Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Átírás

1 Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 48. -a alapján, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirol szóló 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: 1.. A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben megállapított célok elérése és az alapveto hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése. 2.. A rendelet hatálya Kakucs község közigazgatási területére terjed ki. A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséért a jegyzo a felelos E rendelet a belso piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Szalay István sk. polgármester Rutterschmid István sk. jegyzo 1. melléklet a 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelethez A Dabasi kistérség települései helyi hulladékgazdálkodási terve (Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel) ÖSSZEFOGLALÓ

2 A 10 településbol álló dabasi statisztikai kistérség Pest megyében hektáron terül el, lakónépessége a január 1-i hivatalos adatok alapján fo. A térség települései létrehozták az Ország Közepe Önkormányzati Társulást abból a célból, hogy közös erovel valósítsák meg jövobeni elképzeléseiket. A térség hulladékgazdálkodási helyzete Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkezo településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szukössége, lakossági oldalról pedig a környezettudat hiánya jellemzo. A térségben keletkezo hulladékok jelentos részét a lakosság termeli, a veszélyes hulladék mennyisége elenyészo. A településeken szervezett hulladékgyujtés folyik. Ezen feladatokat a Rethmann Hungária Kft. látja el. A begyujtött kommunális szilárd hulladék lerakása a Dabasi regionális hulladéklerakóba történik (a korábbi lerakó bovítésével és technológiai korszerusítésével létesült), mely muködési engedéllyel és muszaki védelemmel is rendelkezik, ezáltal javítva a térség hulladékgazdálkodási helyzetét. Több településen korábban muködo, de már bezárt lerakó található (Hernád, Kakucs, Örkény, Táborfalva, Tatárszentgyörgy). A háztartásokhoz kihelyezett hulladékgyujto edényzetet hetente egyszer ürítik. Általában a települések közterületein is találkozhatunk hulladékgyujto edényekkel, melyeket szintén hetente egyszer vagy szükség szerint ürítenek. Lomtalanítás évente kétszer van. Az illegális lerakás mint az ország legtöbb térségében - mindegyik településre jellemzo. Az éves beszállított hulladék mennyisége településenként az alábbi módon alakult 2003-ban: Település Beszállított hulladék mennyisége (t/év) Dabas Inárcs Örkény Hernád 920 Újhartyán 723 Újlengyel 453 Táborfalva 837 Tatárszentgyörgy 461 Pusztavacs 394 A szelektív hulladékgyujtést már a térség minden településén bevezették, általában papírt, muanyagot gyujtenek külön, de van, ahol üveget is. A hulladékgyujto szigetek ürítési rendje településenként változó. A veszélyes hulladékok szelektív gyujtése általában nem megoldott. Kivételt képeznek ez alól az állati eredetu hulladékok, amelyeket az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. szállít el. A településeken még mindig találhatók dögkutak, melyek muszaki védelemmel nem rendelkeznek. Hulladékkezelo, válogató, hasznosító telepek/szervezetek, komposztáló nincs a térségben.

3 A köztisztasági feladatok végrehajtásáért a helyi önkormányzatok felelosek. A belterületi utak és közterületek tisztán tartását az önkormányzat közhasznú munkásokkal végezteti. Az eszközállomány nem mindenhol megfelelo. A Rethmann Hungária Kft. hulladékanalízise alapján megállapításra került a begyujtött lakossági vegyes hulladék összetétele, melyet az alábbi ábra szemléltet. Egyéb; 22,50% Papír; 24% Lomtalanítási hulladék; 0,20% Textil; 2% Szerves anyag; 16% Fém; 0,10% Üveg; 0,20% Muanyag; 35% 1. ábra A lakossági vegyes hulladék összetétele a térségben (2003.) Forrás: Rethmann Hungária Kft. számítás A közmuhálózatok kiépítettsége gyér volt, 1990 után épült meg a víz- és gázhálózat 57 százaléka és a csatornahálózat 97 százaléka. A térség településein belül nagy különbségek tapasztalhatók, különösen a szennyvízhálózatra kötés tekintetében. Pusztavacson, Tatárszentgyörgyön és Újlengyelben nincs szennyvízhálózat. Ahol megépült, ott folyamatosan gyarapodik a teljes közmuvel ellátott lakások száma, de az arány még mindig nem kielégíto. A csatornán elvezetett szennyvíz közel teljes mennyiségét biológiai fokozattal tisztítják; a fejlesztéseknél ezt minden esetben érvényesíteni kell. Hosszabb távon indokolt a kémiai fokozat alkalmazása is. Azon településeken és településrészeken, ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat a szennyvízleeresztés szennyvízgödörben, zárt szennyvíztárolóban, szikkasztóban történik. A szennyvíztelepek üzemeltetését a DAKÖV Kft. és az AIRWACK Kft. végzi. A szennyvíztisztítóból kikerülo víztelenített iszap további felhasználására tervek készültek. A keletkezo szennyvíziszap mezogazdasági elhelyezésre alkalmas. A tisztított szennyvíz elhelyezése nyárfás öntözéssel történik. A szikkasztókban keletkezo folyékony hulladék szippantását és elszállítását vállalkozók végzik. Szippantott szennyvíz fogadására alkalmas a térségi szennyvíztelepek.

4 A települések önálló környezetvédelmi programmal nem rendelkeznek, azonban kistérségi környezetvédelmi programmal igen (A monori és a dabasi kistérség környezetvédelmi programja (2000.)). Önálló környezetvédelmi rendelete egyik településnek sincs. Sok esetben nincs önálló köztisztasági rendelet. Egyik település sem rendelkezik önálló, a folyékony hulladékról szóló rendelettel. Szilárd hulladékról szóló rendelete minden településnek van. A Települési Hulladékgazdálkodási Tervek konzisztensek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, amely a hulladékok mennyiségének várható változását 2010-re ( év) az alábbiak szerint prognosztizálja: Települési szilárd hulladékok: +2 %, Települési folyékony hulladék: -10 %, Kommunális szennyvíziszap (csatornázottság növekedése miatt): +250 %, Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: +2 %, Mezogazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: -20 %, Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: -20 %. A Hgt ában rögzített, a hulladékokra vonatkozó országos csökkentési célkituzéseket alapként és a rendelkezésre álló idot, valamint a helyi adottságokat figyelembe véve az alábbi csökkentési célokat és határidoket határoztuk meg: Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Veszélyes hulladékok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Csökkentési cél % Lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése Határido július július július július 1. Lerakott hulladék csomagolóanyag tartalmának július 1. csökkentése július 1. Csatornázottság mértékének növelése január 1. Ahol csatornázás nem várható a gyujtokocsik és kezelo létesítmények biztosítását meg kell n.a. oldani. Lerakásra kerülo szennyvíziszap július 1. mennyiségének csökkentése július 1. Lerakásra kerülo veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése július 1. Lehetoség szerint meg kell találni a környéken a hasznosítási lehetoséget n.a. * csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévo (felelosségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkezo hulladékra vonatkozik.

5 Összefoglalóan: Rövidtávon el kell érni minden településen, hogy a teljes lakosság részére biztosítva legyen a rendszeres hulladékgyujtés. Meg kell valósítani a veszélyes hulladékok elkülönítését a települési szilárd hulladékoktól. Biztosítani szükséges a kis szabad kapacitású, megfelelo engedéllyel, muszaki védelemmel nem rendelkezo települési lerakók rekultivációját. A civil szervezetek, lakosság közremuködésével fel kell tárni az illegális lerakókat, intézkedni szükséges fokozatos felszámolásukra. Teljessé kell tenni a területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a hatékony szemlélet-formálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását. Meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyujtést, hulladékudvarok, gyujtoszigetek kialakítását, a másodnyersanyag hasznosítását. Folyamatosan aktualizálni kell a települések hulladékgazdálkodási tervét, ezen belül a veszélyes hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási programját, a keletkezo veszélyes és ártalmas hulladékok teljes köru felmérésére, a bejelentések felülvizsgálatára alapozva, megjelölve az ártalmatlanítás és hasznosítás lehetoségeit. Piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a korszeru, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését.