Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv"

Ervin Deák
10 évvel ezelőtt
Látták:

1 ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni. A VGT intézkedések hozzájárulhatnak az árvizek hatásainak enyhítéséhez. A VKI ökológiai alapokra kívánja helyezni a vízügyi tervezést, a vízgazdálkodást. Célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, és ezzel egyidejűleg a víztől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése, ill. javítása, azaz a vizekkel való fenntartható gazdálkodás kereteinek megteremtése. Az ökológiai szempontok megjelenése, integrációja legalábbis az irányelv szintjén - magától értetődő. Az árvízkockázat csökkentése nem tartozik az VKI fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. E problémák kezelésére született meg a 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvíz Irányelv). Az Árvíz Irányelv végrehajtása során árvízi kockázatkezelési tervek készülnek.

A VKI ökológiai alapokra kívánja helyezni a vízügyi tervezést, a vízgazdálkodást.

2 A vízgyűjtőgazdálkodási tervek EU szintű értékelése Pozitívumok Sok energia lett befektetve a VGT-k elkészítésébe A vízgazdálkodásra vonatkozó közös stratégiai útmutatások és a VKI által használt szempontok magas szintű alkalmazása Az ökológiai szemlélet integrálása a vízgazdálkodásba A nemzetközi vízügyi együttműködések erősítése A nyilvánosság és az érintettek bevonásának erősítése Jelentős fejlődés a vízre vonatkozó tudás-bázis vonatkozásában Negatívumok 4 tagország nem fogadta el még a VGt-t Sok terv nem eléggé ambíciózus (kiterjedten alkalmazza a hosszabbítási-derogációkat) Sok esetben a konkrét intézkedési programok hiánya, és alacsony szintű hatékonysága Nehéz összehasonlíthatóság sok szakterületen (pl. kémiai állapot) Hagyományos, és nem VKI specifikus szemlélet ( businessas-usual ) A környezetvédelmi és a fenntarható vízgazdálkodási szemlélet gyenge megértése, alkalmazása A víz-árpolitika elvének nem megfelelő alkalmazása 3. VKI és az ÁI összhangja Az összhang megvalósításának elvárható módja, hogy az árvízveszély-és árvízkockázati térképek kidolgozásakor feltárt információk összhangban legyenek a VKI szerint készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, ill. azok 6 évenkénti kötelező felülvizsgálatával. Az árvízveszély-és árvízkockázati térképezés és azok felülvizsgálatának eredményei be kell, hogy épüljenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. Erre lehetőség is nyílik, hiszen jelenleg párhuzamosan zajlik a veszély és kockázati térképek készítése, valamint az árvízkockázat kezelés tervezése és megkezdődik a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése is. A VGT és az árvízi kockázat-kezelési stratégia és tervek összehangolása: lehetőleg ne legyenek olyan intézkedések, amelyek ellentmondanak a VKI-nak és az ökológiai szempontoknak, a két irányelvben rejlő szinergiákat minél jobban ki kell tudnunk használni, számos cél és intézkedés közös, vagy az lehet.

fejlődés a vízre vonatkozó tudás-bázis vonatkozásában Negatívumok 4 tagország nem fogadta el még a VGt-t Sok terv nem eléggé ambíciózus (kiterjedten alkalmazza a hosszabbítási-derogációkat) Sok

3 VGT-intézkedés Művel ési mód és művel ési ág váltás Vízvissz a-tartás belvízérzéken y területe n művelés i mód/ág váltás Csapadékgazdálkodá s, beszivár -gás növelése Ártere k helyreállítás a Vízvédelmi puffersáv Mederrehabilitáció Nagy folyók szabályozott - Kotrás ságán ak csökk entése Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógá -tas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság) Kommunális hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdál -kodás Illegális szennyvízbevezetések megszü n-tetése Szűrőmezők Vízhasználato k módosítása Vízkormány -zás, átveze-tés, gravitáci-ós kapcsolatok ökoló-giai és vízminőségi céllal Mélyfekvés ű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeine k vízpótlása ÁKK-intézkedés Tájgazdálkodás, természetközeli földművelés Árvízérzékeny használatok áttelepítése Erdősítés, gyepesítés Vizes élőhelyek Területhasználati zónák bevezetése Mezőgazda-sági támoga-tási rendszer módosítása Védvonal elbontása Árvízcsökkentő vízrendezés (pl. meanderezés visszaállítása) Hullámtérnövelés Művelési mód és művelési ág váltás VGT-intézkedés Vízvisszatartás belvízérzékeny területen művelési mód/ág váltás Csapadékgazdálkodás, beszivárgás növelése Árterek Vízvédelmi puffersáv Mederrehabilitáció Nagy folyók szabályozottságának csökkentése Kotrás Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógátas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság) Kommunális hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdálkodás Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése Szűrőmezők Vízhasználatok módosítása Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok ökológiai és vízminőségi céllal Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása Kotrás, medermélyítés, érdesség csökkentése, övzátonyok elbontása, stb. ellentmondó Duzzasztógátak építése, mederbeli, hullámtéri tározás ellent-mondó Területhasználat szabályozás, kárnövelő magatartás büntetése Elkerülő csatornák létesítése Árvízi tározók építése, tájgazdálkodás Belvíz-, csapadék- és szennyvíztározás, és - visszatartás Tavak, holtágak víztározóként való hasznosítása

hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdál -kodás Illegális szennyvízbevezetések megszü n-tetése Szűrőmezők Vízhasználato k módosítása Vízkormány -zás, átveze-tés, gravitáci-ós

4 Vízgyűjtő-gazdálkodás és árvízi kockázatkezelés összhangja Az árvízi védekezés módozatai erősen befolyásolják az ökoszisztémákat. Az árvíz elleni védekezés és az ökológiai érdekek összehangolhatóak, kialakíthatók kölcsönös előnyök alapján működtethető mechanizmusok Az árvízi védekezés eszköze lehet a vizek visszatartásának, mindezzel pedig a víztől függő ökoszisztémák állapota javításának. A vízgyűjtőterület és a hullámtér területhasználata jelentősen befolyásolja az árvízi helyzetet Az árvízi védekezés során meg kell ragadni minden eszközt a vízkészletek növelésére. Az árvizek tényleges ökológiai/természetvédelmi kockázata a vegyi anyagokkal és özönfajok szaporítóanyagaival szennyezett vizek területre jutásában rejlik.

visszatartásának, mindezzel pedig a víztől függő ökoszisztémák állapota javításának.

5 az árvíz kockázat kezelés nem csupán vízügyi kérdés Hatékony kockázatkezelés az ágazati politikák harmonizációjával az ágazatok közötti párbeszéden alapuló együttműködéssel és a nem utolsó sorban az érintett lakosok bevonásával érhető el. Kulcskérdés a tájhasználat, amely alapvetően megszabja az árvízérzékenységet. A folyók mentén az árvízkockázat csökkentésének tervezése során mindig szem előtt kell tartani a élőhelyek állapotát javító beavatkozásokat, ki kell használni az ebben rejlő kapacitásokat. Az árvízkockázat nem az egyetlen kockázat. Hosszú aszályos időszakok, sérülékenység a klímaváltozással szemben egyaránt jelentős probléma. Tájhasználatváltás Egykori árterek visszacsatolása Új vizesélőhelyek A folyók meanderezésének javítása Árvízkockázat csökkentéséhez is hozzájáruló beavatkozások a VGT szellemében Csapadékvíz, szürkevíz használat Vízgyűjtőszemlélet Több teret a folyónak Invízívok visszaszorítása Mellékágak Holtágak, vízvisszatartás

A folyók mentén az árvízkockázat csökkentésének tervezése során mindig szem előtt kell tartani a élőhelyek állapotát javító beavatkozásokat, ki kell használni az ebben rejlő kapacitásokat.

6 Civil szervezetek és érintettek szerepe és feladatai Mikor és mit kell értékelni: A Az értékelés és javaslattétel eszközei: A A prezentációhoz felhasznált szakanyagok A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELVÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Scheer Márta Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz - Rákosi Judit és Scheer Márta WFD-FD linkage, Key elements for consideration, by WWF DCP Ereifej Laurice VGT értékelés az EU részéről Jelinek Gabriella

KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Scheer Márta Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során?

7 THE PROJECT IS SITUATED IN AN UNDER-DEVELOPED REGION FLOODPLAIN OF RIVER TISZA Gazdasági válság Jelentős lehetőségekkel bíró Élőhelyek az ártéren Magas munkanélküliségi ráta, helyi munka hiánya Hagyományos földhasználat eltűnése Gyakori időjárási szélsőségek: Árvizek, aszályok Növekvő energiaárak Invazív növényfajok gyors terjedése PRESENT FLOODPLAIN PROCESSES HAVE SERIOUS EFFECTS ON ECONOMY AND NATURE Invazív növényfajok terjedése Ökológiai és gazdasági szempontból is hátrányos Hagyományos és természerbarát földhasználat hiánya Hullámtéri szántók és legelők, invazív ültetvények erdők helyett Nagy pénzügyi kiadások (költséges fenntartás) Árhullámok viztöbbletére egyre kevesebb terület, költséges árvízvédelem

PROCESSES HAVE SERIOUS EFFECTS ON ECONOMY AND NATURE Invazív növényfajok terjedése Ökológiai és gazdasági szempontból is hátrányos Hagyományos és természerbarát földhasználat

Hasonló dokumentumok

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az