KÖRNYEZETI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MSZ EN ISO 14001:2015 szabványnak megfelelő KÖRNYEZETI SZABÁLYZAT Kiadás száma: 1. Jóváhagyta és hatályba léptette: Bárány Rita ügyvezető Kiadás dátuma:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szabályzat célja 4 2. A szabályzat érvényességi területe 4 3. Folyamatgazda megjelölése 4 4. Meghatározások, rövidítések 4 5. Kapcsolódó előírások 6 6. A folyamat leírása Általános előírások Környezeti tényezők és hatások Meghatározása, nyilvántartása A hatások értékelése A hatás mértéke (súlyossága) veszélyessége Szabályozók (jog) Az Intézet. filozófiája (image) Érdekeltek véleménye Az értékelés kiértékelése Környezeti célok meghatározása A környezeti gyakorlat felmérése Felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre Környezeti teljesítmény mérése Hulladékok azonosítása Hulladékok gyűjtése Veszélyes hulladékok gyűjtése, azonosítása Nem veszélyes hulladékok gyűjtése Irodatechnikai veszélyes hulladékok gyűjtése Javítás, karbantartás hulladékai Lég és zajterhelés Energiagazdálkodás Környezeti panaszok és észrevételek kezelése Mellékletek melléklet - Adatlap a környezeti hatások áttekintéséhez melléklet - Környezeti tényezők és hatások értékelése melléklet - Környezeti célok, programok 18 Dátum: Oldalszám: 2/18

3 A módosítások jegyzéke sorszám dátum módosítás rövid leírása Első kiadás Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 3/18

4 1. A szabályzat célja Jelen szabályozás célja a Herman Ottó Intézet működési tevékenységeivel kapcsolatos környezetvédelmi előírások meghatározása, amelyekkel biztosítható a környezet károsodása nélküli fennmaradása, vagy a fellépő környezeti hatások csökkentése. 2. A szabályzat érvényességi területe A szabályzat előírásai érvényesek a Herman Ottó Intézet minden munkatársára, és alvállalkozójára, a működés és a szaktevékenység valamennyi területén a környezetvédelem érdekében. 3. Folyamatgazda megjelölése A szabályzatban leírtak működtetéséért, érvényre juttatásáért, valamint a szükség szerinti változtatási javaslatok kidolgozásáért a kijelölt minőség- és környezetirányítási vezető a felelős. 4. Meghatározások, rövidítések A szabályzatban foglaltak egységes értelmezése érdekében a leírásban a következő meghatározásokat, rövidítéseket alkalmazzuk: Környezetvédelem: olyan céltudatos, szervezett emberi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, szolgáltatói tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. Hulladék: a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során, vagy ezek következtében keletkező - tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formájában arra alkalmatlan - maradékanyag, elhasználódott, illetve selejtté vált termék. A legalapvetőbb hulladék típusok: kommunális hulladék veszélyes hulladék komposztálható hulladék építési, épület-karbantartási, bontási hulladékok Dátum: Kiadás: 3. Oldalszám: 4/18

5 A hulladékokkal kapcsolatos további fogalmakat a évi XLIII. Törvény - a hulladékgazdálkodásról tartalmazza. Termelő: az a személy, vagy szervezeti egység akinek, vagy amelynek tevékenysége során vagy következtében hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra ismételten történő felhasználása. A többször felhasználható, újra tölthető termék (csomagolás) a forgási ciklusból történő kilépéskor válik hulladékká. Gyűjtés: a hulladéknak a tárolást, kezelést megelőző, a környezet szennyezését kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen történő, a tervezett tárolásnak vagy kezelésnek megfelelő összeszedése. Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Légszennyező-anyag: a levegő minőségét hátrányosan befolyásoló anyag. Légszennyezés: légszennyező anyagnak a levegőbe juttatása. Káros légszennyezés: A megállapított kibocsátási (emisszió) határérték feletti mennyiségben, illetőleg jogszabályban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírás, tilalom megszegése következtében történő légszennyezés. Pontforrás: Az a kémény vagy kürtő, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői (térfogatáram és koncentráció) méréssel egyértelműen meghatározható. Épületforrás: a zárt tér természetes huzatú szellőzője, illetőleg azok nyitott vagy nyitható nyílásai, amelyeken keresztül légszennyező anyag kerül a környezetbe. Felületi forrás: minden olyan szabadban végzett légszennyező hatású művelet, illetőleg anyagtárolás, amely nem tekinthető pontforrásnak, vagy épületforrásnak. Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési, illetve zajkibocsátási határértéket. Veszélyes mértékű rezgés: szilárd testek olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely meghaladja a megengedett rezgésterhelési, illetve rezgés kibocsátási határértéket. Közvetett környezeti hatás: az a hatás, amelyet nem a szervezet működése, hanem az általa felhasznált energia, nyersanyag, a beszerzett félkész vagy késztermékek előállítása során keletkezik, illetve amelyet Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 5/18

6 az általa előállított termékek váltanak ki használatuk vagy felhasználásuk során, vagy használatuk után, hulladékformájukban. A szervezet belső érintettjei: a tulajdonosok és a munkavállalók, az üzleti partnerek, befektetők, szállítók, felhasználók csakúgy, mint a társadalmi környezet érintettjei, a környezetvédelmi és a helyi hatóságok, a lakosság képviselői, a civil szervezetek és a média. Környezettudatosság: Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében. Csomagolási hulladék: A különböző termékeket védő csomagolóanyagokból (műanyag, fa, papír, üveg, fém) álló hulladék. 5. Kapcsolódó előírások MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány és szakasza Integrált Kézikönyv fejezete jogszabályi előírások (Kjt.) Dátum: Kiadás: 3. Oldalszám: 6/18

7 6. A folyamat leírása 6.1. Általános előírások A Herman Ottó Intézet környezetvédelmi tevékenységét jogszabályok és a Herman Ottó Intézet által készített szabályzatok szabályozzák. Az ügyvezető felelős azért, hogy a Herman Ottó Intézet belső szabályzataiban foglalt előírások, valamint a környezetvédelmi tevékenység gyakorlati megvalósítása a jogszabályokban és egyéb dokumentumokban foglaltaknak megfeleljenek Környezeti tényezők és hatások Meghatározása, nyilvántartása Az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerint: környezeti tényező valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel". A MIR, KIR vezető az Intézet működési folyamatainak áttekintésével az integrált irányítás rendszer kialakítása során azonosította és értékelte a tevékenységekből fakadó összes környezeti tényezőt. Ezeket évente felülvizsgálja a tevékenységekre, illetve az Intézet által irányított alvállalkozókra nézve egyaránt, illetve minden olyan esetben, amikor az Intézet tevékenységeiben változás következik be. Lehetséges környezeti hatások a) Levegőszennyezés - gázok, nehézfémek, más anyagok kibocsátása; pontszerű vagy eseti kibocsátási forrásokból. Hatásai: ózonréteg károsítása, globális felmelegedés, savasodást okozó gázok ökoszisztémát pusztító hatása, egészségügyi kérdések. b) Vízszennyezés - fizikai, kémiai, biológiai anyagok kibocsátása pontszerű és nem pontszerű forrásokból, amelyek valamilyen hatást gyakorolnak a víz fizikai tulajdonságaira (átlátszóság, szín, hőmérséklet) kémiai és biológiai paramétereire c) Szilárd és egyéb hulladék - hulladék keletkezésének megelőzése, újrahasznosítása, a szilárd és egyéb hulladék szállítása és elhelyezése során keletkező környezetkárosítások, különös tekintettel a veszélyes hulladékok által okozott károkra d) Földhasználat és talajszennyezés Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 7/18

8 e) Természeti erőforrások és nyersanyagok használata - beleértve az energiahordozók felhasználását is f) Helyi kérdések - zaj, rezgés, szag, por, látvány, esztétikai hatások, stb. g) A szállítással és a közlekedéssel kapcsolatos problémák h) Környezetvédelmi balesetek bekövetkezésének kockázata illetve váratlan események, balesetek és a potenciális vészhelyzetek által kiváltott környezeti hatások i) A biodiverzitásra gyakorolt hatás (az ökoszisztémára, a fokozottan védett fajokra, az érzékeny élőhelyekre, az ökológiai funkciókra) gyakorolt hatások Közvetett környezeti hatások, például különböző jellegű szolgáltatások összetétele és igénybevétele, az adminisztratív és tervezési döntések hatásai, a termékskála hatásai, partnerek, alvállalkozók és beszállítók környezeti teljesítménye, környezeti tudatosságra gyakorolt hatás Az Intézetre vonatkozó környezeti hatásokat az 1. számú mellékletben található adatlapon rögzíti a MIR-KIR vezető A hatások értékelése Az azonosítás és értékelés eljárása a következő: 1) meghatározni a végzett tevékenységek, a rendelkezésre álló gépek és berendezések, felhasznált anyagok és energiahordozók, az Intézet működése során keletkező hulladékok áttekintésével minden végzett tevékenységet, melyet a Környezteti tényezők és hatások értékelése" című feljegyzésen rögzítenek (1. sz. melléklet), 2) azon tevékenységek meghatározása, amelyek egyedi felmérést igényelnek közvetlenül az Intézet részéről, 3) értékelő megbeszélés megtartása z Intézet vezetősége részvételével, amikor is valamennyi feltárt tényezőt egyenként elemeznek az alábbi szempontok szerint: annak meghatározása, hogy milyen környezeti hatásai vannak az adott környezeti tényezőnek normál tevékenység közben, rendkívüli körülmények között és vészhelyzetben egyaránt, Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 8/18

9 az intézet által befolyásolható környezeti hatások értékelése a táblázat Értékelés" címszó alatt szereplő szempontok szerint, az adott hatás jogszabályi követelményeinek azonosítása A hatás mértéke (súlyossága) veszélyessége 3 pont súlyos, esetleg visszafordíthatatlan környezeti kár, a környező lakosság illetve a környező ökoszisztémák súlyos veszélyeztetése, regionálisan vagy globálisan is számottevő környezetszennyezés 2 pont a környezet állapotának hosszú távú romlása, jelentős beavatkozás a környező ökoszisztémába, lokálisan számottevő környezetszennyezés, hosszabb távon a környező lakosság egészségét veszélyeztető hatás 1 pont a környezet állapotának számottevő, de csak átmeneti romlása, a környező ökoszisztémákat zavaró vagy hátrányosan befolyásoló hatás, a környező lakosság életminőségének romlása 0 pont kis jelentőségű, rövid távú, nem számottevő hatás Szabályozók (jog) 3 pont a vonatkozó jogszabályok, előírások folyamatos, rendszeres megszegése normál üzemállapot mellett, vagy a jogszegésnek súlyos következményei lehetnek. 2 pont nem normál üzemállapot vagy emberi mulasztás során a jogszabályok megszegése (pl. határérték túllépés) környezetszennyezés, vagy a szabályozás várható szigorítása miatt az előírások betartása gondot okozhat. 1 pont a vonatkozó jogszabályi előírások nem normál üzemállapot esetén is betartható 0 pont nincs az adott hatásra előírás vagy jogi szabályozás A Herman Ottó Intézet filozófiája (image) 3 pont a Herman Ottó Intézet filozófiáját súlyosan sértő állapot, az Intézet megítélését - országosan károsan befolyásoló hatás 2 pont a Herman Ottó Intézet filozófiájával összeegyeztethetetlen állapot, az Intézet megítélését helyi szinten jelentős- károsan befolyásoló hatás Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 9/18

10 1 pont a hatás az Intézet filozófiájával nem ellentétes, de esetleg hatással lehet a megítélésére 0 pont a Herman Ottó Intézet filozófiája nem foglalkozik ezzel a hatással a megítélés szempontjából káros hatás nem várható Érdekeltek véleménye 3 pont a hatás valamely érdekelt fél állandó vagy rendszeres tiltakozását váltja ki 2 pont valamely érdekelt fél a hatással szemben fokozott érzékenységet mutat (p. a normál üzemállapottól való eltérés esetén) a jövőbben tiltakozás várható 1 pont a hatással kapcsolatban valamely érdekelt fél érdeklődésére lehet számítani, de probléma nem várható 0 pont a hatás iránt az érdekelt felek nem mutatnak érdeklődést Az értékelés kiértékelése Az értékelés után az összesített pontszámok - 7,0 vagy annál magasabb- értékű környezeti hatásokról konkrét értékekkel alátámasztott Környezeti hatásregiszter" készül, amelynek formai és tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. A munka során minden résztvevő köteles a környezeti teljesítménnyel kapcsolatban minden észrevételt megtenni, feljegyzést, adatbázist rendelkezésre bocsátani, ezzel is az elkötelezettségét elmélyíteni, a környezetvédelmi teljesítmény javítását elősegíteni. A hatások számbavételénél arra is gondolni kell, hogy nemcsak valamilyen szennyező anyag kibocsátás, meg nem újuló nyersanyag vagy energia felhasználás hat a környezetre, hanem az is, ha az általánosan alkalmazott környezetkárosító technológiai folyamatnál kevésbé ártalmas technológiát alkalmaz, ha élünk a korszerű környezetbarát technika adta lehetőségekkel, vagy ha meg nem újuló erőforrásról megújulóra térünk át, ha tehát a szokásos környezetkárosító eljárásnál kedvezőbbet alkalmazunk. Azokra a hatásokra is ki kell térni, ami esetleg előfordulhat! (például megtörténhet az, hogy a szállító tehergépkocsi meghibásodása miatt, olaj kerül a környezetbe, vagy ilyen lehet a kibocsátott zajhatás, amely a dolgozók egészségkárosodását okozhatja, illetve adott esetben a környezetben élőket zavarhatja, ilyen lehet még a fokozott - indokolatlan - energiafelhasználás, hiszen ez a környezeti erőforrások közvetett vagy közvetlen használatát jelenti). Fel kell mérni az inputokat és az outputokat és azokat súlyozni, ha kockázatosnak minősül, akkor intézkedési tervet kell kidolgozni a megelőzésre, illetve a bekövetkezésekor teendőkre - felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre. Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 10/18

11 7. Környezeti célok meghatározása 7.1 A környezeti gyakorlat felmérése Jelentős környezeti probléma ( KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE"lapról) Hulladékok kezelése Eljárás A hatás megakadályozására vagy csökkentésére alkalmazott gyakorlat. Minden hulladék konténerbe kerül, a területen helyi égetés nem folytatható. A hulladékot vállalkozások szállítják el. Amennyiben a telephely körzetében van speciális hulladékgyűjtő, akkor a hulladék oda kerül ellenkező esetben a hulladéklerakóba. 8. Felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre Az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerint -... felismeri a környezetre esetleg hatással lévő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket, valamint eljárásokat..."- eljárást kell minden olyan vészhelyzetre kidolgozni, amely bekövetkezése esetén a környezetet veszélyezteti. A vészhelyzetre való felkészülés során mind az emberi mulasztásból eredő káresemény, mind pedig úgynevezett havária (olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 11/18

12 (robbanás, közúti baleset stb.) hatásaira illetve ezek kezelésére fel kell készülni, amely az Intézet munkatársait, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi. Az Intézet vészhelyzeti tervet készített a belső illetve külső behatásra történő vészhelyzet kezelésére, illetve az Intézet munkatársai megismerték és értelemszerűen alkalmazzák az intézet Tűzvédelmi Szabályzatában megfogalmazottakat. Az intézkedési terveknek tartalmaznia kell, hogy kinek mi a feladata, hogy kell azt elvégezni, és milyen erőforrások szükségesek ehhez, illetve az emberi mulasztás esetében arra is ki kell térni, hogy a bekövetkezés lehetőségét hogyan lehet csökkenteni. 9. Környezeti teljesítmény mérése Meg kell határozni, hogy melyek azok az adatok, amelyeknek a változtatására környezeti programokat dolgozunk ki, és amelyek számszerűsítésével igazolható a program eredményessége. Környezeti teljesítmény: egy szervezet irányításának mérhető eredményei, a környezet tekintetében. KÖRNYEZETI ADATOK Adattípus Mértékegység Változás 2010/2011 (%) Az adatok forrása Megjegyzés 9.1. Hulladékok azonosítása A hulladékoknak besorolásáért - a vonatkozó jogszabály szerint - a minőség-, és környezetirányítási vezető felelős. A tevékenységek során előforduló veszélyes és nem veszélyes hulladékaink fajtáit Hulladékregiszter tartalmazza Hulladékok gyűjtése A veszélyes és nem veszélyes hulladékok munkahelyi gyűjtőhelyeinek kialakításáért, fenntartásáért, a szakszerű gyűjtés megszervezéséért, a gyűjtőedények feliratozásáért, a vonatkozó, hatályos Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 12/18

13 jogszabálynak megfelelő szállítás megszervezéséért, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartásért a minőség-, és környezetirányítási vezető felelős. 9.3 Veszélyes hulladékok gyűjtése, azonosítása A veszélyes hulladékkal kapcsolatos mindennemű tevékenység fokozott biztonsági intézkedést igényel. A veszélyes hulladékokat kezelők feladata annak a megakadályozása, hogy a veszélyes hulladék a környezetet szennyezze, vagy károsítsa. A felhasználási helyen keletkezett veszélyes hulladékokat - a környezeti szennyezés megakadályozásával -a munkahelyi gyűjtőhelyre kell minden esetben szállítani, és oda elhelyezni. A veszélyes hulladékok elszállítása a környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A területi elv szerinti szállító vállalkozójának engedélyének érvényességéről meg kell meggyőződni. 9.4 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése A Herman Ottó Intézet tevékenységi körében keletkező nem veszélyes kommunális hulladékok gyűjtéséről és szakcéggel történő elszállításáról a helyi lehetőségeket figyelembe véve kell intézkedni. A szelektív gyűjtést az intézetnél abban az esetben kell megvalósítani, ha szelektív elszállítási lehetőséget a szakcég biztosít. A nem veszélyes hulladékot a veszélyes hulladékkal, valamint azokat egymással összekeverve gyűjteni és tárolni tilos. A Herman Ottó Intézet folyamatai során keletkező nem veszélyes hulladékokat a kommunális hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni, és lehetőség szerint újra fel kell dolgozni, vagy más módon hasznosítani. 9.5 Irodatechnikai veszélyes hulladékok gyűjtése Az irodai tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot az irodán belül e célra rendszeresített és jelölt gyűjtőbe kell elhelyezni, majd az 9.3. pont szerint tárolni és elszállítatni. Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 13/18

14 9.6 Javítás, karbantartás hulladékai A javítás és karbantartás során képződő nem hasznosítható, vagy leselejtezett hulladékokat, egyéb szerelvényeket elkülönítetten kell kezelni és a kijelölt gyűjtőhelyen anyagminőség szerint, tárolni. Az összegyűjtött hulladékot szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal el kell szállítatni. A takarítási, tisztítási tevékenység során felhasznált tisztítószerek, tisztító anyagok biztonsági adatlapját a minőség- és környezetirányítási vezető gyűjti, és váratlan esemény bekövetkezésekor az alapján jár el. 9.7 Lég és zajterhelés Az intézet telephelyén irodai munka illetve ahhoz tartozó raktározási tevékenység történik. Amennyiben nagyobb mennyiségű árú érkezik teherautón a kipakolás idejére azt le kell állíttatni, így zaj és levegő terhelés ez esetben nem történik. Az intézet legtöbb irodája légkondicionálókkal felszerelt, azonban ezek zajterhelése nem zavarja a környezetet a kialakításuk miatt. 9.8 Energiagazdálkodás Energiagazdálkodási tevékenységbe bevont energiahordozók, természeti erőforrások: Vezetékes elektromos energia Folyékony üzem- és fűtőanyagok (benzin, gáz) Vezetékes ivóvíz 9.9 Környezeti panaszok és észrevételek kezelése Az intézet telephelyén végzett tevékenységekkel kapcsolatos környezeti észrevételek vagy panaszok kezelésének folyamata: a) a beérkező panaszokat a minőség- és környezetirányítási vezető fogadja, b) az ügyvezetőt tájékoztatja, c) az ügyvezető kivizsgálja vagy kivizsgáltatja a panasz jogosságát, d) a kivizsgálás eredményeinek ismeretében a minőség- és környezetirányítási vezető tájékoztatja a panasz bejelentőjét, Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 14/18

15 e) amennyiben a panasz, észrevétel, jogos volt, a ügyvezető intézkedéseket határoz meg annak megszűntetése és/vagy jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében, f) az ügyvezető ellenőrzi az intézkedések eredményességét, megfelelőség esetén az ügyet lezárja, nem megfelelő eredmény esetén újabb intézkedést határoz meg. 10. Mellékletek 1. melléklet - Adatlap a környezeti hatások áttekintéséhez 2. melléklet - Környezeti tényezők és hatások értékelése 3. melléklet - Környezeti célok, programok Dátum: Kiadás: 2 Oldalszám: 15/18

16 Levegőszennyezés Vízszennyezés Hulladékok, veszélyes hulladékok Föld, talajszennyezés Természeti erőforrások, nyersanyagok használata Helyi környezet Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás Környezeti balesetek Környezeti tudatosság Zajhatás Tűzveszély A hatás nagysága, gyakorisága A felderíthetőség módja A hatás kezelhetősége A fontosságot mérő mutatószám 1. melléklet - Adatlap a környezeti hatások áttekintéséhez Herman Ottó Intézet Tevékenység A tevékenység környezetvédelmi szempontból fontos eleme KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK JEGYZÉKE Környezeti hatások A környezeti hatások rövid leírása, jellemzése A környezeti hatás fontosságának értékelése Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 16/18

17 2. melléklet - Környezeti tényezők és hatások értékelése Herman Ottó Intézet Célok és előirányzatok kódexe Környezeti hatás Cél Előirányzat évre Intézkedés, felelős Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 17/18

18 Mérték Jog Image Érdekeltek Összesítés 3. melléklet - Környezeti célok, programok KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE Vizsgált terület: oldalszám: Értékelés sorszám: Tevékenység: Környezeti tényező: Jogszabályi hivatkozás Dátum: Kiadás: 2. Oldalszám: 18/18