A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Átírás

1 A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt.

2 Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek fogyasztásának fejlődése , valamint között

3 Tényadatok Világ lakossága jelenleg 6,7 milliárd fő, mely évente 80 millióval gyarapszik, 2050-re meghaladja a 9 milliárdot (ENSZ előrejelzés), Óriási fehérje igény van, amit haltermékekből lehet leginkább előállítani, Világ átlagos halfogyasztás 16 kg/fő/év volt 2000-ben, míg 2030-ra eléri a kg-ot (FAO előrejelzés), A tengeri halászat lehetőségei beszűkültek, Édesvízi akvakultúra előtérbe került.

4 Tények hazánkból Átlagos halfogyasztásunk meghaladja 4,0 kg/fő/év szintet (vs. Ausztria 13,5 kg, EU 22 kg, Csehország 9,6 kg), melynek fele seefood termék, ha nagyságú területen gazdálkodik a hazai tógazdasági halászati szektor, Halastavaink több mint 50%-a 50 évnél idősebb, állapota siralmas, Fő termékünk a ponty, ragadozó termelésünk stagnál, tonna körüli étkezési haltermelés évente.

5 forgalmzás ezer tonnában Konkurenciánk pangasius reklámok pangasius ponty évek Lengyelországi pangasius helyzet (Forrás: Kohlman, 2010), de 2,5 euro/kg áron hazánkban is itt a termék, Lazacfilé 2300 Ft/kg, pontyfilé 1800 Ft/kg..

6 Fejlődtünk a múlt század óta? Forrás: Adamek, 2009

7 Hazai helyzet 70-es- 80-as évek óta (keltetőházi technológiák bevezetése) érdemleges innováció nem volt az ágazatban, Termelési módszereink évtizedek óta ugyanazok, idegenkedünk az újtól (pl. tápos haltakarmányozás kérdése), Termelési adottságaink alacsony kihasználtságúak: ha lenne fogyasztói igény, könnyen teljesíteni lehetne, Kevés a márkázott termék, A halászati marketingről beszélni felesleges.

8 A Tógazda Zrt. termelési és kereskedelmi mutatói I. Éves haltermelés: 2200 tonna Éves kereskedelmi forgalom:645 millió Ft.- Hal eloszlás:5%ivadék, 25%tenyész, 70%étkezési Gépjárműpark: 5 kamion, 7 teherautó, 12 pick up,3traktor Saját innováció: Szalmatrágyázás, Ragadozó hal átlag feletti népesítése, Természetes hozam újbóli felfedezése stb.

9 A Tógazda Zrt. termelési és kereskedelmi mutatói II évi ragadozó hal termelés és árbevétel súly átlagár árbevétel CSUKA 6600 kg 2100Ft.-/kg Ft.- HARCSA 3980 kg 1300Ft.-/kg Ft.- SÜLLŐ 6900 kg 2800Ft.-/kg Ft.- A süllő termelés évenkénti ingadozása kg kg kg kg

10 A jövő lehetőségei A fejlesztések erősítése, a tógazdasági technológia elemeinek átgondolása, A termelési szerkezet újraértelmezése, ragadozó halak előtérbe juttatása, A tavakban rejlő természetes hozam kihasználása, környezetbarát-egyszerű technikák, fortélyok bevonásával, Takarmányozás kérdésének átgondolása (gabona vs. teljesértékű táp), Kereskedelmi kultúránk fejlesztése, Belső piac élénkítése.

11 A jövő korlátai Összefogás-innováció-marketing hiánya, vagy megléte nagyban befolyásolja az ágazatunk jövőjét, EU bővülés hatásai: dél-szláv (szerb, horvát stb.), valamint ukrán konkurencia erősödése, Természet- és környezetvédelmi, vízügyi kérdésekben egyhelyben toporgunk, Középtávú, valós és megvalósítható stratégia hiánya, Jelenlegi trend: fejlesztés = HOP forrás saját erőből nem fejlesztünk.

12 Köszönöm a figyelmet!