A nemzeti védekezés időszakai

Átírás

1 A nemzeti védekezés időszakai Gyuricza Tibor tűzoltó hadnagy Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőség Kiemelt főelőadó Készült: Közbiztonsági referensek felkészítésére

2 A nemzeti védekezés időszakai Nemzeti védekezés időszakait az új Katasztrófavédelmi törvény és Magyarország Alaptörvénye határozza meg: Katasztrófaveszély (2011. évi CXXVIII. törvény 3 9. pont) A katasztrófa károsító hatása által érintett terület (2011. évi CXXVIII. törvény 3 7. pont) Veszélyhelyzet (Alaptörvény 53. cikk)

3 Katasztrófaveszély Miért került bevezetésre? - Annak érdekében, hogy az előre jelezhető veszélyhelyzetek hatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre. Ez egy megelőző időszak? Igen, a katasztrófaveszély közvetlenül egy adott eseményt megelőző időszak, amely során olyan intézkedések és döntések meghozatalára van lehetőség, amelyek révén a kialakuló helyzetek gyorsabban és eredményesebben kezelhetők.

4 Katasztrófaveszély Vannak különleges szabályok? Ugyan nem érvényesülnek az Alaptörvény szerinti különleges jogrendre vonatkozó szabályok, de a BM OKF főigazgatójának lehetősége van az élet- és vagyonbiztonság, a lakosság ellátása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a várható helyzet következményeinek csökkentése érdekében intézkedéseket tenni, amelyekről folyamatosan tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség erőinek igénybevételére lehetőség van, az adott helyzettől függően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter, vagy a Kormány döntése rendelkezik az alkalmazásáról.

5 A katasztrófa károsító hatása által érintett terület Mely terület érintett? - Azt a kijelölt és lehatárolt terület, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása, vagyis a hatékony és eredményes helyreállítás érdekében kormányzati intézkedésekre van szükség. Mely rendkívüli intézkedések alkalmazhatóak? közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.

6 Veszélyhelyzet Az új Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény szerinti veszélyhelyzetek a: elemi csapások, természeti eredetű veszélyek miatt, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt, egyéb eredetű veszélyek miatt kihirdetett veszélyhelyzetek.

7 Veszélyhelyzet Ki irányít? - Ebben az időszakban a Kormány rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak. Milyen intézkedések rendelhetők el? - a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, szükség esetén kártalanítás mellett ingatlan igénybevétele, bontása.

8 Veszélyhelyzet korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be. A rendeletek kihirdetésre? - A rendkívüli kihirdetés a közszolgálati műsorszórókon keresztül is történhet.

9 Veszélyhelyzet Vannak sajátos irányítási szabályok? Igen, mégpedig: A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség. Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője átveszi a polgármestertől, míg a megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. Az önkéntes mentőszervezetek bevonásáról a BM OKF főigazgatója dönt. A veszélyhelyzet helyreállítás időszakában is kihirdethető, de ebben az esetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.

10 Összefoglalóan

11 A különleges jogrend A nemzeti védekezés időszakaihoz sorolhatóak továbbá az alaptörvény által meghatározott különleges jogrend alá tartozó időszakok: Rendkívüli állapot (49. cikk) Szükségállapot (50. cikk) Megelőző védelmi helyzet (51. cikk) Váratlan támadás (52. cikk) Veszélyhelyzet (53. cikk)

12 Rendkívüli állapot Ki hirdeti ki? - A rendkívüli állapotot az országgyűlés vagy a köztársasági elnök hirdeti ki. Mikor hirdeti ki? - Hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély)esetén és ezzel egyidejűleg Honvédelmi Tanácsot hoz létre. Milyen feltételekkel hirdeti ki? - A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint a rendkívüli állapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, illetve a köztársasági elnök abban az esetben jogosult, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

13 Rendkívüli állapot Mikor van az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva? - Ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Ki állapítja meg az akadályoztatás tényét? Az akadályoztatás tényét, továbbá ebben az esetben a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

14 Rendkívüli állapot Ki az aki ezt az indokoltságot felülvizsgálja? - Az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Egyéb rendelkezések? - Rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

15 Rendkívüli állapot Egyéb rendelkezések? - Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Egyéb rendelkezések? - Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. Egyéb rendelkezések? - A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács is összehívhatja

16 Rendkívüli állapot Kik a Honvédelmi Tanács tagjai? - Elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. Milyen jogokkal rendelkezik? - A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait.

17 Rendkívüli állapot Miben dönt? - A Honvédelmi Tanács dönt: a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról; b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról; c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

18 Rendkívüli állapot Milyen jogi eszközökkel dönt? - A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Meddig hatályos a döntés? - A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja

19 Szükségállapot Ki hirdeti ki? - A szükségállapotot az országgyűlés vagy a köztársasági elnök hirdeti ki. Mikor hirdeti ki? - a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén. Milyen feltételekkel hirdeti ki? A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, illetve a köztársasági elnök abban az esetben jogosult, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

20 Szükségállapot Mikor van az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva? - Ha nem ülésezik, és a szükségállapot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Ki állapítja meg az akadályoztatás tényét? A szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

21 Szükségállapot Ki az aki ezt az indokoltságot felülvizsgálja? - Az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Egyéb rendelkezések? - Szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

22 Szükségállapot Egyéb rendelkezések? - Az országgyűlési képviselők általános választását szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Egyéb rendelkezések? - Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

23 Szükségállapot Országgyűlés Felhasználhatja a Magyar Honvédséget, abban az esetben, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. Köztársasági elnök: Az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség felhasználásáról. A sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

24 Szükségállapot A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága meghosszabbítja. A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

25 Megelőző védelmi helyzet Ki rendeli el? Az országgyűlés jelenlévő képviselőinek kétharmada. Mikor rendeli el? - Külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdeti ki, és ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.

26 Megelőző védelmi helyzet A Kormány rendeletben: a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. Az intézkedésekről köztársasági elnököt és az Országgyűlést folyamatosan tájékoztatja. Az intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

27 Megelőző védelmi helyzet A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

28 Váratlan támadás A Kormány: külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. A Kormány a megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.

29 Váratlan támadás A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

30 A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása az alaptörvény által megállapított és meghatározott alapvető jogok kivételével felfüggeszthető vagy az alaptörvény szerinti mértéken túl korlátozható. Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!