mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, február 4.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4."

Ernő Fodor
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, február 4.

2 A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2

3 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti vizei 3

4 Védett területek a Duna vízgyűjtőjén 4

5 Közös víz közös felelősség 5

6 A Duna Regionális Stratégia Környezeti, társadalmi és gazdasági területeket érintő, makro-régiót érintő, komplex fejlesztési stratégia, és ennek részét képező cselekvési terv - Európai Bizottság december 8-án elfogadta - tagországi jóváhagyás, ill. megvalósítás 2011 első félévtől várható - integrált megközelítés a tervezésben, megvalósításban - nem jelent uniós szinten új finaszírozási, új jogi avagy új intézményi eszközöket, struktúrákat jobb kihasználást, rendszerek harmonizálását ösztönzi. 6

december 8-án elfogadta - tagországi jóváhagyás, ill.

7 A Duna Regionális Stratégia 4 fő terület / pillér 1. közlekedés, szállítmányozás, energiaügyek 2. környezetvédelem, környezeti kockázatok csökkentése 3. gazdasági-társadalmi kibillenések/egyenlőtlenségek kezelése 4. biztonság, a (szervezett) bűnözés visszaszorítása a mezőgazdálkodás több területhez is kapcsolódik, bár a cselekvési tervben csak érintőlegesen szerepel leginkább a 2. pillérben 7

gazdasági-társadalmi kibillenések/egyenlőtlenségek kezelése 4.

8 2. pillér környezetvédelem a Duna régióban Elsődleges szempontok: - vízminőség helyreállítása, fenntartása - környezeti kockázatok kezelése - biodiverzitás, tájak, talaj- és levegőminőség megóvása Lehetséges konkrét(abb) célkitűzések: - Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített környezeti célok elérése - tápanyagterhelés csökkentése (Fekete-tenger miatt is!) - árvízkockázati kezelési tervek - Natura 2000 fenntartási/gazdálkodási tervek elkészítése 8

célkitűzések: - Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített környezeti célok elérése - tápanyagterhelés

9 Megválaszolandó kérdések mezőgazdasági szempontból: 1. Milyen gazdálkodási gyakorlat, ill. művelési formák járulnak hozzá a Duna Régió Stratégia célkitűzéseinek megvalósításához? 2. Milyen alapvetések vezethetők le a stratégiából és a kapcsolódó egyéb irányelvekből (természetvédelmi irányelvek, víz keretirányelv, a formálódó talaj-irányelv, nitrátirányelv...) a mezőgazdálkodás, halászat, halgazdálkodás, erdőgazdálkodás számára? 3. Ehhez rendelkezésre állnak-e emberi és egyéb erőforrások? 9

Milyen alapvetések vezethetők le a stratégiából és a kapcsolódó egyéb irányelvekből (természetvédelmi irányelvek, víz

10 JNOI Duna ökológiai szolgáltatásai Műhelykonferencia október Duna hajózhatóság: kitűzés, navigáció, hajózóút módosítás, kisebb hajók - Miniszteri rendeletmódosítás, túl szigorú feltételek - Ivóvízbázis, ártéri élővilág és történelmi értékek megőrzése - Megtartani az ökológiai szolgáltatások egyensúlyát egy-ügyűség elkerülése 10

Miniszteri rendeletmódosítás, túl szigorú feltételek - Ivóvízbázis, ártéri élővilág

11 Ökoszisztéma-szolgáltatások 11

12 A Duna ökológiai szolgáltatásai 12

13 A Duna ökológiai szolgáltatásai 13

14 Milyen (mező)gazdálkodási gyakorlat járul hozzá a vázolt célok eléréséhez? ❿ családi gazdaságok, kis és közepes gazdálkodók erősítése, helyzetbe hozása: földhöz juttatás, jogi akadályok lebontása, piaci lehetőségek, speciális pénzügyi lehetőségek biztosítása ❿ tájkímélő, extenzív gyakorlat tápanyag-bepótlás és vegyszerhasználat csökkentése ennek ösztönző támogatása, az ellentétes gyakorlattal szemben ❿ lokalizáció helyi tradíciók, helyi erőforrások, helyi értékesítés ❿ fajták egykori diverzitásának in situ újrateremtése ❿ egykori változatos fenntartható haszonvételi formák újrafelfedezése ❿ folyamatos erdőborításra való át(vissza)állás árvízvédelmi megfontolásokból is 14

lehetőségek biztosítása ❿ tájkímélő, extenzív gyakorlat tápanyag-bepótlás és vegyszerhasználat csökkentése ennek ösztönző támogatása, az ellentétes gyakorlattal szemben

15 Nem csak a Duna-stratégia miatt! Globális, de EU és helyi szintre is legyűrűző, egymásba oltott krízisek közepette élünk. Figyelem! Ezek a bajok nem jönnek már itt vannak (a teljesség igénye nélkül) - klímaváltozás mérséklés és adaptáció - energiaválság helyettesítők és spórolás - élelmiszerválság többet vagy jobbat? - ivóvízválság a mezőgazdaság a legnagyobb felhasználó világszerte - gazdasági válság és egyéb értékválságok 15

Ezek a bajok nem jönnek már itt vannak (a teljesség igénye nélkül) - klímaváltozás mérséklés és adaptáció -

16 Egykori és mai haszonvételek a Duna-mentén 16

17 Egykori és mai haszonvételek a Duna-mentén Indokolt lenne tehát településenként elvégezni a biodiverzitás kihasználására kialakult hagyományos gazdálkodás és életforma történeti elemzését, hogy ennek ismeretében lehessen tanácsot adni az ott élő közösség jövendőbeli életének kialakításához természetes, vagy természetközeli ökoszisztémák és a hozzájuk kötődő hagyományos gazdálkodási módok hosszú távon csak akkor őrizhetők meg, ha egymáshoz kapcsolódásuk is biztosított egy ökológiailag kellően stabil táj keretében Andrásfalvy Bertalan 17

életének kialakításához természetes, vagy természetközeli ökoszisztémák és a hozzájuk kötődő hagyományos gazdálkodási módok hosszú

18 Régi-új tájhasználat: alkalmazkodó gyümölcsészet Fenntartható közösségek JNOI-program keretében ❿ a táj ökológiai adottságaihoz igazított gyümölcstermesztés ❿ kihalóban lévő helyi, akár falu-specifikus fajták felélesztése ❿ az ehhez kapcsolódó tudás és szellemi tőke megőrzése, újrateremtése ❿ kapcsolódó hagyományok, gasztronómia ❿ önellátáshoz való hozzájárulás Reményteli, hogy egyre több ilyen kezdeményezés van! 18

felélesztése ❿ az ehhez kapcsolódó tudás és szellemi tőke megőrzése, újrateremtése ❿ kapcsolódó

19 Régi-új tájhasználat: alkalmazkodó gyümölcsészet 19

20 KAP-reform és tájkímélő gazdálkodás A Duna-stratégia külön erőforrásokat nem biztosít az abban leírt környezeti célkitűzések megvalósítására ebben a különböző agrárökológiai programok (Natura 2000 kompenzáció, AKG, EKV, nem termelő beruházások, stb ) finanszírozására alapoz. Ehhez az szükséges, hogy legalább ezek az előírások és kompenzációk valóban a tájkímélő, fenntartható (kemikália-mentes, mozaikos, extenzív) irányba mozdítsák a gazdálkodást minél nagyobb területeken. Sajnos ez nem mondható el általánosan lásd az ÚMVP időközi jelentése 20

21 JNOI - ajánlások a as KAP reform- és zöldítési folyamataihoz - Élelmiszer-kilométerek csökkentése, illetve a szubszidiaritás elvének alkalmazása az élelmiszertermelésben és értékesítésben; - élelmiszerdiverzitás és szezonalitás érvényesítése a piacokon. - A támogatási rendszerek kidolgozása során a közösségi forrásokból közösségi célok támogatása elv átfogó alkalmazása. - A támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési, illetve monitoring rendszer ne csupán a kifizetések szabályos kivitelezését értékelje, de alkalmas legyen a környezettel, és a biodiverzitással kapcsolatos közösségi célok megvalósulásának folyamatos mérésére. - A KAP célrendszerében külön kiemelt témaként jelenjék meg a termőtalajok védelme. - Kerüljön sor a biomassza felhasználás, illetve a bioüzemanyagtermelés jelenlegi és várható hatásainak átfogó elemzésére. - A természeti tőke, a biológiai sokféleség és az agrobiodiverzitás regenerációjának és karbantartásának biztosítása. 21

22 Árvízvédelmi kitekintés fogynak a hegyeket borító erdők, és egyre nagyobb a vizet be nem fogadó, beépített, útburkolattal ellátott terület. A kisebb patakok, vízfolyások útját is lerövidítették, és sok esetben betonágyban kényszerítették. A veszély továbbra is csak növekedni fog, ezért a gátak magasítását tervezik. Minél magasabbak lesznek a gátak, annál nagyobb gondot jelent majd a belvizek és kisebb vízfolyások vizének átemelése a folyómederbe a szivattyúzás költségei több millió forintba kerülnek naponta. Nyilvánvaló, hogy ez a vízkezelés zsákutcába jutott. Andrásfalvy Bertalan 22

23 JNOI-állásfoglalások és projektek a témában - Duna hajózhatósága - Fenntarthatóság előörsei - Gyümölcsészet 23

24 Köszönöm a figyelmet! dr. Jánossy László janossy@obh.hu

Hasonló dokumentumok

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és