Vajai László, Bardócz Tamás

Átírás

1 A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás

2 Az előadás tartalma: Magyarország halászata és haltermelése 2010 Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja Az akvakultúra ágazat szerepe és lehetőségei a KHP reformjában A magyar halászati és haltermelési ágazat jövőbeni fejlesztési irányai

3 Az ágazat statisztikai mutatói: Természetes vizek halászata Zsákmány (tonna) Szektor ha Nemes Fehér Össze- Ebből hal hal sen étkezési célra Balaton-Kis-Balaton Egyéb állami Mg. Szövetkezetek Önkormányzatok Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek üzemi halászat horgász zsákmány Kistermelők Összesen: évi mutatók /2009 (%) 99,83% 100,76% 88,84% 97,67% 98,49% Forrás: HAKI, Halászati Adattár

4 Az ágazat statisztikai mutatói: Halászati vízterületek Halászati vízterületek eloszlása (Ha) Folyók Holtágak Bányatavak, tavak Víztározók Csatornák Patakok Kiskörei tározó Velencei tó Balaton Halászati vízterületek méret szerinti eloszlása Méret tartomány Darabszám Összes terület 1 ha alatt , ha , ha , ha , ha , ha , ha felett ,8314 Összesen: ,6200 Forrás: HAKI, Halászati Adattár

5 Az ágazat statisztikai mutatói: Haltermelés tógazdasági haltermelés Intenzív termelés Üzemelő tóterület ha Forrás: AKI

6 Az ágazat statisztikai mutatói: Haltermelés Haltermelő cégek méret szerinti eloszlása (db) ha felett 100 ha ha 50 ha ha 50 ha alatt Forrás: AKI

7 A halászati haltermelési ágazat gazdasági jelentősége 2010-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2,9 % volt A halászati ágazat a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,3 %-át, a hazai összes mezőgazdasági termelésnek pedig megközelítőleg 0,8%-át adja. Egyéb gazdasági jelentőségek Horgászat Természetvédelem Egészséges élelmiszer ellátás Vidékfejlesztés, turizmus

8 A Közös Halászati Politika (KHP) reformja EU 27 Halászat és akvakultúra (tonna) Halászat Akvakultúra Tengeri halászat Akvakultúra Haltermelés Hal import Hal export EU 27 Halászat és akvakultúra Tonnes

9 A Közös Halászati Politika (KHP) reformja A halászati erőforrások az egész világon kimerülőben vannak, de különösen az EU által halászott vizeken, ahol - a fogások 88 %-a túlhalászott állományból származik. - sok halásztevékenység azon fiatal egyedek halászatán alapul, amelyeket ivarérettségük elérése előtt fognak ki. - Túl sok a pazarló visszadobás Halászflotta túlzott kapacitása: túl sok a hajó a csökkenőben lévő erőforráshoz képest. - alacsony jövedelem - a konjunkturális válságokkal szembeni sérülékenység - a közpénzekből való támogatástól való függőség EU lemaradása az akvakultúra fejlődésében

10 A Közös Halászati Politika (KHP) reformja

11 A Közös Halászati Politika reformja: hogyan? Bemutatása: július 18-19, a lengyel elnökség alatt első Halászati Tanácsi ülésén történt, kezdődik a vita, mely hónapokig tart Közlemény, amely átfogóan mutatja be a javaslatcsomag egészét és rávilágít a rendeleti úton nem szabályozandó kérdésekre is. Közlemény a reform nemzetközi vonatkozásairól: RFMOs, FPAs Rendelet javaslat a KHP működtetésének keretrendszeréről. Rendelet javaslat a piac politika reformjáról: a. ágazati önszabályozás (PO) b. halászati és akvakultúra termékek marketingje c. fogyasztó tájékoztatása, tanúsítványok November: rendelet javaslat az Integrált Tenger-politika, a KHP és az akvakultúra reform megvalósításának finanszírozására: új pénzügyi eszköz

12 Akvakultúra a KHP reformjában A KHP-nak támogatnia kell az akvakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlesztését Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS): több éves stratégiai dokumentum, amelyben a tagállamok felmérik a következőket: Ágazati fejlesztés lehetőségei Adminisztratív akadályok csökkentése: hozzáférés az erőforrásokhoz Környezeti, gazdasági és fenntarthatósági indikátorok kidolgozása A Bizottság Akvakultúra Tanácsadó Testületet hoz létre Akvakultúra Termelői Szervezet külön is megjelenik, saját elismerési feltétel rendszerrel: nagyobb hangsúly a termelői szervezeteken Piac szabályozás egyszerűsítése, szigorodó termék jelölés: fogás, akvakultúra

13 A magyar halászati ágazat alap célkitűzései a Közös Halászati Politika reformjában Tógazdasági haltermelés jövedelmezőségének biztosítása, ágazat gazdasági stabilitásának növelése Az EU akvakultúra fejlesztésében történő részvétel, hozzájárulás a termelés növeléséhez Édesvízi halászati erőforrások vidékfejlesztési hasznosításának fejlesztése

14 Tógazdasági haltenyésztés jövője Európában Hogyan látjuk mi? Hogyan látja az EU többsége? Gyönyörű hal, különleges íz és egészséges táplálék Traditions in production and consumption Stabil európai piac és termelés Nagyszerű nyersanyag a feldolgozott termékekhez A legfenntarthatóbb akvakultúra technológia Számos lehetőség a tógazdasági termelés növelésére és diverzifikálására Az értékesítés növelhető megfelelő marketinggel Kiváló sporthal és jó lehetőségek a bio termelésre Iszapízű és szálkás, szűkülő piaci lehetőségek és stagnálás a termelésben Túl drága nyersanyag olcsó feldolgozott termékek előállításához Idejétmúlt, de fenntartható termelési technológia. Termelése elsősorban természetvédelmi szempontból jelentős A termékek és a technológia el fog tűnni a fogyasztói szokások változásával

15 Édesvízi akvakultúra fejlesztés lehetőségei, hátrányai a KHP reformhoz kapcsolódóan Lehetőségek Hangsúly a fenntarthatóságon Nem halliszt alapú fejlesztések Integrált akvakultúra fejlesztések Hátrányok Kisebb gazdasági, termelési súly a tengeri akvakultúrához képest Gyengébb piaci pozíció Kevés a jól szervezett nemzeti érdekképviselet

16 A VM cselekvési terve a magyar érdekek érvényesítésére Lehetőségek felmérése, szövetségesek keresése (szept Lengyelország, szept. 23 Budapest) Az alap célkitűzések eléréséhez szükséges fejlesztési területek meghatározása és szakmai vitája (szept. 30 OMÉK) Újabb javaslat benyújtása a Bizottság számára az édesvízi akvakultúra fejlesztési lehetőségeiről, igényeiről (2011 október) A pénzügyi javaslat megvitatása más akvakultúrában érdekelt tagállamokkal (2012 február)

17 Köszönöm a figyelmet!