A térség hidrológiai feltételei

Átírás

1 A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

2 Árvízi elöntéssel veszélyeztetett területek

3 A évi árhullám és a MÁSZ eltérése mbf A augusztusi árhullám tetőzésének összevetése a mértékadó árvízszinttel m Bagoméri kanyar Medvei híd Nagybajcsi sarkantyúsor 1800-as rossz kanyar, bp.-on hiányzó hullámtér és feliszapolódott jelentős mellékág 1795 rossz kanyar és töltésszükület Lábatlan, kanyar, szűkület Esztergom túlzott beépítés, Garam derékszögben, zátony, rossz kanyar modell volt, hullámtér rendezés Bagoméri ág kotrás, mellékág megnyitások (PHARE 2005) 1820 Modellezni kell, területcsökkenésszámítás kész Területváltozás folyamatban (VO szelv) utána modellezni fkm Mértékadó árvízszint 51/1997 évi BM rendelet Alvízcsatorna Nagybajcs Komárom Esztergom árhullám tetőzésének adatai árhullám eltérése a MÁSZ-tól Gönyű Dunaalmás

4 Vízhozammérési eredmények kiértékelése Dunaremet, Medve Duna, Dunaremete vízhozamgörbéi szeptember vízállás cm H [cm] m 3 /s vízhozam m 3 /s Q [m 3 /s]

5 Területhasználatok

6 Övzátonyok, Duna 1835 fkm, 2002.

7 Kapcsolat a pozsonyi vízhozamok és a dunaremetei vízállások között 119,00 118,50 118,00 Dunaremete H(mBf) 117,50 117,00 116,50 116, ,50 115, QPozsony (m3/s)

8 Duna folyó 1811,288 fkm 114 VO változása között mbf A parti zátonyok vízborításának gyakorisága a kisvízszint-süllyedés miatt csökkent, a terepszint emelkedik A mellékágrendszerek feliszapolódtak m 1970 évi Duna atlasz 2002 évi felmérés DB 1966 DB 2006 DB 1966

9 A nyári árhullám tetőzésének változása, ha a kifolyási vízszint 116,80-ról 116,28 mbf-re süllyed m m tkm tkm A hullámtéri feltöltődés és növényzet hatása A mederben lévő növényzet hatása BME

10 Q p m 3 /s Pozsony N-éves (N = 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000) visszatérési idejű Duna-árvízhozamok a teljes észlelési időszak alapján (m 3 /s) Medve Komárom Izsa Nagymaros Budapest Mosoni-Duna Vág Garam Ipoly folyamkilométer Q 1%,Medve = 9900 m 3 /s

11 A szlovák-magyar vízmegosztás üzemrendje R a j k a Q ( m 3 /s e c ) Q Rajka Dévény Q (m3/s) Q Dévény

12 A vízszétosztás elvi sémája - hullámtéri vízpótló

13 ű ő (46) Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a társadalom ide értve a vízhasználókat is részvétele a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésében és korszerűsítésében, megfelelő információkat kell biztosítani a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok teljesítésének előrehaladásáról, hogy a társadalom még a szükséges intézkedéseket elfogadó végső döntések meghozatala előtt bevonható legyen a döntési folyamatba. igények meghatározása konfliktusok azonosítása konfliktusok kezelése prioritások meghatározása környezeti célkitűzések

14 Hullámtéri vízpótló üzemelési szabályzata Közösen meghatározott célkitűzés => Jó ökológiai potenciál Referencia állapot hidrológiai szempontból: 1950-es évek Az üzemeltetés alapja: a Duna természetes vízjárása a pozsonyi (dévényi) vízhozam alapján Igények: célvízszintek, áramlási sebességek kulcsműtárgyakon ellenőrzés a Duna vízjárását kövesse vegetációt figyelembe vevő vízkormányzás árasztás Konszenzus Határfeltételek: szlovák magyar vízmegosztás Rajka zárások, bukók, vízszintszabályozó művek műszaki paraméterei mederhidraulika Q hullámtér = f (Q Dévény; ;hónap)

15 Szigetközi Üzemelési Bizottság üzemelési szabályzat Tagjai: KÖVIZIG (üzemeltető és kezelő) FHNP (kezelő) Erdészet (Kezelő) KTVF ÁNTSZ FM hivatal Kistérségi társulások Idegenforgalmi Hivatal

16 A dinamikus vízpótlás a Duna vízjárását követi Q Dévény Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November m 3 /s igény Június Hullámtér Q (m3/s) lehetőség Dévény Q (m3/s) dinamikus üzemrend

17 Szigetköz talajvízpotenciálja a vízpótlás után

18 Köszönöm a figyelmet!