219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Átírás

1 Liebe Pál

2 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m3/évben kifejezve; 16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéből a vele kapcsolatban levő felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozamának,továbbá a felszín alatti vizektől is függő szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték; A Kormány 302/2008. (XII. 17.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható felszín alatti vízkészlet m3/évben kifejezve;

3 6. (2) A víztest egyes, hidrogeológiai, hidraulikai szempontból elkülönülő részeire, a Kvt ával és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 15. -ával összhangban az (Mi) igénybevételi határértéket a külön jogszabályszerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben úgy kell meghatározni, hogy az annak megfelelő vízkivétel: a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket, és b) ne okozzon statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víz (nyomás) szintet,és c) ne eredményezzen a felszíni vizekből vagy más kémiai összetételű felszín alatti víztestből történő beszivárgással összefüggő kedvezőtlen és tartós változásokat.

4 Szerkesztette: Simonffy Z.

5 Szerkesztette: Simonffy Z.

6 Készletmegosztási sémák?? Az Mi egymással hidraulikai kapcsolatban lévő víztestek, rész-víztestek közötti megosztása nem egyértelmű feladat

7 Vázlat az M i felszínközeli elemei részletes térképének használatához Forrásból elvonható m 3 /d köszöbszint mbf Vízkivétel m 3 /d üzemi vízszint Mederből elvonható m 3 /d/km vízállás mbf., ( mederellenállás ) FAVÖKO-tól elvonható m 3 /d/km 2 terep mbf, tv.házt.görbe A vízkivétel hatásterülete hg.viszonyok már elvont még elvonható visszaállítandó

8 A felszínközeli M i -elemek a forráshozamokból, medertáplálásokból és a talajvízpárolgásból a vízkivételek javára és hatására elvonható az érintett ökoszisztéma károsodása nélkül elvonható mennyiségek, beleértve a partiszűrésű mederszakaszok megengedhető terhelését. Az igénybevett és szabad felszínközeli M i -elemek területi eloszlását (a túligénybevételt is jelölve) a zöldhatóság a gyakorlati készletgazdálkodáshoz szükséges térképi feldolgozásban tartja nyilván és bocsátja a tervezők rendelkezésére, akik a tervezett vízkivétel hatásával érintett, igényelt készleteket a lokális vízföldtani felépítés figyelembevételével jelölik meg a vízkivétel mértékétől függő részletességű számítással vagy becsléssel, felmérve az un. intrúzió okozta lokális vízminőségromlás kockázatát is. A zöldhatóság a felszínközeli M i -elemeket az engedélyezésnél külön módszertan szerint feltártságuk és kihasználtságuk szerinti korrekcióval veheti figyelembe. A potenciálváltozások számítandók és előírt pontokon egy küszöbértékhez való viszonyítással ellenőrzendők. Elkülönítendők a hidrometeorológiai, hidrológiai és a korábbi vízkivételek nem permanens folyamataiból származó változásokat.

9 A felszínközeli M i -elemek összesítése víztestenként vagy víztest részenként tájékoztató jelleggel lehetséges, de figyelembe kell venni, hogy az így összesített M i -elemek a hidraulikailag zártan lehatárolt régiók kivételével - más víztesten vagy víztest-részen létesített vízkivétellel is igénybe vehetők. A hasznosítható készletek és az M i -k számításának közös adatokon kell alapulnia, beleértve a beszivárgásból ( esetleg felszíni vizekből, mélybeli geológiai folyamatokból ) származó utánpótlódásra vonatkozó információkat is az ökoszisztémával érintkező kilépési helyekre vonatkozókon kívül. A hasznosítható készletek és a nagyobb víztest-részekre megállapított M i -k szükséges, de nem elégséges feltételei az engedélyezésnek. A lokális vizsgálatok nem kerülhetők el, de sok kis vízkivételre egyszerűsített becslési eljárás szükséges. Amíg nincs részletes M i módszertan, ideiglenes M i -k állapítandók meg a víztest csoportonkénti vagy víztestenkénti hasznosítható készletekből levezetve a kihasználtság figyelembevételével vagy a szóban forgó és az utánpótlást biztosító víztestek mennyiségi állapota függvényében.

10 Globális Regionális Lokális megközelítés problémái elvi információ hiány részletek elhanyagolása elvi információ hiány részletek elhanyagolása - információ hiány -

11 Köszönetnyilvánítás Gondárné Sőregi Katalin Simonffy Zoltán Tóth György Balásházy László Jelinek Gabriella Köszönöm a figyelmet!