A Magyar Halászati Operatív Program ( ) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

Átírás

1 A Magyar Halászati Operatív Program ( ) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencia Szeged november 22.

2 Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 1. Nemzetközi (FAO) magyar fogalomrendszer közötti megfeleltetés Fogalmi szintek tisztázása

3 Természetesvízi halgazdálkodás élőlényközpontú megközelítése A természetesvizekben meghatározóak a természetes anyagforgalmi folyamatok az abiotikus és a biotikus környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. A vízi (és vizes) rendszerekre az ökológiai diszciplína szabályai érvényesek A halgazdálkodási tevékenység ökológiai szempontból értelmezhető: ~ mesterséges eredetű hatóképes környezeti tényezőként értelmezve, egy konkrét hatásra (pl. adott faj adott méretű egyedeinek eltávolítása) az önszabályozásra képes élőlények szupraindividuális szinteken szerveződő csoportjai az ökológia alapelveinek (limitációs elv, komplementációs elv) megfelelő reakciót adnak. A rendszer működésének megértéséhez jól alkalmazható az élőlényközpontú megközelítés, vagyis az ökológia tudomány szempontrendszerének használata A halgazdálkodás hatása elsősorban a közösség szintjén értelmezhető: közösségökológiai megközelítés

4 Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 2. Természetesvíz: azon vízfolyások és állóvizek, függetlenül kialakításuk vagy kialakulásuk módjától, amelyek működése szempontjából meghatározóak a természetes (anyagforgalmi) folyamatok az abiotikus kiemelten a vízforgalom és a biotikus kiemelten a tápanyagforgalom környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. Természetesvízi halgazdálkodás: azon tevékenységek összessége, amely a halközösségek direkt és indirekt kezelése eredményeként hozzájárul a vizek jó ökológiai állapotának kialakításához, vagy fenntartásához figyelembe véve a hasznosítás okozta terhelést és a víztér természetes környezeti adottságait.

5 Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 3. Természetesvízi halászat: a természetesvizek olyan hasznosítása, ahol a halászati tevékenység a természetes táplálékbázison felnövekvő halak halászatilag hasznosítható részének megfogására korlátozódik, a haltelepítések és a fogások meghatározni nem, csak befolyásolni képesek a halállomány struktúráját. Fenntartó halászat: A természetesvízi halgazdálkodás egyik fontos eszközeként legfontosabb feladata a természetes halközösségek optimális struktúrájának fenntartása a természetesvízi halászat eszközrendszerén keresztül. Horgászat: A horgászat a turizmus egyik szegmense, olyan rekreációs tevékenység, amelynek célja a halfogás élményén keresztül az aktív kikapcsolódás.

6 Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 1. Az elmúlt 15 évben a halászati vízterületek kiterjedése gyakorlatilag állandó, kiterjedése cca ha. Megnevezés Kiterjedés (ha) Terület aránya az összes területhez viszonyítva (%) Duna Tisza Egyéb vízfolyás Balaton (Kis-Balatonnal) Egyéb állóvizek Összesen

7 Arány (%) Mennyiség (t) Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése Természetesvízi halfogások között Horgász fogás Halász fogás Az elmúlt évtizedben a fogások összes mennyisége statisztikai értelemben változatlan Év A horgászfogások aránya az elmúlt évtizedben 50%-ról, 70%-ra emelkedett, vizeink hasznosításában a horgászat meghatározóvá vált, ez jelentős szelekciós nyomást okoz a horgászatilag hasznosított fajokra és méretekre Természetesvízi halfogások megoszlása a halászat és horgászat között ( ) Év Halász fogás Horgász fogás

8 rel. abundancia (%) Természetesvízi halászati adatok elemzése 3. A hasznosítás mértéke nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat. A telepített halállományok ökológiai tulajdonságai nagymértékben eltérnek a természetes halközösség jellemzőitől, elsősorban a középhegységi és dombvidéki vízfolyásokban, valamint a kisvizekben. Ez negatívan befolyásolja a halközösség természetes struktúráját. 100 Középhegységi kisvízfolyások reofil euritóp stagnofil halközösség telepítés

9 Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése Keszeg zsákmány (tonna) Márna zsákmány (tonna) Az elmúlt 16 év alatt szignifikánsan csökkent a keszeg-félék, a márna (Barbus barbus) a kecsege (Acipenser ruthenus) fogása.

10 Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése Ponty zsákmány (tonna) Amur zsákmány (tonna) Szignifikánsan nőtt a ponty (Cyprinus carpio) valamint az idegenhonos amur (Ctenophryngodon idella) fogása. Az összes természetes víztípust figyelembe véve a ponty fogása az összes fogás 55%-t tette ki 2011-ben. A telepített ponty fogási arányának növekedése a környezeti szempontból nem megfelelő használat tényét erősíti meg.

11 Megállapítások között a természetesvízi halfogások összes mennyisége statisztikai szempontból állandónak tekinthető. A természetesvízi fogások egyenletessége a külső környezeti tényezők elsősorban a szennyezések romlásának megállását jelzik. A horgászat a természetes vízterek hasznosításában meghatározóvá vált. A hasznosítás intenzitása nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat. Vizeink természetes halközösségeinek átalakulása és degradációja az elmúlt évtizedben sem állt meg, az összes fogás stabilitása ellenére egyes fajok populációi szignifikáns csökkenést mutatnak, ami a fogások fenntarthatatlanságát jelzik, de a madarak halfogyasztásának jelentőségére is utalhatnak (nagy kárókatona halfogyasztása t/év). A jelenlegi természetes vízi halgazdálkodási gyakorlat, ami alapvetően a halastavakban megtermelt fajokra alapozottan telepítéssel próbálja meg pótolni a környezeti változások, valamint a halászati és egyre jelentősebb mértékű horgászati fogások okozta fogyást ma már nem felel meg egy vízgyűjtő és természettudományos szemléletű gazdálkodási formának, egyértelműen nem fenntartható.

12 Belső tényezők (ágazati jellemzők) Swot elemzés 1. Term. vízi halgazd. SWOT 1. ERŐSSÉGEK Segítik a célok elérését GYENGESÉGEK Gátolják a célok elérését 1. Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága 2. A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított 3. A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak 1. A természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg 2. Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biotikai adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok ill. azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok) 3. Halastavi termelésre alapozott természetesvízi halgazdálkodás nem teszi lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását 4. A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai 5. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 6. Elavult eszközállomány 7. Alacsony hatékonyságú halvédelem 8. Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap 9. Halász-horgász ellentét 10. Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer

13 Külső tényezők (környezeti jellemzők) Swot elemzés 2. Term. vízi halgazd. SWOT 1. LEHETŐSÉGEK 1. Kiváló vízrajzi adottságok 2. Horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes 3. A fenntartó halászat szükségessége a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához a romló környezeti feltételek mellett, bizonyos víztípusokban 4. Magas fajdiverzitás Segítik a célok elérését 5. Integrált hullámtéri halgazdálkodás környezeti feltételei adottak FENYEGETETTSÉGEK 1. Degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani 2. Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt. 3. Jelentős madárkár Gátolják a célok elérését 4. Természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások szétterjednek 5. Orvhorgászat-orvhalászat 6. Halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken 7. Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést. 8. Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok 9. Havária jellegű vízszennyezések

14 A természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésének irányai A természetesvízi halgazdálkodás tudományos megalapozottsága ma nem megfelelő. Ez egyaránt vonatkozik az adatbázisokra és azok kezelésére, a vizeink halállományának folyamatos monitorozására, valamint az innovatív technológiák kidolgozására és bevezetésére, szakember képzésre. A fenntartható természetesvízi halgazdálkodáshoz, ezzel együtt a vizeink horgászati potenciáljának magasabb szintű kihasználásához elengedhetetlen a fenntartó halászat gyakorlatának megerősítése mind a vízfolyásokon, mind a természetes állóvizeinken. A beszűkült természeti források és a relatív túlhasználatok következtében kialakult halközösség-szerkezeti problémák kezeléséhez mindenképp szükséges a haltelepítések végzése, azok támogatása. A támogatott telepítések kizárólag a természetes halközösség fenntartását, erősítését célozhatják. Kiemelten fontosnak tartjuk a felszíni vízhálózatba szervesen kapcsolódó természetesvizeken az élőhelyi feltételek javítását alapvetően az ívóhelyek, vermelő helyek és a vándorlási útvonalak kialakítása és folyamatos fenntartása szolgáló beruházások végzését és támogatását. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy fenntartható halgazdálkodás csak a jelenleginél nagyobb számú, képzettebb és hatékonyabban működő halőrzéssel folytatható.

15 Támogatási tapasztalatok a HOP ( ) keretében április 30: 0 természetesvízi halgazdálkodási pályázat 2013 október: 3 természetesvízi halgazdálkodási pályázat III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALÁSZAT CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRÕL 31. (1) Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, aki, vagy amely magyarországi halászati vízterületen a halászati jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon a halászati tevékenységet kereskedelmi célból folytatja. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halászati tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig. III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL 31. (1)1 Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, horgászegyesület aki, vagy amely magyarországi halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon halgazdálkodási tevékenységet folytat. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halgazdálkodási tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig.

16 Természetesvízi halgazdálkodás potenciális támogatási forrásai MAHOP forrás ( között cca MFt között volt a támogatás teljes összege) Belvízi halászat prioritása alacsony, de támogatható tevékenységi kör Természetesvízi halgazdálkodás kapcsolódási pontjai: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vidék Stratégia EU Duna Régió Stratégia (6. prioritás természetesvízi halászat) Integrált támogatás lehetősége: KEHOP prioritási tengely - természetvédelem, élőhely fejlesztés ( MFt támogatási összeg)

17 Köszönöm a figyelmet!