integrálja a hazai jogrendbe, végrehajtja az abban foglaltak megvalósítását. Ennek keretében megalkotásra került a Katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény és ezen törvény IV. fejezetének végrehajtását szolgáló a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló /1. (I. 17.) Korm. rendelet. A /1. (I. 17.) Korm. rendelet A hazai jogi szabályozás, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége (/1. (I. 17.) Korm. rendelet) az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: a veszélyes tevékenység azonosítása; a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése; a biztonsági irányítási rendszer; a súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás; a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte; a településrendezési tervezés; a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása. Veszélyes létesítményre építési engedély, használatba vételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható.

2 A SEVESO II EU Irányelv bevezetésének gyakorlati aspektusai Az EU ellenőrzés tapasztalatai Az elmúlt időszakban EU szakértők átvilágították a SEVESO II. magyarországi bevezetésének jogharmonizációs helyzetét, amelyben különböző észrevételezéseket és javaslatokat tettek. Ezek közül a legfontosabbak a következők. A már üzemelő veszélyes üzemek tevékenységének bejelentései szerint hazánkban mintegy 1 1 felső és alsó veszélyes üzem nyújt be biztonsági dokumentációt. A várhatóan egy időben beérkező okmányok elbírálására a hatóság, illetve a szakhatóság részére a jogszabályban rendelkezésre álló idő rövidsége ( illetve nap) és a végrehajtást végzők létszáma azt a veszélyt hordozta magában, hogy nem lesz lehetőség kellő mélységű elemző értékelő munkára, amelynek jelentős kihatásai lehetnek a további hatósági és felügyeleti tevékenység minőségére. A biztonsági dokumentációk elbírálási határidejének rövidségére a felkészültségünk terén elért eredményeink elismerése mellett hívták fel a figyelmet az implementáció helyzetét ellenőrző illetékes EU szakértők. Megítélésük szerint tekintettel az a veszélyes üzemek volumenére, az első alkalommal elvégzendő munka meghatározó jellegére indokoltnak tartanak egy féléves határidő növekedést a vonatkozó jogszabályban megjelölt időponthoz képest. A kormányrendelet módosítása Figyelemmel arra, hogy az eljárásban résztvevő valamennyi együttműködő hatóság és a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek egyaránt egyetértettek a biztonsági dokumentációk első alkalommal történő elbírálási határidejének meghosszabbításával, kezdeményezésre került a Kormányrendelet módosítását, melyet a Kormány elfogadott (11/. (X. 1.) Korm. rendelet). A Kormányrendelet módosítása az alábbi területeket érintette. A beérkező biztonsági dokumentációk várható nagy mennyisége és a magasabb szintű szakmai elbírálás lehetőségének megteremtése érdekében a hatósági és szakhatósági eljárási határidők kilencven-kilencven napra emelkedtek. A biztonsági dokumentációk benyújtásának korábbi. szeptember -i határideje a biztonsági jelentések (felső üzemek) tekintetében. december 1-re, a biztonsági elemzések (alsó küszöbértékes üzemek) tekintetében pedig. április 1-re módosult. A változások lehetőséget biztosítanak a veszélyes üzemeknek arra, hogy a számukra meghatározott feladatokat tekintettel azok volumenére és esetleges bonyolultságára megfelelő szakmai mélységben és tartalommal tudják elvégezni. A felső és alsó veszélyes üzemek biztonsági dokumentációinak eltérő

3 benyújtási határideje az ezzel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok részarányos időelosztását segíti elő, megfelelve azon bizottsági elvárásnak, hogy a biztonsági dokumentációk vizsgálata a veszélyeztetés alapján fontossági sorrendben történjen. A biztonsági jelentések benyújtási és elbírálási határidejének módosulása indokolta az ahhoz szervesen kapcsolódó külső védelmi tervek elkészítési határidejének módosítását, melyet így. július 1-ig kell elvégezni. A határidő meghosszabbítása nem jelent sem gazdasági, sem jogharmonizációs hátrányt tekintettel arra, hogy hazánk EU csatlakozási időpontja vélhetően. január 1. Így lehetőség nyílik a biztonsági dokumentációk alapos elemzésére, értékelésére, az érintett veszélyes üzemekkel részletes szakmai konzultációra valamint a veszélyeztetett települések védelmi terveinek átgondolt kidolgozására a magas fokú biztonság kialakítása érdekében. A bejelentkezések tapasztalatai A /1. (I. 17.) Korm. rendelet 7. -a értelmében a már működő veszélyes üzemek. szeptember -ig; építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során; tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett biztonsági dokumentációt nyújtanak be a hatósághoz. A már működő veszélyes üzem üzemeltetőjének. június 1-jéig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzem területén jelenlevő veszélyes anyag fajtáját és mennyiségét. A bejelentések eloszlása A hatósághoz a fent említett dátumig 1 üzemtől érkezett bejelentés, (melynek eloszlását az 1. sz. ábra szemlélteti). A bejelentések alapján 79 üzemnél a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége nem éri el a Rendeletben meghatározott küszöbértéket, így nem tartoznak annak hatálya alá. 7 üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége az alsó és felső küszöbérték közé esik azaz alsó veszélyes üzem üzemben pedig meghaladja a felső küszöbértéket, azaz felső veszélyes üzemnek minősül. Hatóság 79 üzem nem tartozik a rendelet hatálya alá 7 alsó veszélyes üzem 1. sz. ábra: A bejelentések eloszlása felső veszélyes üzem

4 Az alsó- és felső veszélyes üzemek megyei eloszlása A Seveso II. Irányelv bevezetésében leginkább érintett terület Borsod-Abaúj- Zemplén megye (1 veszélyes üzem és a legtöbb felső veszélyes üzem (1)) Budapest (19 veszélyes üzem és a legtöbb alsó veszélyes üzem (1)) Fejér, Csongrád és Hajdú-Bihar (1 veszélyes üzem) megye. A legkevésbé érintett megyék Somogy (), Nógrád (), Vas () és Zala () megye. A veszélyes üzemek megyénkénti eloszlása Veszélyes üzemek száma felső veszélyes üzemek () alsó veszélyes üzemek (7) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs Somogy Pest Nógrád Komárom Jász Heves Hajdú Győr Fejér Csongrád Budapest BAZ Békés Baranya Bács. sz. ábra: Az alsó- és felső veszélyes üzemek megyei eloszlása Alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlása A felső veszélyes üzemek közel %-ának tevékenysége köthető kőolaj-, földgáz feldolgozáshoz, értékesítéshez illetve energiaszolgáltatáshoz;,%-a a műanyagiparhoz, %-a mezőgazdasághoz. Az alsó veszélyes üzemek esetében a kőolaj-, földgáz feldolgozásban, értékesítésben illetve energiaszolgáltatásban tevékenykedő üzemek részaránya nagyobb, mintegy %. Az alsó veszélyes üzemek közel 9%-ának tevékenysége kapcsolódik a mezőgazdasághoz, megközelítve az egyéb más iparágakban tevékenykedő üzemek részarányát (1,%). Az alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlását a. sz. ábra mutatja be.

5 Seveso II. veszélyes üzemek iparági eloszlása 9,% 1,% 1,7%,%,9% 8,% gyógyszeripar felső gyógyszeripar alsó mezőgazdasági felső 1,7%,1%,1% mezőgazdasági alsó kőolaj, földgáz, erőmű felső kőolaj, földgáz, erőmű alsó műanyagipar felső műanyagipar alsó egyéb felső,8% egyéb alsó. sz. ábra: Az alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenységének eloszlása A SEVESO II: EU Irányelv várható módosítása A januárjában a romániai Nagybányán a Tisza folyó cianid szennyezése és a májusában a hollandiai Enschhede - ben történt petárdagyár baleset bizonyította, hogy a Seveso II. Irányelvet újra kell gondolni. Az irányelv hatályát szükséges kiterjeszteni néhány területen, például a bányászatban, vagy az ásványok vegyi és termikus úton való feldolgozásához kapcsolódó zagytározókra. A bizottság által a tagállamokkal szorosan együttműködve végzett vizsgálatok alátámasztották, hogy a rákkeltő anyagok listáját a megfelelő mértékadó mennyiségekkel együtt kibővíteni, ugyanakkor a környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó mértékadó mennyiségeket csökkenteni szükséges. A várható módosítások előreláthatólag Magyarországon található üzemek besorolását is nagymértékben befolyásolja. A felső veszélyes üzemek köre előreláthatólag bővülni fog, illetve számos olyan üzem fog a Rendelet hatálya alá tartozni, amelynél a jelenlévő veszélyes anyag mennyisége jelenleg nem éri el a meghatározott alsó küszöbértéket. Budapest,. április