ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 21-én megtartandó ülésére

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat érintő feladatokról, valamint a Helyi Védelmi Bizottság, a polgármester béke-, és minősített időszaki tevékenységéről. Készítette: Priskin Győző védelmi munkatárs. Az Országgyűlés szeptember 19-én elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvényt. A törvény január1.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg több jogszabály mellett hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény, valamint az évi XXXVII. törvény a polgári védelemről. Az új törvény az alapvető szabályok között rögzíti, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat, illetve, hogy mindenkinek joga van, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt és elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. A törvény - összhangban Magyarország új Alaptörvényével - egységes elvek mentén szervezi meg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszert, mint a közbiztonság fenntartásának egyik elemét. A katasztrófavédelem jelenlegi jogszabályi környezetének átfogó módosításával, a minősített időszakok rendszerének megújításával, a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével, az állam szerepvállalásának növelésével fokozható a lakosság életének, vagyonának biztonsága, valamint biztosítható az ország működőképességének folyamatos fenntartása. A szabályozás főbb irányai az alábbiak szerint összegezhetők: 1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése (pl. az engedélyezési eljárások kiterjesztése, a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakítása). 2. A polgári védelem szerepének erősítése (a polgári védelmi szervezetek alkalmazásának fejlesztése a polgári védelmi hatósági és szakhatósági jogkörök bővítésével) 3. A veszélyhelyzeti szabályozás megújítása, a katasztrófaveszélyre, valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok lefektetése. Ennek eredményeként javul a védekezés, a kárelhárítás hatékonysága és a veszélyhelyzet kihirdetése elkerülhetővé válhat azzal, hogy a Kormány a veszélyhelyzeti szabályozás egyes elemeit indokolt esetben, elsősorban a helyreállítás és az újjáépítés zavartalan lebonyolítása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett területen bevezetheti. 4. A tűzvédelem egységes irányításának biztosítása (a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami kézbe vonása, egységes állami tűzoltóság létrehozása). Az önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében a katasztrófavédelmi törvénycsomag a hivatásos tűzoltóságokat ismét állami irányítás alá vonja, ezzel javulni fog hazánk mentő-tűzvédelmi lefedettsége, a védelem közelebb kerüljön a lakossághoz, Magyarország lakossága az ország minden pontján azonos védelemben fog részesülni. 1

2 A továbbiakban az új katasztrófavédelmi törvény legfontosabb változásait, újításait mutatom be röviden. 1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése a) engedélyezési eljárások kiterjesztése A Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta, hogy az ipari, biológiai, illetve vegyi tevékenységet végző üzemek komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával érhető el. Az elmúlt időszakban több baleset következett be veszélyes anyagokkal foglalkozó, ún. alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos (Seveso II. Irányelv) szabályozás alá. Ezért az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat szükséges kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is. A törvény az engedélyezések és ellenőrzések kiterjesztéséhez szükséges törvényi szintű szabályozást tartalmazza, az eljárási részletszabályok a Seveso engedélyezési eljáráshoz hasonlóan kormányrendeleti szinten kerülnek kidolgozásra. b) katasztrófavédelmi bírság A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket (pl. belső védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszer felülvizsgálatának elmaradását) szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. Emellett fontos az illegálisan (engedély nélkül) működő üzem megfelelő szankcionálása is. A törvény alapján a katasztrófavédelmi bírság legalacsonyabb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint. c) a szakhatóság közreműködésének megszüntetésével a hatósági tevékenység egyszerűsítése Az elmúlt évben több ipari érdekképviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. Ennek keretében az olaj- és gázipari, a vegyipari és a gyógyszeripari üzemek, valamint az üzemeltetői érdekképviseleti szervezetek is támogatták azt az elképzelést, hogy a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek engedélyezési és hatósági tevékenységét egyszerűsítsék, tehát azt szakhatósági közreműködés nélkül kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve lássa el, hatékonyabbá téve így az ügyintézést. d) a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakítása A törvény a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakításával megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenőrizze és szankcionálja, egyidejűleg felhatalmazást ad a részletszabályok (így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek) kormányrendeletben történő kidolgozására. e) iparbiztonsági hatóság létrehozása 2

3 A törvény az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparbiztonsági hatósági eszközés intézményrendszert vezet be a BM OKF bázisán önálló iparbiztonsági tevékenységet végző szervezet működtetésével. A szervezet nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek (környezetvédelem, munkaegészségügy, bányafelügyelet, stb.) hatósági tevékenységét, kizárólag a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá többek között az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseinek koordinálásával. f) katasztrófavédelmi hozzájárulás bevezetése A törvényben meghatározottak szerint, a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek, létesítmények és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni, melynek mértékét a törvény rögzíti (az éves nettó árbevétel 0,1%-a). A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele. A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. 2. A polgári védelem szerepének erősítése A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentősen csökkent, a polgári védelmi tevékenység a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére. Az új katasztrófavédelmi törvénybe beépítésre került a polgári védelemről szóló évi XXX- VII. törvény, így a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modernkor kihívásaihoz igazodva és a koncepció tartalmának megfelelően kerültek megfogalmazásra. A polgári védelem szabályainak a katasztrófavédelmi törvényben való megjelenésével párhuzamosan az új honvédelmi törvény teszi egyértelművé, hogy a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként fog megvalósulni fegyveres összeütközések idején. Ennek megfelelően a fegyveres összeütközések esetén ellátandó polgári védelmi feladatok meghatározása a honvédelmi törvény szabályozási körébe tartozik. Az Alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került kiegészült a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerültek e kötelezettség szabályai. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerül a polgári védelmi szervezetek működése is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik majd teljessé. Végrehajtási rendeletben kerülnek majd szabályozásra a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő valamennyi 3

4 önkéntes mentőszervezet tevékenysége, védekezésbe történő bevonása, támogatása és az alkalmazandó költségtérítés, valamint a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályai is. 3. A veszélyhelyzeti szabályozás megújítása (a katasztrófaveszélyre, valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok) Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének jelentős mértékű aktivizálására és kormányzati intézkedések meghozatalára. A törvény az új alkotmányos szabályozással összhangban még nem különleges jogrendként a veszélyhelyzet megelőzése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a katasztrófaveszély fogalmát. Katasztrófaveszély esetén az országos katasztrófavédelmi főigazgató a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. Az Alaptörvényben definiált veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket a törvény részletesen, de példálózó módon határozza meg a 44. -ában, az alábbiak szerint: a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások. b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. Ha a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a veszélyhelyzet fennállásáig miniszteri biztost nevezhet ki, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy veszélyhelyzetben szükség van a helyszíni irányítási jogkört egy szakmailag felkészült vezetőre ruházni, így a törvény értelmében veszélyhelyzetben a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a településen a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át. 4

5 A törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány a katasztrófa károsító hatása által érintett területen is bevezethessen veszélyhelyzetben irányadó rendkívüli szabályokat. A védekezési feladatok ellátásának elsőbbsége, valamint a mentendő személyek és anyagi javak biztonsága érdekében meghatározásra kerültek: - a kimenekítés és a kitelepítés szabályai, - a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettsége, - továbbá a csak engedéllyel történő belépést biztosító rendelkezések. Lényeges változás a közbiztonsági referens intézményének bevezetése, melynek célja a helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása, úgy a megelőzés, mint a kialakult katasztrófa, vagy veszélyhelyzet idején. A törvény értelmében: Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy. A szakmaiságot legalább minimum szinten biztosító képzett közbiztonsági referensek közvetlenül segítenék elő az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. 4. A tűzvédelem egységes irányításának biztosítása (egységes állami tűzoltóság létrehozása) A tűz elleni védekezés biztosítása mint a rendvédelmi feladatok része történetileg az állam által ellátott legelső funkciók egyike. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az állam területén élő lakosság valamennyi tagja számára lakóhelyétől függetlenül e szolgáltatás magas színvonalon hozzáférhető legyen, ezért a törvény célul tűzi ki a tűzvédelmi szervezetrendszer elaprózódásából adódó területi kiegyensúlyozatlanságok megszüntetését. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóság az önkormányzat intézményeként működik, vagyis az önkormányzati tűzoltóság parancsnokának kinevezője és munkáltatója az önkormányzat, amely magával vonja az intézményi függőséget. Ez hosszú távon azt eredményezte, hogy sérült a tűzvédelmi törvényben megfogalmazott azon elv, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szervezet része, mivel az egységes elvek érvényesítésére nincs hathatós lehetőség. Az új törvény alapján a jelenleg az önkormányzatok irányítása alatt álló, helyi érdekektől befolyásolt, és a helyi anyagi lehetőségek függvényében változó hatékonysággal működő hivatásos tűzoltóságok megszűnnek, a feladatellátásért viselt felelősség, és ezzel együtt a feladatellátást szolgáló öszszes eszköz és szervezet is az államra száll. A korábbi szervezet helyébe lépő, centralizáltan felépülő állami tűzoltóság működtetése során a központi irányítás létrejötte a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységgel összefüggő szakmai követelmények egységes elvek mentén történő érvényesítését és számonkérhetőségét, az erőforrások átlátható módon történő allokációját eredményezi. A meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználása, területi elosztásának centrális megszervezése, az erő- és eszközállomány optimális tervezése és mozgatása hatékonyabb, területileg egységes színvonalú tűzvédelmet eredményez, és a források ésszerű felhasználását teszi lehetővé. 5

6 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény megtalálható a Magyar Közlöny évi 113. számában. A magyar katasztrófavédelem egységes rendszerbe foglalása, a lakosság nem fegyveres összeütközések időszakára vonatkozó védelmének, azaz a polgári védelem letisztult szabályai igénylik a törvényi szintet követő végrehajtási rendeletek kidolgozását. A tervezett kormányrendelet bontja ki a nemzeti védekezés rendszerét, a katasztrófákra és elhárításukra történő felkészülési, beavatkozási és helyreállítási periódusok feladatait. Már elfogadott, de nem hatályos a 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról: A végrehajtási rendelet szerkezeti felépítése I. a katasztrófavédelemről szóló törvény egyes végrehajtási szabályai: a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölése, valamint a helyi szervek jogállása és kijelölése, b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszterek és állami szervek megelőzéssel, felkészüléssel és védekezéssel kapcsolatos feladatai, a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs szerv, c) a védelmi bizottság elnöke, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai, d) a katasztrófasegély nyújtásának szabályai, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és segítségkérés általános szabályai, az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendje, valamint a védekezésben résztvevők költségei megtérítésének szabályai. II. az országos katasztrófavédelmi szabályzat: a) a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények, b) a veszélyelhárítási tervezés, c) a lakosságvédelem: a lakosság riasztása, az egyéni védőeszköz ellátás, a kitelepítés, a kimenekítés a befogadás és a visszatelepítés, d) az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályai, e) a közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok, f) a katasztrófavédelmi célú gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályai, g) a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok, h) a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek igénylése, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályai. A védekezési, beavatkozási és helyreállítási tapasztalatok összegzését követően, a további hasonló esetek megelőzése érdekében megalkotott új katasztrófavédelmi törvény és annak elfogadásra váró végrehajtási rendelete megteremti az egységes, koherens jogszabályi alapot, amely a hatékony irányítás és vezetés megteremtésén túl a prevenciót kellő prioritásként kezelve a katasztrófavédelem hatósági és szakhatósági jogosítványainak bővítését, valamint a lakosságfelkészítés fejlesztését hivatott megteremteni. A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS A POLGÁRMESTER KATASZTRÓFÁK EL- LENI VÉDEKEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZLETES FELADATAI 6

7 A helyi védelmi bizottság elnöke katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai 11. (1) A helyi védelmi bizottság elnöke a) meghatározza a védekezés helyi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a települési polgári védelmi erők bevonását, b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős személyt, c) koordinálja a védekezésben részt vevő polgármesterek tevékenységét, d) gondoskodik a helyreállítás meghatározott sorrendjének és ütemének megvalósításáról, e) intézkedik a lakosság alapvető ellátásának biztosításáról a normál életkörülmények helyreállításáig, f) meghatározza az illetékességi területén működő közigazgatási szervek helyreállítással kapcsolatos feladatait, g) katasztrófavédelmi operatív feladatainak ellátásához a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve közreműködésével a célnak megfelelően kialakított és felszerelt, folyamatosan üzemképes állapotban tartott vezetési pontot tart fent. (2) A helyi védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos előterjesztésekről és döntésekről tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetőjét. A polgármester, a főpolgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatai 12. A polgármester: a) gondoskodik a település katasztrófavédelmi besorolásának elkészítéséről, b) a települési veszélyelhárítási tervet jóváhagyásra felterjeszti a helyi védelmi bizottság elnökének, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének bevonásával legalább 3 évente ellenőrzi és értékeli a települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, és erről tájékoztatja a helyi védelmi bizottság elnökét, d) gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról, e) hatósági határozattal dönt a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások kijelöléséről, igénybevételéről, f) személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltat a helyi védelmi bizottság, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve részére, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével és a védelmi bizottság irányításával illetékességi területén végzi a katasztrófa által okozott károk felmérését, h) irányítja a részére meghatározott helyreállítási feladatok végrehajtását, i) szervezi és irányítja a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet, j) közreműködik a humanitárius segélyek elosztásában. 13. A főpolgármester: a) gondoskodik a főváros katasztrófavédelmi besorolásának elkészítéséről, b) gondoskodik a fővárosi területi veszélyelhárítási terv elkészítéséről és jóváhagyásra felterjeszti a fővárosi védelmi bizottság elnökének, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének bevonásával ellenőrzi és értékeli a fővárosi területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, és erről tájékoztatja a fővárosi védelmi bizottság elnökét, d) közreműködik a védekezésben részt vevő erők váltásában, pihentetésében és ellátásában, e) hatósági határozattal dönt a katasztrófavédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások fővárosi szintű kijelöléséről, igénybevételéről, f) személyes adatnak nem minősülő adatokat szolgáltat a fővárosi védelmi bizottság részére, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a fővárosi védelmi bizottság irányításával illetékességi területén közreműködik a katasztrófa által okozott károk felmérésében, h) közreműködik a humanitárius segélyek elosztásában. 7

8 A TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A VÉ- DELMI KÖVETELMÉNYEK A katasztrófavédelmi besorolási eljárás (1) Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni (a továbbiakban: besorolás). (2) A település polgármestere - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével - a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének. (3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével - a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. (4) A települések besorolásához igazodó védelmi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközök központi költségvetésben történő tervezéséről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik. (5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2. melléklet c) pontja tartalmazza. (6) A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít, melyre a VI. Fejezet rendelkezései irányadók. A VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A veszélyelhárítási tervezés általános követelményei, szintjei, a tervkészítésre kötelezettek köre, a terv tartalma (1) A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a Kat ában felsorolt természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. (2) A veszélyelhárítási tervezés szintjei: a) települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási terv (a továbbiakban együtt: települési veszélyelhárítási terv), b) munkahelyi veszélyelhárítási terv, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, d) területi (fővárosi) veszélyelhárítási terv, e) központi veszélyelhárítási terv. (3) A tervkészítésre kötelezettek veszélyelhárítási terveiket folyamatosan naprakészen tartják. Települési veszélyelhárítási terv 26. (1) A besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít. (2) A települési veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll. 8

9 (3) A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. 27. (1) A települési veszélyelhárítási terv az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítása érdekében a 2. melléklet c) pontjában meghatározott elégséges védelmi szint biztosítására különösen a 2. melléklet d) pontjában felsorolt elemeket tartalmazza. (2) A települési veszélyelhárítási terv mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv. 28. (1) A polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági tájékoztató kiadvány elkészítésébe a polgármester bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat. (3) A települési veszélyelhárítási terv elkészítése során a polgármester bevonja az adott elem tekintetében a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. (4) A települési veszélyelhárítási tervet a polgármester szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont egyéb szerveket, szervezeteket, valamint a lakosságot. (5) A polgármester a települési veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. (6) A települési veszélyelhárítási tervet a helyi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével. (7) A polgármester a jóváhagyott veszélyelhárítási terv egy példányát megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének. A KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A közbiztonsági referens képesítésére és képzésére vonatkozó előírások (1) A katasztrófavédelmi szempontból I. és II. veszélyességi osztályba sorolt településen a polgármester közbiztonsági referenst (a továbbiakban: referens) jelöl ki. (2) A körjegyzőségekben a körjegyzőséghez tartozó települések polgármesterei közösen jelölik ki a referenst, megállapodásuk hiányában ezt a jogkört a körjegyzőség székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. (3) A referens a polgármester feladat-meghatározásának megfelelően vesz részt a polgármester katasztrófák elleni védekezési feladatainak tervezésében, szervezésében és végrehajtásában. (4) A polgármester gondoskodik a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a referensként kijelölt személy katasztrófavédelmi képzéseken történő részvételéről. (5) A referens legkésőbb a kijelölését követő 90 napon belül eredményesen elvégzi a közbiztonsági referensi tanfolyamot és vizsgabizonyítványt szerez. (6) A közbiztonsági referensi tanfolyam szervezéséről és a képzés, valamint a vizsga tartalmának meghatározásáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője gondoskodik. (7) A referensképzés költségei a katasztrófavédelmi hozzájárulásból kerülnek finanszírozásra. A referens feladatai (1) A referens feladatai a felkészülés időszakában különösen: a) részt vesz a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítésében, b) a polgármester döntésének megfelelően részt vesz a katasztrófavédelmi felkészítéseken, 9