Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Átírás

1 Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba

2 Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

3 Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Újrahasznosítás

4 Termék életciklus Gyártási folyamat Alapanyag Rendeltetésszerű használat 0. Újrahasznosítás 3.

5 A kör bezárásának oka KÖRNYEZETVÉDELEM

6 Veszélyforrások az életfeltételek veszélyeztetése: levegő, víz, élelmiszerek. az élőhely elszegényedése, csökkenése: élőlények kipusztulása, élőhelyek megszűnése (sivatagok), a természetes erőforrások kimerülése: energia, anyag (élő, élettelen), stb., az életminőség romlása (erkölcsi veszélyek).

7 A környezet károsodásának lehetséges forrásai égéstermékek (gáznemű szennyezések): ipari, kommunális, közlekedési, stb. szennyvíz: ipari, kommunális, stb. hulladékok: keletkezési hely szerint: ipari, kommunális, funkció szerint: melléktermékek, életciklus végi termékek.

8 A veszélyforrások csökkentése, megszüntetése égéstermékek (gáznemű szennyezések): technológia váltás (megszüntetés), szűrés, tisztítás, szennyvíz: technológia váltás (megszüntetés), szűrés, tisztítás, A szűrés és tisztítás eredményeképpen szilárd hulladékot kapunk, így a veszélyforrást hulladékként kell a továbbiakban kezelni. Ebből adódóan a környezetvédelem legfontosabb feladata a HULLADÉKKEZELÉS!

9 A hulladékok csoportosítása termelési hulladékok: fáradtolaj, forgács, stb. kommunális hulladékok: csomagolóanyagok, ételmaradék, stb. eszközök elhasználódásából, cseréjéből adódó hulladékok: háztartási gépek, bútorok, stb. veszélyes hulladékok: radioaktív anyagok, gyógyszerek, stb.

10 Csomagolási hulladékok (ezer tonna/év) Típus Papír Műanyag alapanyagú Fém alapanyagú Üvegalapú Egyéb Becsült mennyiség

11 Magyarországi hulladékok Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége.

12 Magyarországi települési hulladékok A települési hulladékokból évente 20 millió tonna a folyékony, 4 millió tonna a szilárd halmazállapotú.

13 Magyarországi hulladékok településjellegi megoszlása A szilárd települési, vagy háztartási hulladék 2/3-a városi, 1/3-a falusi jellegű településen keletkezik. Ez a mennyiség évente átlagosan 2-3 %-kal nő. Összetételében fokozatosan emelkedik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók (pl. csomagolóanyagok) aránya, de a fizikai összetételre és a termikus hasznosítás paramétereire nincs megbízható felmérés.

14 Magyarországi hulladékgyűjtés aránya Ezen hulladék körülbelül 82%-át gyűjtik rdndszeresen, szervezett szolgáltatások formájában, melybe a lakásállomány 65%-a van bekapcsolva.

15 Magyarországon a települési szilárd gyűjtött hulladékok kezelése A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása országos szinten kb. 85%-ban lerakással történik

16 Települési hulladéklerakók A 3200 magyarországi település közül 2700-jak van hulladéktárolója. A termelési hulladékok nagy részét - a veszélyes hulladékok kivételével - szintén üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le.

17 Kommunális lerakók A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán 30%-a felel meg többékevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő.

18 Hasznosítható ipari hulladékok Jelenleg évente mintegy 10.1 millió tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezik. A korábbi évek során 106 milló tonna halmozódott föl. Ebből 38 millió tonnát lehetne hasznosítani. A mezőgazdsaágban és ergőgazdaságban keletkező és potenciálisan hasznosítható mennyiség millió tonna évente. Az élelmiszeripar további 5-6 millió tonna, részben hasznosítható hulladékot termel.

19 Építési-bontási hulladékok Az egyéb nem veszélyes települési hulladékok közé tartoznak az építésibontási hulladékok, melyeket rendszerint hulladéklerakókban helyeznek el. Mennyiségük becslések szerint ezer tonna évente, újrahasznosításuk arányuk jelenleg csak 1-2%.

20 A hulladékok felhasználási lehetőségei

21 A hulladékok felhasználási lehetőségei eredeti funkcióban történő újrafelhasználás: indítómotorok, számítógépek, stb. más funkcióban történő újrafelhasználás: ventillátorok, motorok, stb. alapanyagként történő újrafelhasználás, papír, gumi, stb. nyersanyagként történő hasznosítás: fémek beolvasztása, üveg beolvasztása, stb. energiaként történő hasznosítás (kemotermikus feldolgozás): műanyagok, szemét, stb.

22 Az újrahasznosítási folyamat feladatai keletkező hulladékok kezelése, a keletkezett hulladékok gyűjtése, beszállítás a feldolgozó helyekre, feldolgozás: szétszerelés, szétválasztás, a kiszerelt elemek, frakciók kiszállítása, a kinyert anyagok felhasználása, deponálás.

23 A mérnökök szerepe az újrahasznosítási folyamatban az újrahasznosítási folyamat tervezése, az újrahasznosítási folyamat működtetése, az újrahasznosítási folyamat ellenőrzése, az újrahasznosítási folyamat korszerűsítése, az újrahasznosítási folyamat elemeinek tervezése, termékek újrahasznosítási szempontú újratervezése.