A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Átírás

1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése 2015-ig. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget is. Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható két tervezési időszaknak megfelelően 2021-ig vagy 2027-ig, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapot, illetve jó potenciál követelményei.

2 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai

3 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota

4 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota Jelentős vízgazdálkodási kérdések

5 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota Jelentős vízgazdálkodási kérdések Környezeti célkitűzések, engedmények

6 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota Jelentős vízgazdálkodási kérdések Környezeti célkitűzések, engedmények Intézkedések (alap, kiegészítő, műszaki, szabályozás)

7 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés főbb feladatai Felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapota Jelentős vízgazdálkodási kérdések Környezeti célkitűzések, engedmények Intézkedések (alap, kiegészítő, műszaki, szabályozás)

8 Felszín alatti víztestek kijelölése A tervezés legkisebb alapelemei a víztestek.

9 Felszín alatti víztestek kijelölése Felszín alatti vízgyűjtő határa Lokális jelentőségű porózus vízadó Fel- és leáramlási zónák határai talajvíz rétegvíz Hideg karszt termál karszt- (> 30 o C) termálvíz termálvíz (> 30 o C) porózus kőzetben Hasadékvíz alaphegység A tervezés legkisebb alapelemei a víztestek.

10 A felszín alatti víztestek kijelölése

11 A Dunántúli-középhegység karsztvízrendszere H i d e g karszt termál karszt- (> 30 o C)

12 A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízszintsüllyedés monitoring alapján Jó állapot Nem jó állapot Csepregi A. (2007) alapján Jó állapot Jó állapot

13 A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízmérleg (számszerűsítés) Utánpótlódás FAVOKÖ és források környezeti vízigénye = Hasznosítható készlet Hasznosítható készlet > < Társadalom szükségletei Ivóvíz Jó állapot Fürdő Bányászat Jó/nem jó állapot határán Nem jó állapot

14 A karsztvíztestek mennyiségi állapota Vízmérleg (számszerűsítés) FAVOKÖ és források környezeti vízigénye? > < Jó állapot Jó/nem jó állapot határán Nem jó állapot

15 A karsztvíztestek mennyiségi állapota

16 A karsztvíztestek mennyiségi állapota Célállapothoz tartozó FAVÖKO és karsz6orrások környeze; vízigénye

17 A karsztvíztestek mennyiségi állapota és a karsz=orrások FAVÖKO és környezee vízigénye 52 % 72 % 37 % 76 % 56 % 53 % 69 %

18 Alapintézkedés A fenntartható vízhasználat biztosítása az ún. alapintézkedések közé tartozik, de erre nincs külön EUdirektíva. A 219/2004-es Korm. Rendelet ezt igénybevételi határértékeken keresztül szabályozza (az igénybevételi határértékeket a VGT-ben kell rögzíteni). Igénybevételi határérték: a hasznosítható készlet kitermelésének szabályozása a víztesten belül, a területi heterogenitások figyelembevételével. Kiemelt a jelentősége a nem megfelelő vízmérleggel rendelkező víztestek esetében. Ahol nem áll rendelkezésre a megfelelő információ, ott a megállapítás határideje dec. 22. lehet.

19 Általánosan alkalmazott intézkedések

20 Általánosan alkalmazott intézkedések Az igazgatást megalapozó háttérinformációk erősítése Monitoring fejlesztése Adatszolgáltatás erősítése Vízföldtani modellek alkalmazása az igénybevételi korlátok megállapításához Határmenti közös állapotfelmérések, a vízgazdálkodási szempontok egyeztetése

21 Általánosan alkalmazott intézkedések A fenntartható fejlődés érdekében a jelenlegi tényleges termelés % - kal növelhető. F e l t é t e l Engedély nélküli vízhasználatok visszaszorítása A vízjogi engedélyezés megerősítése (az engedélyezett közelítése a tényleges használathoz) Termelők szigorú hatósági ellenőrzése Üzemelési engedély visszavonása az előírások be nem tartása esetén

22 Általánosan alkalmazott intézkedések

23 Általánosan alkalmazott intézkedések Közgazdasági szabályozó eszközök