1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

Átírás

1 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye, amely súlyosan, tömegesen veszélyezteti az ember életét, egészségét, életfeltételeit, környezetét és a szélesebb értelemben vett nemzeti vagyont. Katasztrófa: különleges jogrend kihirdetésére alkalmas vagy azt el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Ezek felsorolásszerűen: - természeti jelenség, illetve a természet állapotában bekövetkezett alapvető változás - az épített emberi környezet állapotában bekövetkezett lényeges változás - ipari jellegű baleset - közlekedés és szállítás során bekövetkezett baleset - szerves élőlények (organizmusok, beleértve a genetikailag manipulált organizmusokat is) járvány-szerű elterjedése - nukleáris jellegű baleset, illetve annak következményeként kialakult radioaktív szennyeződés - tűz, robbanás - szándékos és/vagy gondatlan emberi cselekedet - a bekövetkezett katasztrófa, amely újabb katasztrófa kiváltó oka lehet. A katasztrófák csoportosításának néhány lehetősége: - megnevezés szerint: természeti katasztrófák, civilizációs katasztrófák - térbeli kiterjedése szerint: helyi (lokális), regionális, országos, földrészre kiterjedő, világméretű - időbeni lefolyása alapján: gyors lefolyású, közepes, elhúzódó - eredete alapján: geológiai, hidrológiai, rendkívüli időjárás okozta, ipari, stb. - a természeti és civilizációs ártalmak elleni védelem területei szerint: környezeti, tűz-, robbanás, szándékos vagy gondatlan emberi cselekedethez kapcsolódó, összetett.

2 További csoportosításuk: I. Környezeti katasztrófák: 1. Természetes emberi környezeti katasztrófák: A) Természeti elemekhez kapcsolódó:- földrengés, -ár, belvíz, - járvány, -viharok B) Természeti elemek kölcsönhatásához kapcsolódó: - vulkáni, -tengeri, -aszály, -fagy, -csapadékhoz kapcsolódók C) Természetes emberi környezet változásaihoz kapcsolódó: - levegő, - termő talaj, -vízkészlet, -növényvilág, - állatvilág, -világűr. 2. Épített emberi környezeti kat.: A) Ipari: -technológiai folyamat kat., - mérgező anyag kijutása, - nukleáris, -biológiai anyag kijutása, -egyéb anyag kijutása, -űrtechnikai kat. B) Közlekedési, szállítási kat.: -közúti, -vasúti, -vizi, -légi, -vezetékes C) Épített emberi körny. változásai: -urbanizációs, -víztározó pusztulása., -védművek rongálódása, -bánya, -egyéb II. III. IV. Tűz és robbanás katasztrófák: 1. Tűz: A) Természetes emberi környezeti B) Épített emberi környezeti 2. Robbanás: A) Gáz B) Folyadék C) Por D) Szilárd és egyéb. Szándékos vagy gond. emberi csel. kialakuló kat. 1. Tömeg mozgáshoz kapcs. 2. Termeléshez kapcs. 3. Terrorcselekményhez kapcs. 4. Fegyv. szerv. béke időszaki tev. kapcs. 5. Háborúhoz kapcs. Katasztrófák következtében kialakuló újabb kat.

3 Ágazati katasztrófavédelmi feladatok és szabályok rendszere Valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv a saját ágazati irányítójaként vesz részt a feladatok megoldásában. Feladatuk minden minősített időszakhoz, veszélyhelyzethez és az ezekre való felkészüléshez kapcsolódik. Ennek keretében: követelménytámasztás a saját, illetve más ágazatok iránt az ágazat összefüggő feladatrendszerének kialakításáról való gondoskodás ágazati- és részkoncepció javaslatok kidolgozása a minősített időszakok és a veszély (katasztrófa) helyzetek kezelésére, a centrális irányítású saját szervek, szervezetek tevékenységének összehangolása, a minősített időszakokra, a veszély (katasztrófa) helyzetekre vonatkozó ágazati információk elemzése, összegezése, a tárca követelmények meghatározása, a teljesítés szakmai szabályainak megállapítása, a minisztérium, az irányítása és a felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek minősített időszaki, tevékenységének személyi-, szervezeti- és logisztikai feltételeinek beleértve a szakirányítás alá tartozó felsőoktatási intézményeket is megállapítása, a hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó feladatokhoz kapcsolódó intézkedési- és feladatterv készítési kötelezettség előírása, a tervek formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, centrális irányítású államigazgatási szervek minősített időszaki és veszélyhelyzeti feladatainak, valamint a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködés rendjének meghatározása, a felkészülés eredményességének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetése, a gazdaság, a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, az ország területének előkészítésével kapcsolatos tervekben megállapított védelmi fejlesztések ágazati megvalósításának biztosítása, a követő tervezés módszere alapján az ágazati tervprognózis elkészítése, az ágazati tervező munka irányítása és ellenőrzése, a különleges jogrend szervezet szerint a felügyelet alá tartozó területek, szakterületek legfontosabb erőforrásainak (termelési kapacitás, védelmi készletek, a minősített időszaki vagy veszélyhelyzetbeni gazdaságirányításhoz szükséges adatok) nyilvántartása, mozgósítási feladatainak, valamint a funkcionális tevékenység veszélyhelyzeti, minősített időszaki vagy háborús rendjének meghatározása, az ehhez kapcsolódó személyi, szervezeti és logisztikai feltételek kialakítása, a védekezési, a védelmi érdekek átállításával, a minősített időszaki, veszély vagy háborús időszaki gazdaságirányítási és gazdálkodási rend bevezetésével kapcsolatos jogszabály-tervezetek elkészítése, naprakész állapotban tartása, a tárca (a termelés, a működés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen személyek) meghagyási keretszámaira javaslatok kialakítása, a jóváhagyott keretszámok lebontása az ágazati szervekre, szervezetekre és intézményekre, a dolgozók, a bevont személyek képzésének, továbbképzésének, felkészítésének és tájékoztatásának szabályozása, a végrehajtás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, a területi önkormányzati szerveknél (fővárosi, megyei önkormányzatok) az ágazati feladatok teljesítésének elősegítése és koordinálása, az eseményt közvetlenül megelőző időszakban az átmeneti, illetve a veszély soráni, a minősített időszaki vagy háborús működési rend bevezetését szolgáló jogszabály-

4 tervezetek kiadásra való előkészítése, a hatályosulás feltételrendszerének biztosítása, a tervprognózis és a végrehajtást szolgáló intézkedési tervek pontosítása, valamint ezek egyes részterületekre vonatkozó fejezeteinek kiadása, a veszély időszakában áttérés a helyzetnek megfelelő működési rendre (védelmi vagy igazgatásra), a tervek, intézkedések és jogszabályok teljes körű hatályba léptetése, bevezetése, a feladatok teljesítése: a tervprognózis alapján kidolgozott intézkedési tervek, jogszabályok végrehajtásának elrendelése, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése, az irányítás alá tartozó területek védelmi célú átállításának irányítása, a helyzet, illetve a terv szerinti végrehajtás menetének folyamatos tanulmányozása, a szükségessé váló operatív intézkedések megtétele, a veszély jellegének megfelelő, a legfelsőbb szintű vezető szervek döntései végrehajtásának biztosítása, az operatív intézkedések kidolgozása, kiadása (például: az erőforrások, a termelés átcsoportosítására, a lehetséges és szükséges mértékű helyreállításra, stb.). A tárcák sajátos feladatai lehetnek: az ágazatok célirányos fejlesztése, a minősített időszakban és veszélyhelyzetben az alkalmazhatóság figyelembe vételével, a saját vezetési rendszer híradó és informatikai rendszerének kialakítása, fenntartása, fejlesztése, az ország területének előkészítéséből a tárcát érintő feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés, a felelősségi körbe tartozó védelmi készletek képzése, kezelése, a honvédelmi, a katasztrófavédelmi, illetve egyéb minősített helyzetekben és veszély esetén való működési követelmények kielégítéséhez, a forgalom korlátozására, tilalmára vonatkozó intézkedések kidolgozása és érvényesítése, a helyreállítás és újjáépítés ágazati irányítása, a személyi és dologi feltételek megteremtésében való szabályozási és irányítási közreműködés, az együttműködők körének meghatározása, követelményrendszerének megállapítása Ágazati katasztrófavédelmi feladatok és szabályok rendszere Valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv a saját ágazati irányítójaként vesz részt a feladatok megoldásában. Feladatuk minden minősített időszakhoz, veszélyhelyzethez és az ezekre való felkészüléshez kapcsolódik. Ennek keretében: követelménytámasztás a saját, illetve más ágazatok iránt az ágazat összefüggő feladatrendszerének kialakításáról való gondoskodás ágazati- és részkoncepció javaslatok kidolgozása a minősített időszakok és a veszély (katasztrófa) helyzetek kezelésére, a centrális irányítású saját szervek, szervezetek tevékenységének összehangolása, a minősített időszakokra, a veszély (katasztrófa) helyzetekre vonatkozó ágazati információk elemzése, összegezése, a tárca követelmények meghatározása, a teljesítés szakmai szabályainak megállapítása, a minisztérium, az irányítása és a felügyelete alá tartozó szervek, szervezetek minősített időszaki, tevékenységének személyi-, szervezeti- és logisztikai feltételeinek beleértve a szakirányítás alá tartozó felsőoktatási intézményeket is megállapítása,

5 a hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó feladatokhoz kapcsolódó intézkedési- és feladatterv készítési kötelezettség előírása, a tervek formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, centrális irányítású államigazgatási szervek minősített időszaki és veszélyhelyzeti feladatainak, valamint a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködés rendjének meghatározása, a felkészülés eredményességének ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetése, a gazdaság, a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, az ország területének előkészítésével kapcsolatos tervekben megállapított védelmi fejlesztések ágazati megvalósításának biztosítása, a követő tervezés módszere alapján az ágazati tervprognózis elkészítése, az ágazati tervező munka irányítása és ellenőrzése, a különleges jogrend szervezet szerint a felügyelet alá tartozó területek, szakterületek legfontosabb erőforrásainak (termelési kapacitás, védelmi készletek, a minősített időszaki vagy veszélyhelyzetbeni gazdaságirányításhoz szükséges adatok) nyilvántartása, mozgósítási feladatainak, valamint a funkcionális tevékenység veszélyhelyzeti, minősített időszaki vagy háborús rendjének meghatározása, az ehhez kapcsolódó személyi, szervezeti és logisztikai feltételek kialakítása, a védekezési, a védelmi érdekek átállításával, a minősített időszaki, veszély vagy háborús időszaki gazdaságirányítási és gazdálkodási rend bevezetésével kapcsolatos jogszabály-tervezetek elkészítése, naprakész állapotban tartása, a tárca (a termelés, a működés és irányítás szempontjából nélkülözhetetlen személyek) meghagyási keretszámaira javaslatok kialakítása, a jóváhagyott keretszámok lebontása az ágazati szervekre, szervezetekre és intézményekre, a dolgozók, a bevont személyek képzésének, továbbképzésének, felkészítésének és tájékoztatásának szabályozása, a végrehajtás megszervezése, irányítása és ellenőrzése, a területi önkormányzati szerveknél (fővárosi, megyei önkormányzatok) az ágazati feladatok teljesítésének elősegítése és koordinálása, az eseményt közvetlenül megelőző időszakban az átmeneti, illetve a veszély soráni, a minősített időszaki vagy háborús működési rend bevezetését szolgáló jogszabálytervezetek kiadásra való előkészítése, a hatályosulás feltételrendszerének biztosítása, a tervprognózis és a végrehajtást szolgáló intézkedési tervek pontosítása, valamint ezek egyes részterületekre vonatkozó fejezeteinek kiadása, a veszély időszakában áttérés a helyzetnek megfelelő működési rendre (védelmi vagy igazgatásra), a tervek, intézkedések és jogszabályok teljes körű hatályba léptetése, bevezetése, a feladatok teljesítése: a tervprognózis alapján kidolgozott intézkedési tervek, jogszabályok végrehajtásának elrendelése, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése, az irányítás alá tartozó területek védelmi célú átállításának irányítása, a helyzet, illetve a terv szerinti végrehajtás menetének folyamatos tanulmányozása, a szükségessé váló operatív intézkedések megtétele, a veszély jellegének megfelelő, a legfelsőbb szintű vezető szervek döntései végrehajtásának biztosítása, az operatív intézkedések kidolgozása, kiadása (például: az erőforrások, a termelés átcsoportosítására, a lehetséges és szükséges mértékű helyreállításra, stb.). A tárcák sajátos feladatai lehetnek: az ágazatok célirányos fejlesztése, a minősített időszakban és veszélyhelyzetben az alkalmazhatóság figyelembe vételével,

6 a saját vezetési rendszer híradó és informatikai rendszerének kialakítása, fenntartása, fejlesztése, az ország területének előkészítéséből a tárcát érintő feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés, a felelősségi körbe tartozó védelmi készletek képzése, kezelése, a honvédelmi, a katasztrófavédelmi, illetve egyéb minősített helyzetekben és veszély esetén való működési követelmények kielégítéséhez, a forgalom korlátozására, tilalmára vonatkozó intézkedések kidolgozása és érvényesítése, a helyreállítás és újjáépítés ágazati irányítása, a személyi és dologi feltételek megteremtésében való szabályozási és irányítási közreműködés, az együttműködők körének meghatározása, követelményrendszerének megállapítása