8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok Duna részvízgyűjtő

Átírás

1 8-4 melléklet: Természetvédelmi jó gyakorlatok 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 1

2 Tartalomjegyzék Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén.. 3 Komplex élőhely rekonstrukciós tevékenység az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. 3 Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése 3 Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja 4 Kadia-Ó-Dunai-tározó megépítése 6 Felsőcsatár, Pornóapáti Pinka rehabilitáció (I. és II. forduló).. 6 Rába-völgy projekt melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 2

3 Természeti értékek megőrzése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, KEOP-3.1.2/2F/ ) Középső-Ipoly-völgy Drégelypalánk és Hont közötti részén vizes élőhelyek rekonstrukciója történt az Ipoly árterületén. Árkok bővítésével és új, rövid árokszakaszok, átereszek és vízvisszatartó művek létrehozásával a Hévíz-patakból felszíni vízpótlást biztosítottak. Ezzel eredeti állapotukhoz közeli ökológiai helyzetet sikerült kialakítani: az Ipoly-völgy nyár eleji 4-5 ha vízfelületét 90 ha-ra sikerült növelni az Ipoly éves áradása utáni időben és ezáltal a vizes élőhelyek kiterjedése 400 hektárral növekedett. Komplex élőhely rekonstrukciós tevékenység az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, KEOP-3.1.2/2F/ ) A komplex projekt két részeleme tartalmazott vizes élőhellyel kapcsolatos beavatkozást: Az őrségi védett fajok és táji értékek megőrzése a mozaikos élőhelyek és erdei kétéltű szaporodó helyek visszaállításával-kialakításával, az Őrség agyagos talajú, felszíni vizekben szegény, de csapadékban gazdag erdeiben, az ökológiai csapdák kiváltása, illetve a kétéltű állomány populációi megerősítése érdekében. Nádasd határában a természetes vízjárási viszonyok helyreállítása, az égerláp és nedves rétek kedvező környezeti feltételeinek helyreállítása, a korábbi mesterséges vízelvezető csatornák eltömítése révén. vízállásos terület a nedves réten erdei kétéltű élőhely Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, KEOP 2.2.1/2F/ ) A beruházás megvalósítását az a közismert jelenség indokolta, hogy a Duna szigetközi szakaszán a hullámtéri mellékágak és mentett oldali csatornák kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág fajgazdagsága folyamatosan csökkent. A projekt célja az Alsó-Szigetközben e kedvezőtlen ökológiai folyamatok megállítása, a mellékágak vízellátásának javítása melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 3

4 A hullámtéren a Bagaméri ágrendszer vízpótlásának javítása részben a főmeder felől az 1815,0 fkm és 1814,0 fkm-nél található vezetőművek visszabontásával és a csatlakozó mederszakaszok kotrásával, részben pedig az Árvai záráson át az Ásványi ágrendszer alsó részéből történt. A főágon kialakított fenékküszöbbel történő vízszintemeléssel a vízpótlás hatásfokát tovább lehetett növelni. Az Árvai záráson át áramlik a víz a Bagoméri-ágba A Patkányosi ágrendszer vízpótlása részben a Duna 1808,8 fkm-nél az oldalbukó visszabontásával és a csatlakozó mederszakasz kotrásával, részben pedig a Bagaméri ágrendszerből történt. A Patkányosi ágrendszer vízpótlásának biztosítása lehetővé tette a Patkányosi szivornya üzemelését és további szivornyás vízkivétel kialakítását. A hullámtérből a mentett oldalra vízátvezetés három ponton szivornyákkal történik (Béka-ér, Patkányosi szivattyútelep, Nagybajcs térsége). A mentett oldalon a többcélú belvízrendszer mederhálózatát alakították át a vízszintszabályozást, vízkormányzást biztosító létesítmények építésével: 115 km-nyi meder rehabilitációja, 15 km-nyi szakaszon új meder, 39 db áteresz és több mint 50 zsilip építése, ill. rekonstrukciója történt és 4 helyszínen létesült hallépcső (Szavai- és a Zámolyi-főcsatorna és Dunaszegi és a Dunaremete-Zsejkei csatorna torkolatánál.) A hullámtéri vízpótló rendszerből egy felújított és két új szivornyán érkezik majd a víz a mentett oldalra Ásványráró, Patkányos puszta és Nagybajcs térségében. Ezzel lehetővé vált az értékes élővilágú ágak és nedves rétek vízpótlása, továbbá megteremthetővé válik a mentett oldali vízrendszer és a Mosoni-Duna között kapcsolat kialakulása, a víztestek élővilága számára az átjárhatóság biztosított lesz. Felső-Szigetközben szakaszos mederbővítés és az érintett szűk keresztmetszetű műtárgyak átépítése valósult meg. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, KEOP-2.2.1/2F/ ) E regionális léptékű projekt számos kisebb-nagyobb beavatkozás elemből tevődik össze. Célja a Mosoni-Duna és a Lajta minőségi és mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai potenciál növelése, vizes élőhelyek rekonstrukciója, a vízi élőlények szabad vándorlásának biztosítása kis- és középvizes időszakokban is - az árvízi és belvízi biztonság megőrzése mellett. A projekt elemei: Püspökerdei beeresztőzsilip átépítése 8-4. melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 4

5 belterületi szakaszok rehabilitációja Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja Holtágak rehabilitációja (Jónási ág, Feketeerdei-holtág, Mecsér-Lickói ér, Iparcsatorna) Vizes élőhelyek rehabilitációja (Kőhidi lapos, Csemetekerti mellékág, Döggyári holtág, Véneki kubikgödrök) Szigetek mellékágainak rehabilitációja (Kálnokszeg-sziget, Bordacs-sziget, Alsó Földes és Felső Földes sziget, Magasparti sziget, Felső Cseregle-sziget, Rábli és Cvika feletti sziget, Novák- és Felső Novák sziget, Lujzai-sziget, Vámkeréki-sziget, Mogyoróskerti-sziget, Győrladaméri-sziget, Csóka-sziget, Szúnyog-sziget) Lajta alsó szakaszának rehabilitációja Lajta folyó partrendezése Lajta mosonmagyaróvári duzzasztójának felújítása Lajta mosonmagyaróvári duzzasztója ökológiai átjárhatóságának biztosítása (hallépcső építése) A Püspökerdei holtág új beeresztő műtárgya a régi zsilip küszöbszintjének süllyesztésével és a vízbevezető műtárgy befolyó nyílásának növelésével biztosítja a holtág frissvíz ellátását, növeli az árvízvédelmi biztonságot és lehetővé teszi a Mosoni-Duna felől kisméretű vízi járművekkel az átjárás lehetőségét. A belterületi szakaszok rendezése során a Mosoni-Duna menti 16 településen lankás partokat, csónakkikötési lehetőségeket alakítottak ki. A Holtágak rehabilitációja során kikotrásra került a mintegy 7,5km hosszú Mecsér-Lickói ér, a Jónási ág a Homoki ágrendszer hallépcsőivel, a Fekete-erdei holtág és az Iparcsatorna. kubikgödrök rekonstrukciójára került sor. Feketeerdei holtág vízpótlását biztosítja a Mosoni- Duna felől az új mederszakasz Az Iparcsatorna végén beömlő Szentiváni csatornán előforduló szennyeződések kiszűrésére egy biológiai szűrőmező került kialakításra a csatorna végében. A vizes élőhely rehabilitációja keretében a Kőhídi lapos, a Csemetekerti mellékág, a Kálóczi sziget, a Döggyári holtág és a Véneki hullámtéri A Mosoni-Duna 125 km hosszú szakaszán található nagyobb mellékágak rehabilitációja is megtörtént, így most már a főmeder és a mellékág közti területet jogosan nevezzük szigetnek. A Kálnokszeg-sziget, Bordacs-, Felső és Alsó Földes-, Magasparti-, Felső Cseregle-, Rábli és Cvika-, Felső-Novák és Novák-, Lujzai-, Vámkeréki-, Mogyoróskerti-, Győrladaméri-, Csóka-, valamint a Szúnyog-sziget mellékágának megnyitására, bővítésére került sor. A beavatkozások eredményeként átépítésre került a Mosonmagyaróvári Mosoni-Duna duzzasztó ahol csónakleeresztő is épült a vízi turizmus fellendülése érdekében. Itt vizes élőhely, hallépcsőként is működő ágak jöttek létre. Szintén átépítésre került a Lajta duzzasztó is, ahol nemcsak az árvízi biztonságot növelő zsiliptáblák és korszerű emelőszerkezetek kerültek beépítésre, hanem egy hallépcső is épült. Részben átépült az 1908-ban épült régi Mosoni-Duna vízkivételi zsilip, amin keresztül ismét víz vezethető át melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 5

6 Kadia-Ó-Dunai-tározó megépítése (Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, BKM/01/ /2013) A Kadia Ó-dunai holtág egy hajdani Duna meder, melyet a Ferenc-tápcsatorna kialakítása során több helyen átvágtak, de kapcsolata a tápcsatornával annak partján kiépült töltés miatt megszakadt, így holtmeder jött létre. A holtmeder jelenleg országosan védett természetvédelmi területként a Duna - Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A tározót a projekt keretében e holtág nyomvonalán annak mélyítésével és töltésezésével alakították ki. A kialakított 3,6 km hosszú, méter fenékszélességű meder több mint 400 ezer m 3 víz tározására alkalmas. Küszöbszintje a Ferenc-tápcsatorna minimális vízszintje alatt helyezkedik el, így a tározó vízpótlása az év jelentős részében biztosítható, napi 115 ezer m 3 víz bevezetésére van lehetőség a Ferenc tápcsatornából a vízbeeresztő műtárgyon keresztül, ami szintén a beruházás részeként készült el. A betározott víz a terület vízháztartási viszonyainak javításán túlmenően, öntözési lehetőséget teremt a környező területek számára és nem utolsó sorban a természetvédelmi oltalom alatt lévő területet táplálja. Felsőcsatár, Pornóapáti Pinka rehabilitáció (I. és II. forduló) (Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködve Pornóapáti Önkormányzatával, KEOP / és KEOP-3.1.2/2F/ ) Célja: A Pinka felsőcsatári és pornóapáti szakaszán a Víz Keretirányelv szerinti jó ökológiai állapot elérése, az átjárhatóság biztosítása, rehabilitáció a természetes folyamatok felerősítése segítségével. A projekt elemei: Felsőcsatárnál hallépcső építése Pornóapátinál a mederbe épített fenékküszöb meder helyreállítása és a holtág vízpótlása A hallépcső kialakítása bevágással, rézsűépítéssel, a megfelelő szélesség, mélység és sebesség kialakításával, valamint kanyarok ritmikus változtatásával, kőküszöbös fenékszűkületekkel, réselésekkel valósult meg. A természetközeli halátjáró egy kanyargós, vízépítési terméskövek beépítésével kialakított földmeder. A medencék közötti kis vízszintkülönbségek lehetővé teszik a vízi élőlények számára az átjutást. A hallépcső a holtág vízpótlásával együtt tölti be funkcióját. Pornóapátiban a mederbe építendő fenékküszöb létesítésével valósult meg a berágódott, lemélyült meder helyreállítása, valamint a holtág vízpótlásával az átjárhatóság. Felsőcsatáron a Pinka árapasztó csatorna mederszakaszán biztosítani kellett az ökológiailag szükséges vízmennyiséget. A vízkivétel a Pinka duzzasztott vízteréből zsilipes átereszen keresztül történt melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 6

7 a felsőcsatári hallépcső a fenékküszöb Pornóapátinál Rába-völgy projekt - tervezési fázisban (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, KEHOP 1.3.0) A projekt árvízlevezető képességet javító beavatkozások megvalósítását célozza a Rába folyó Sárvár-Győr közötti szakaszán. A tervezett árvízvédelmi intézkedések: Hullámtéri beavatkozások: (a növényzet megváltoztatása, árvízlevezető vápák, szabadon hagyandó sávok, övzátonyok szakaszos elbontása, ) Töltésáthelyezés Hidak szűkületének vizsgálata alapján azok szükséges átalakítása Rába jobbparti szükségtározó I. ütemének kiépítése Levezető sáv kialakítása Ligeterdő aljnövényzetének kitisztítása, Rét, legelő kialakítása, az állattartás és legeltetés elősegítése Töltésáthelyezés Intenzív mezőgazdasági terület hullámtérré alakítása Ideiglenesen vízjárta terület és a zöldfolyosó bővül Holtágak visszakapcsolása az árvízlevezetésbe és fenékküszöb kialakítása és vizes élőhelyek létrehozása melléklet Természetvédelmi jó gyakorlatok a területén 7