A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Átírás

1 A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet

2 A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon Haltermelés adatai Üzemelő halastó terület (ha) Haltermelés (t)

3 Egységnyi haltermelés (kg/ha) A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon Haltermelés intenzitása y = 1199,1x -0,132 R² = 0,

4 A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 3. Egy főre jutó tógazdasági haltermék Ország Étkezési halmennyiség (tonna) 2008 Egy főre jutó tógazdasági haltermelés (kg/fő) Cseh Köztársaság (CZ) ,75 Magyarország (HU) ,09 Litvánia (LT) ,77 Horvátország ,50 Lengyelország (PL) ,48 Románia (RO) ,24 Németország (DE) ,19 Bulgária (BG) ,15 Franciaország (FR) ,07 Ausztria (AT) 395 0,05 Belgium (BE) 400 0,04 Olaszország (IT) 222 0,00

5 A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 4. Fajonkénti termelés (étkezési) Halfaj Étkezési halmennyiség (tonna) 2010 Aránya a teljes tógazdasági haltermeléshez viszonyítva (%) Ponty (Cyprinus carpio) 9 927,0 80,75 Busa fajok (Hypophthalmichthys spp.) 1095,9 8,91 Amur (Ctenopharyngodon idella) 437,5 3,56 Harcsa (Silurus glanis) 156,4 1,27 Süllő (Sander lucioperca) 38,5 0,31 Csuka (Esox lucius) 27,6 0,22 3,7 0,03 606,8 4,94 Compó (Tinca tinca) Egyéb ponty-féle (Cyprinidae spp.)

6 A magyarországi tógazdasági technológia jellemzői Rendszeres, évenkénti lecsapolás és feltöltés Tótalaj művelés Megfelelő mennyiségű és fajösszetételű halkihelyezés Tápanyag utánpótlás (trágyázás, takarmányozás) Növényzet kezelése (hínárkaszálás, nádaratás) Lehalászás VÍZVISSZATARTÁS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FENNTARTÁS

7 A tógazdálkodás multifunkcionális jelentősége Gazdasági funkció Természetvédelmi funkció Vízgazdálkodási funkció (belvíz befogadás, aszály csökkentő funkció) Turisztikai, jóléti funkció

8 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 1. A tógazdasági haltermelés során a tógazdasági munkaműveletek eredményeként a természetestől meghatározott elemekben eltérő, azonban a természetes szemisztatikus állapothoz hasonló rendszer, ún. HALASTAVI ÖKOSZISZTÉMA jön létre

9 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 2. Halastavi ökoszisztéma jellemzői: + MESTERSÉGESEN MAGASAN TARTOTT TROFITÁSI SZINT + A PLANKTONIKUS ÉLET TÚLSÚLYA + AZ ÉVES LECSAPOLÁSOK, FELTÖLTÉSEK RENDJE

10 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 3. MESTERSÉGESEN MAGASAN TARTOTT TROFITÁSI SZINT A bevitt tápanyag jelentős része az előállított hallal a rendszerből kivételre kerül. A fokozott tápanyag bevitel következtében a táplálékhálózat minden tagjának így a madaraknak is nagyobb állományai alakulnak ki, a halastavak a természetesnél nagyobb mennyiségű élőlényt képesek eltartani. A rendszer ökológiai szempontból kvázi egyensúlyi állapotban van.

11 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 4. A PLANKTONIKUS ÉLET TÚLSÚLYA A könnyen felvehető oldott tápanyagokra épül A nyíltvizes állapotot maga a megfelelő nagyságú halállomány tartja fenn A mesterséges beavatkozások, pl. tókaszálás, trágyázás csak ennek alapfeltételeit teremtik meg

12 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 5. AZ ÉVES LECSAPOLÁSOK, FELTÖLTÉSEK RENDJE Változatos élőhely-komplex alakul ki

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32 A halastavak természeti értékfenntartó szerepének anyagforgalmi alapjai 6. A tógazdasági művelés a leghatékonyabb természetvédelmi kezelés!

33 A halastavak által fenntartott természeti értékek Vizesélőhely fenntartás ( lépőkő (step stones) szerepet töltenek be az európai ökológiai hálózatban)

34 A halastavak által fenntartott természeti értékek Európai jelentőségű, vízhez kötődő költő és vonuló madárfajok (fajszám több mint 300; kiemelkedő: kanalas gém (Platalea leucorodia), cigányréce (Aythya niroca), kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) daru (Grus grus), kislilik (Anser erythropus)

35 A halastavak által fenntartott természeti értékek Európa legnagyobb vidra (Lutra lutra) populációja

36 A halastavak által fenntartott természeti értékek Természetvédelmi oltalom alatt álló gerinces és gerinctelen állatfajok

37 A halastavak által fenntartott természeti értékek Természetvédelmi oltalom alatt álló növény fajok

38 Védett természeti terület: ha (49%) NATURA 2000 terület: ha (66%)

39 Természeti értékek hatása a gazdálkodásra 1. o KÖZVETLEN HATÁSOK Halfogyasztók - Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) cca költőpár, vonuló - Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) cca költőpár Takarmányfogyasztók - Tőkés réce (Anas platyrhynchos) - Barát réce (Aythya ferina) - Szárcsa (Fulica atra) oközvetett HATÁSOK mindazon fajok, amelyek fészkelésük, vonulásuk idején igényeik miatt meghatározott ideig gátolják a szokásos üzemmenetet - vízszint beállítás, nádkitermelés stb. - és ezzel a gazdálkodás tervezhetőségét nagymértékben nehezítik. pl. gulipán (Recurvirostra avosetta), kanalas gém (Platalea leucorodia), fattyú szerkő (Chlidonias hybrida)

40 Természeti értékek kárókatona hatása a gazdálkodásra 2. Közvetlen gazdasági kár: Hazai ágazati szinten cca. 3 millió euró közvetlen gazdasági kár Közvetett gazdasági kár: Hatékony védekezés lehetőségének hiányában a növendék hal termelést bizonytalanná teszi, ezzel közvetett kárt okoz, közgazdasági szempontból kitetté válik a halgazdaságok működése. Míg a vizesélőhelyek természetvédelmi szempontú fenntartásában az extenzív halgazdálkodás jelentős szerepet kap, a kárókatona kártételével olyan gazdasági helyzetet teremt, ami a hazai halgazdálkodás gazdasági szempontú ellehetetlenülését okozhatja! Természetvédelmi kár: vegyes gémtelepek tönkretétele, élőhely degradáció

41

42 A magyar tógazdasági haltermelés gyakorlata pozitív választ ad a fenntartható gazdálkodás kérdéseire!

43 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!