Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Átírás

1 DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása és bizonyítása, hogy a rendszerek, szerkezetek és szerkezeti elemek a meghosszabbított üzemidő alatt is a biztonsági követelményeknek megfelelően működnek. Az építési szakterület vizsgálati területei az építmények, ezek szerkezetei és szerkezeti elemei megfelelő állapotának biztosítása, a szükséges műszaki beavatkozások tervezésének és végrehajtásának tárgyalása. A szakértői munka kiterjed a meglevő karbantartási gyakorlat felülvizsgálatára és - a nemzetközi gyakorlat alapján álló szempontrendszernek megfelelő - újabb felülvizsgálati programok kidolgozására. A felülvizsgálat és az új programok leírása az általánosan elfogadott nemzetközi, ezen belül elsősorban az USA gyakorlatnak a hazai sajátosságokat figyelembe vevő adaptálásán alapul. Cikkünkben a felülvizsgálat szakterületi problémáit mutatjuk be röviden az ETV-Erőterv ZRt. fővállalkozási terjedelmének megfelelően, mely feladatot VEIKI ZRt. és ÉMI Kht. közreműködésével hajtott végre.

2 DR. MÓGA ISTVÁN Termék-előállítási problémák tudásmenedzsment szemléletű megoldása Egy műszaki tervező vállalat termék-előállítási problémái megoldására a tudásmenedzsment megközelítését, módszereit és eszközeit alkalmaztuk. A tudásmenedzsment alkalmazása egységes koncepcionális keretet ad az operatív problémák kezelésére, összetettségéből adódóan lehetővé teszi a megoldások ugyanezen koncepció alkalmazásával való továbbfejlesztését. Lehetőséget biztosít a szervezet működésének átfogó megítélésére, így távlatban stratégiai szintű döntések meghozatalát teszi lehetővé. A túlnyomórészt felsőfokú végzettségű munkatársakból álló emberi erőforrás versenyelőnyének kidolgozása, fejlesztése és megtartása a tudásmenedzsment nagy ígérete, a vállalat számára stratégiai kérdés. A dolgozatban a termék-előállítási folyamat javítása érdekében meghatároztuk a szükséges szervezeti tudás azonosításának, rögzítésének, felhasználásának módszereit, szervezeti kereteit. Meghatároztuk azon tudásmenedzsment szerepköröket, melyek a szervezet formális struktúrája szerinti beosztásaihoz köthetők. Javaslatot tettünk a tudás előállítás párhuzamos szervezetének kialakítására, az informális szervezésű szakértői csoport un. tudásteremtő közösség megalakítására és működtetésére. A szervezeti tudás területei azonosításához tudástérképek készítését irányoztuk elő. Ennek fontos részének tekintjük az egyéni tudás számbavételét, melynek eszközét a szakértői jegyzék felállításában jelöltük meg. A tudásterületek azonosítását két lépcsőben képzeltük el. A viszonylag kis ráfordítással elkészíthető szakmai területek azonosítása után javasoljuk a tudáskategóriák tartalmának meghatározását. Utaltunk arra, hogy utóbbi feltérképezés alapja lehet a tudásmenedzsment stratégia kidolgozásának. A tudásszótár elkészítésével egy olyan tudásintegrációs lehetőség megteremtését irányoztuk elő, amely alkalmas a multikulturális szakmai közeg közös nyelvének megteremtésére. A termékekben megjelenő tudás azonosítása érdekében javaslatot tettünk arra, hogy a projektértékelés térjen ki a tervdokumentációkban foglalt tudás azonosítására, rögzítésére. Eszközként a tudásszótár, rögzítésére a módosított infokommunikációs technológia alkalmazható. A szervezeti tudás kezelését a formális szerepkörökhöz rendelt, tudásmenedzsment szerepet is betöltő, illetve a gyakorlat munkacsoportját alkotó személyek feladatának tekintjük. Javaslatot tettünk az infokommunikációs technológia fejlesztésére, leírtuk az általánosan alkalmazott információs architektúra jellemzőit.

3 A dolgozatban utaltunk a távlati fejlesztési lehetőségekre. Szakdolgozat, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA2002, p.42.

4 DR. MÓGA ISTVÁN VESZÉLYES HULLADÉK TÁROLÓ VIZSGÁLATA RADIOAKTÍV HULLADÉK TÁROLÓ ZÓNÁI ÉS KÖRNYEZET ELLENŐRZÉSE A dolgozatban a veszélyes hulladékok egy csoportjának, a radioaktív hulladékok tárolásának problémái, a létesítmény gazdálkodás szemlélete alapján került feldolgozásra. A téma kibontása elsősorban az energetikai (erőműi) eredetű hulladékok tárolásának körülményeire koncentrál, az erőműi fogalmakat, terminológiát alkalmazva. A dolgozat egyik eredménye egy tipikusnak tekinthető tároló felszíni létesítményeinek zónafelosztása. A környezetbiztonság által kívánt folyamatos ellenőrző mérések elkülönítése a technológiai főfolyamattól a dolgozat másik, a gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredménye. Mindkét esetben, a besorolásnál, illetve csoportosításnál is kis mértékben eltértünk a fogalmak jelenlegi gyakorlat szerinti alkalmazásától. A téma megközelítése szükségessé tette a jelenlegi gyakorlat fogalmai rendszerezését. A létesítmény gazdálkodás számára nehezen elérhető forrásokból összegyűjtött meghatározások következetes alkalmazásán keresztül közelíthető egymáshoz az erőműi és a független telephelyként üzemelő tároló tervezésének, illetve átalakításának követelményrendszere. A hulladéktárolás létesítményeire vonatkozó követelmények egységesítése lehetővé teszi a műszaki tapasztalatok cseréjét, alkalmassá teszi a folyamatok elkülönítését, a létesítmény gazdálkodás elvei alkalmazását. A területről ilyen összeállítás nem készült, így ezen áttekintés a tervezendő, önálló telephelyű, radioaktív hulladék lerakóhely tervezésénél tervezési segédletként is használható. A rendszerezés a technológiai irányultságú szakirodalom mellett kíván segítséget adni a témával foglakozó, nem technológusi ismeretanyaggal rendelkezők számára. A dolgozat röviden áttekinti a radioaktív hulladékok típusait, részletezi a tárolás különböző szempontok szerinti biztonságának folyamatait és a biztonsági tevékenységek rész folyamatait. Az eredmények általánosítása érdekében bemutatásra került egy tipikusnak tekinthető tároló elrendezése és építményei leírása. A szabályozási rendszer felépítésének ismertetése és nemzetközi összehasonlítása mellett a dolgozat meghatározza a gyakorlati alkalmazás alapelveit a létesítmény zónái körülhatárolásával kapcsolatban. Az alapelvek alkalmazásaként a hulladéktároló telephelyének és az üzemi épülete helyiségeinek zóna besorolása a dolgozatban kidolgozásra került. Az üzemviteli környezet ellenőrzésének mérései létesítmény gazdálkodási szempontból különös jelentőségűek. A dolgozatban leírt környezet ellenőrzés elsőként alkalmas az elvek gyakorlati felhasználására, a tevékenység vállalkozásba adásának előkészítésére.

5 Záró dolgozat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mérnöktovábbképző Intézet, Létesítménygazdálkodás, p. 29.