Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Átírás

1 Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYTTES OVF

2 Magyarország veszélyeztetettsége Veszélyeztetett termőföld Veszélyeztetett vasútvonalak Veszélyeztetett érték az éves költségvetéshez 32% 68% 40% Veszélyeztetett főútvonalak 60% 41% 59% 15% 23% 85% 19% 77% 81% Magyarország nem gyarmat, hanem tagállam. Figyelembe veendő sajátosságai vannak! Veszélyeztetett lakosság Veszélyeztetett ártéri települések

3 Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0 AUSZTRIA 10,0 192,0 52,0 1,0 10,24 3,5 0,5 5,3 124,6 27,0 7,5 24,5 ROMÁNIA SZLOV. 32,5 502,4 176,8 23,9 HORVÁTORSZÁG 590,5 SZERBIA 2377,0 814,6 ÖSSZESÍTÉS ÉRKEZŐ VÍZHOZAM: 3602 m3/sec KELETKEZŐ VÍZHOZAM: 180 m3/sec TÁVOZÓ VÍZHOZAM: 3782 m3/sec

4 Magyarország árvízforgalma SZLOVÁKIA UKRAJNA AUSZTRIA ROMÁNIA SZLOV HORVÁTORSZÁG 2700 SZERBIA Duna m3/s Tisza m3/s Dráva m3/s

5 Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET km2 ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK HOSSZA km

6 Emelkedő árvízszintek és között 1,5 méterrel nőtt a tetőző vízállás

7 Az árvízkárok finanszírozása Finanszírozás Valós Költségvetés Ideális ral ral ral ral ral ral

8 Következmények 50 év távlatában Tisza Szolnok m3/s 824 cm m3/s 1041 cm Tisza Vásárosnamény m3/s 912 cm m3/s 943 cm A kár mértéke évente legalább 1%- al emelkedik Üzemelés Kár Összesen Tisza Szeged m3/s 960 cm m3/s 1009 cm

9 Következmények 50 év távlatában Hajóvontatók a Tiszán André Kertész Erdő és övzátony a Tiszán Reich Gyula 2012

10 A vízgazdálkodás negatív matematikája 1980 évi állapot fenntartása évi 20 milliárd Akkor szükséges fejlesztések 300 milliárd 35 év alatt összesen 35 x = 1000 milliárd Valós ráfordítás évi Elmaradt ráfordítás 35 x milliárd 350 milliárd A stratégiák alapján becsült fejlesztési igények 1500 milliárd A megfelelő vízgazdálkodási környezet kialakítása ma 500 milliárd forinttal kerül többe, mint 1980-ban A magyar vízgazdálkodási potenciál között évente 10 milliárd forint nagyságrendben csökkent. A ki nem fizetett fenntartást (350 millió) ebből levonva, a vízgazdálkodás rossz finanszírozása minimálisan számolva évi több, mint 4 milliárd forint veszteséget okozott a magyar költségvetésnek. KÖVETKEZTETÉS: Nem elég fejleszteni, ha a rendszert magára hagyjuk, fenntartani kell!

11 Banánköztársaságból fejlesztésektől a jóléti államig a fenntartásig

12 Koncepció a következő 50 évre Veszélyhelyzetből Az üzemszerű védekezésig A nagy lépés

13 Magyarország - Vízkárelhárítás Kivehetjük-e ma a kék területeket Magyarország vérkeringéséből? Árvízvédelem Állapot értékelés Belvízvédelem Biztonság megteremtése Vízminőség-védelem Biztonság megőrzése Aszály elleni védelem Tartalék képzés a klímaváltozásra

14 Árvízvédelem Állapot értékelés 1.Mértékadó árvízszint 2.Nagyvízi mederkezelési terv Mekkora árvíz ellen kell védekezni Hogyan tud lefolyni Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Árvízvédelmi töltés Hogy kordában tudjuk tartani.. 2. Nagyvízi mederkezelés Hogy le tudjon folyni 3. Árvízi tározó Hogy félre tudjuk rakni. 4. Árvíz lokalizáció Hogy ki tudjon kerülni. 5. Települési vízkártervek Hogy tudjuk mit kell csinálni Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel 2.Mértékadó árvízszint felülvizsgálata Változott-e az árvízszint 3.Nagyvízi mederkezelési terv Változott-e a fontossági sorrend

15 MÁSZ - kicsit másképp, kicsit jobban, kicsit őszintébben

16 Árvízvédelem Tartalék képzés 1. Szükségtározók átmeneti bevetése Amire nem elég az alapvédelem 2. Lokalizációs lehetőségek karbantartása Ha a töltés szakad Fokozatos biztonság növekedés a mértékadó árvíz elleni védekezéstől a klimatikus hatások kivédéséig INTÉZKEDÉSEK Nagyvízi mederkezelés Árvízi vagy többcélú tározók Nagyműtárgyak rekonstrukciója Gátőrök státuszának rendezése Árvízkapuk kialakítása Védvonalfejlesztés Beépítés helyett kiépítés Védelmi szervezet fejlesztése Magaspartok rendezése Talajmechanikai fejlesztések

17 Belvízvédelem Állapot értékelés 1.Mértékadó belvíz (újra definiálás) 2.Területhasználatok felülvizsgálata Mekkora belvíz ellen kell védekezni Hogyan a kár kicsi legyen Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Belvízcsatornák rekonstrukciója Hogy le tudjuk vezetni Egységes mobil szivattyúpark kialakítása Hogy át tudjuk emelni 3. Síkvidéki tározók Hogy félre tudjuk rakni. 4. Intenzív területcsere Hogyan a kár kicsi legyen 5. Területtől függő mg. támogatás Hogy a területhasználat jó legyen Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel 2.Mértékadó belvízszint felülvizsgálata Változott-e a belvízszint 3.Belvízvédelmi terv Változott-e a fontossági sorrend

18 Belvízvédelem Tartalék képzés 1.Szükségtározók üzemszerű alkalmazása Károk csökkentése 2. Szivattyúzás csökkentése Amire nem elég az alapvédelem Fokozatos biztonság növekedés a mértékadó belvíz elleni védekezéstől a klimatikus hatások kivédéséig INTÉZKEDÉSEK Tulajdonviszonyok rendezése Síkvidéki tározók kialakítása Műtárgyak rekonstrukciója Területhasználatok koordinálása Egységes szivattyúkapacitás kiépítése Területcserék szorgalmazása Vízvisszatartás támogatása MG támogatások struktúrálása Belvíztervek korszerűsítése Fenntartó személyzet tervezése

19 Vízminőség védelme Állapot értékelés 1.Emissziós leltár készítése Mi ellen kell védekezni 2.Területi vízminőségi kárelhárítási terv Hogyan tudunk védekezni 3. Az EU szabvány bevezetésének feladatai Hogy egy platform legyen Biztonság megteremtése - fejlesztés 1. Laboratóriumi háttér át/kialakítása Hogy tudjuk mi ellen védekezünk 2. Csereszabatos eszközrendszer kialakítása Hogy legyen mivel védekezni 3. A szennyező fizet elv megvalósítása Hogy legyen felelős. 4. Zöld terminálok kialakítása Hogy a fenékvíz a helyére kerüljön. Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés, monitoring Állagmegőrzés, kapcsolt előnyökkel 2. Emissziós leltár felülvizsgálata Változott-e az árvízszint

20 Vízminőség védelme Tartalék képzés 1. Határon túlnyúló adatcsere Hogy tudjuk mi érkezik és mi megy Fokozatos biztonság növekedés a reakció idő és így a káros hatások csökkentése érdekében INTÉZKEDÉSEK Minőség és mennyiség együttes kezelése Laboratóriumi háttér kialakítása EU szabványok átvétele Szennyező fizet elv kialakítása Zöld terminálok építése Automata mintavevők kiépítése Külföldi állomások bekapcsolása Csereszabatos eszközrendszer kialakítása Egyértelmű jogszabályi háttér Területi és üzemi kárelhárítási tervek

21 Aszály elleni védelem Állapot értékelés 1.Öntözési igények felmérése 2.Öntözési lehetőségek felmérése 3.Vízkészletek számbavétele Biztonság megteremtése - fejlesztés Hogy tudjuk mire van igény Hogy tudjuk mi éri meg Hogy tudjuk mivel gazdálkodunk 1. Az aszály, mint fogalom szabványosítása Hogy tudjuk mi ellen védekezünk 2. Aszály-monitoring hálózat kiépítése Hogy legyen mivel védekezni 3. Aszálykár elkerülése támogatott öntözéssel Hogy biztonságos termelés legyen. 4.Aszálykár elkerülése vízpótlással 5. A felhasznált víz mérése Hogy legyen vízgazdálkodás. Biztonság megőrzése 1. Fenntartás, üzemelés, monitoring 2. Az öntözési igény felülvizsgálata

22 Aszály elleni védelem Tartalék képzés 1. Többcélú tározók építése Hogy legyen vízkészlet Fokozatos biztonság növekedés a vízkészletek szolgáltatása terén INTÉZKEDÉSEK Aszálymonitoring kialakítása Aszálykár szabványosítása Vízkészletek nyilvántartása Öntözési igény pontosítása Tárcaegyüttműködés Mg. Támogatások illesztése Többcélú tározók építése Öntözőrendszerek fejlesztése Öntözéstechnológia Víztakarékosság

23 SORREND!!! - Illesztés az EU irányelvekhez Árvízi Kockázat Kezelés (ÁKK) 1. A veszély és kockázat meghatározása azonos elveken európai szinten 2. A pénzügyi források meghatározása a kockázat mértéke szerint 3. A fejlesztések rangsorának meghatározása

24 Célok és eredmények 1. A lehetséges vízkárok folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban 2. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé 3. Hosszú távra kiszámítható környezet 4. Tervezhető fejlesztések tervezhető finanszírozás - hatékonyság Banánköztársaság vagy jóléti állam?

25 Veszélyhelyzetből Az üzemszerű védekezésig Az érdekeltség megteremtéséig Jobb, olcsóbb, és kiszámíthatóbb rendszert kell átadni örököseinknek! LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs