Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről.

Átírás

1 MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Melléklet: a MOHOSZ Elnökség 2011.szeptember 09.-i ülésének 6. sz. napirendjéhez E Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről. A Velencei-tó horgászatának helyzete Fogási tapasztalatok: Az utóbbi éveket nézve 2006-tól kezdődően - kisebb mértékben ugyan - de csökkentek a fogási eredmények (az évi 100 tonna feletti halfogás 80 tonnára) és ez negatív tendencia csak az elmúlt évben változott meg. A 2010-es fogási statisztika alapján a Velencei-tavi fogások már kedvezőbb képet mutatnak, 87,5 tonna halat fogtak összesen a horgászok, ez mintegy 44 kg/ha halfogás értéknek felel meg A fogások közel 10 %-os növekedésén belül elsősorban a ponty (13,5 %-al), a harcsa (15 %-al), a balin (62 %-al) fogása emelkedett számottevő, és emellett még a süllő és kősüllő (2,6 %-al), valamint az egyéb halak (3 %-al) fogása szerényebb mértékben. Kisebb csökkenés csak a csuka, valamint az angolna és amur fogásokban mutatkozott, ez utóbbi két faj fogása - mivel telepítésük már hosszú évek óta nem engedélyezett - állományuk apadása miatt várhatóan a jövőben is tovább csökken majd. A fogási eredmények - még az olyan, viszonylag intenzíven telepített halfaj esetében is mint a ponty - erős összefüggést mutatnak a tó vízellátottságával, vízszintjével. Azokban az években, amikor a tavaszi-nyári csapadéknak köszönhetően megfelelő vízszintet lehet tartani a tavon (ilyen volt pl. a és a 2010-es év), mindig jobbak a fogási eredmények is. Az idei horgász szezon az eddigi fogási tapasztalatok szerint az időjáráshoz hasonlóan nagyon rapszodikus volt, voltak egy-két hetes nagyon "üres" időszakok, mikor - az ország többi nagy vizéhez hasonlóan - kapás is alig volt, de emellett sokan sikerrel fogtak termetesebb példányokat pontyból, amurból, balinból, csukából, süllőből és különösen harcsából. A rekordlistás (20 kg feletti) harcsákból 2008-óta (akkor fogták az eddigi legnagyobb, 97 kg-os példányt) évente példány is bejelentésre került. Idén eddig már 12 db 21 és 62 kg közötti harcsa került fel a listára, de ennél azonban szerencsére nagyobb mértékben kezdték kifogni a harcsákat. Haltelepítések: A haltelepítések az érvényben lévő halgazdálkodási tervnek megfelelően történnek a tavon, ezeket - főként pontyból - meghatározóan a kajászói tógazdaságunkban megtermelt pikkelyes, elismert tájfajtából tudjuk teljesíteni. A 2011-től érvényes terv szerint növeltük a fiatalabb korosztályok arányát, így zsenge és előnevelt pontyból 1,5 millió db-ot, 1 nyaras pontyból 10 q-t, a 2 nyaras korosztályból 120 q-t helyezünk ki évente. A horgászati igények minél jobb kielégítése érdekében a 280 q 3 nyaras pontynak közel kétharmada a nyári időszakban, általában 2-3 heti rendszerességgel kerül telepítésre a tókülönböző partszakaszain

2 egyenletesen elosztva. A ragadozó halfajok (csuka, süllő) utánpótlását elsősorban a 100-ezres nagyságrendben kihelyezett előnevelt korosztályok biztosítják, de az őszi időszakban növendék 1 db csuka és süllő kihelyezésre is kerül. Törekvésünk az őshonos halfajok (elsősorban a compó és széles kárász) állományának pótlása is, ezek elsősorban a beszerezhetőség függvényében kerülnek telepítésre. Jegyforgalmazás: Az utóbbi években a gazdasági válságból fakadóan a horgászatra fordított idő és anyagi erő csökkenése sajnos a Velencei-tavi engedélyforgalomban is megmutatkozott. Az utóbbi 2-3 évben a felnőtt engedélyek közül az éves jegyek forgalma 3,4-14 %-al, a napijegyeké %-al esett vissza, valamennyit növekedett viszont a kedvezményes éves jegyek (3-4 %-al) és a felnőtt heti jegyek (5 %-al) forgalma. Az ifjúsági horgászat az engedélyeladások alapján sajnos továbbra is még "leszálló ágban" van, ez főként az éves és az 1-2 napos jegyek csökkenésében mutatkozik meg. Heti területi engedélyből ifjúsági szinten is némi növekedés tapasztalható, ez a felnőtt heti jegyeladásokkal együtt feltehetően a nyári horgászturizmus némi élénkülését mutatja. Halőrzés: A Velencei-tó halőrzésében a hivatásos halőreink (5+1 fő) mindennapi munkája mellett a jól szervezett társadalmi halőrök is sok segítséget nyújtanak számunkra. A vízirendészet is folyamatosan ellenőrzi a horgászati szabályok betartását is. A rendőrséggel a különböző szintű együttműködési megállapodások alapján jó munkakapcsolat alakult ki, a halőri csoporttal gyakran végeznek közös ellenőrzéseket ill. a problémásabb eseteknél mindig számítani lehet a rendőri segítségre. A Velencei-tó a horgászati szabálysértéseket tekintve a kevésbé "kritikus" vizek közé tartozik. Az évente átlagosan 50 és 100 közötti szabálysértési feljelentésből legnagyobb rész az engedély nélküli horgászat (20-50 eset), hasonló arányú a nem megengedett - legtöbbször a 3 vagy több botos - horgászati mód (20-30 eset) volt. A horgászrendi vétségek közül a tiltott időben történő horgászat a leggyakoribb (15-20 eset). Az orvhalászat (jogosulatlan halászat) szerencsére nem nagyon jellemző a tavon, hálós elfogás utoljára 2-3 éve volt, tavaly és az idei évben pedig egy-egy szigonyozás fordult elő tavasszal az ívó halak között. Parti horgászat: Évről- évre problémát jelent a parti horgászati lehetőségek szűkülése, mely sajnos az utóbbi egy-két évben is tovább romlott az önkormányzatok különböző fejlesztési törekvései (Velence-tó kapuja projekt, ingatlanfejlesztési projektek, parti wellness szálló) és a parti területek eladása miatt. Folyamatosan küzdeni, ill. az illetékesekkel egyeztetni kellett több olyan esetben is, amikor a horgászok parti területekre való lejutása akadályozott volt (pl. az út sorompóval történő lezárása a Velencei-félszigeten vagy behajtást tiltó tábla elhelyezése Sukorói-kikötőben). A tulajdonviszonyokat előnyben részesítő jelenlegi szabályozási rendszer miatt a parti területek szűkülésének megakadályozására nem sok jogi lehetőség van, így a horgászati lehetőségek bővítése érdekében a jövőre nézve a csónakos horgászat feltételeinek javítása, a csónakkikötők helyzetének rendezése a kitűzött cél, ill. irányvonal. A Fertő-tó horgászatának helyzete A Fertő-tó hazánk területén lévő részének halászati hasznosítója a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő tavi Nádgazdasági Rt. A Nemzeti Park illetékesétől már több ízben kértünk a horgászatra vonatkozó részletesebb információkat, melyre ígéretet minden esetben, tényleges

3 információt azonban eddig még nem sikerült kapnunk. A rendelkezésre álló (nem túl részletes) információkat így egyéb forrásból gyűjtöttük össze: A Halászati Adattár szerint az 1744 ha-os vízterület halfajai között az balin, csuka, süllő, harcsa, ponty, compó, kárász, keszeg és egyéb halfajok mellett a többi nagy tavunkhoz hasonlóan a betelepített nem őshonos fajok, a busa, az amur és az angolna is megtalálható. A telepített halfajok a ponty, a csuka és a süllő. A tavon a horgászat a törvényi előírások és a MOHOSZ Országos Horgászrendje szerint megengedett, egyéb helyi horgászrendi korlátozás a területi engedélyeken nem szerepel. A vízterületre éves (5500 Ft), heti (1400 Ft) és napi (700 Ft) területi engedély kapható. A helyi horgászok jellemzően inkább az éves engedélyeket váltják ki, de a turizmus hatására számottevő a napi(heti) jegyes horgászat is, akik között sok az osztrák állampolgár. Helyi információk szerint a parti és csónakos horgászat egyaránt kedvelt és legjobb eséllyel a süllő, csuka, ponty és keszegfélék foghatók. A Fertő-tó halasításáról és halőrzéséről nem rendelkezünk információval. Tisza-tó horgászati helyzete A MOHOSZ március elején 36 évi hasznosítást követően- hagyott fel a Tisza-tó horgászati hasznosításával. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft ettől az időponttól végzi teljesen önállóan a tározó haszonbérlői feladatait. A Kft tulajdonosi szerkezete is valamelyest átalakult azáltal, hogy Tiszafüred város (önkormányzata) a társaság több mint 50 %-át megszerezte. Ismereteink szerint tagszövetségünk a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége mintegy 5%-ban tulajdonosa a társaságnak. A szövetség évben 11 tározó melletti települési székhellyel rendelkező horgászegyesület szövetsége, évben 3542 fő felnőtt és 1081 ifjúsági és gyermekhorgásszal. Az információnk szerint a Kft a horgászati rend és a horgászattal kapcsolatos kérdésekben kikéri a szövetségünk véleményét és javaslatait. Erre építve, azzal a kéréssel fordultunk Tisza-tavi Szövetségünkhöz, hogy a Tisza-tó helyzetéről szíveskedjenek egy rövid beszámolóval segíteni az elnökségi tájékoztatónkat. Ezt elhárították. Ezért a tározóval kapcsolatos anyag egy részét a Kft honlapjáról és média közleményeikből merítettük. Haltelepítések A vízterület hasznosítását végző Kft "új bőségesebb telepítési szerkezetet ígért. Ha áttekintjük a honlapjukon megjelent halgazdálkodási tervi vállalásaikat és összehasonlítjuk a MOHOSZ által vállalt halgazdálkodási tervi, halasítási kötelezettségekkel akkor a következők láthatók: A Kft háromnyaras ponty kihelyezési kötelezettsége 30. kg, maradt a MOHOSZ kötelezettségi szintjén A kétnyaras pontynál a MOHOSZ általi kötelezettséget 9. kg-ot a kft részéről felemelték 10. kg-ra Egynyaras pontyot nem telepít a Kft, a MOHOSZ kötelezettsége 9. kg volt Előnevelt pontyot szintén nem telepít a Kft, a MOHOSZ-nak évente 2.. db-os kihelyezési kötelezettsége volt A telepített előnevelt süllő mennyiségét a korábban a MOHOSZ számára kötelező 150. dbról, a kft részéről 100. db-ra csökkentették Előnevelt csuka esetében az évi MOHOSZ-os 150. db kihelyezése helyett 200. db-ot vállaltak. Bekerült a halgazdálkodási tervbe az előnevelt harcsa telepítésének vállalása a Kft részéről évi 100. db mennyiségben

4 Halasítási kötelezettségek összehasonlítása Hasznosító zsenge előnevelt 1ny 2ny 3ny Csuka en. Süllő en. Harcsa en. Compó Balin MOHOSZ Sporthorgász Kft Tisza-tavi halasítások között Csuka Harcsa Év Süllő en. Compó Balin zsenge előnevelt 1ny 2ny 3ny en. en Kft * Kft * a évre tervezett halasítások még csak részben teljesültek, illetve a teljesítések tartalmazzák a évi elmaradások pótlását Halfogások A Tisza-tavi fogási statisztika 2009-ig megbízható adatokkal rendelkezett, mely egyértelműen egy stabil és gyarapodó halállomány mutatott. A kft. saját fogási naplót adott ki, mely alapján készített statisztika megbízhatósági hibahatára várhatóan valószínűleg magasabb lett ( a balatoni tapasztalatok is ezt mutatják). Év Csuka Süllő Kősüllő Harcsa Balin Angolna Márna Kecsege Amur Egyéb Össz * *A MOHOSZ statisztikája az egyesületek által kiadott fogási naplók összesítése alapján. A Sporthorgász Kft. médiában publikált adatai szerint 75 kg körül volt az éves halfogás a évben a Tisza-tavon

5 Halőrzés A Sporthorgász Kft. nyilvánossá tett adatai szerint idén júliusig 87 feljelentést kezdeményeztek halvédelmi szabálysértés vagy bűncselekmény miatt. 10 embert értek tetten orvhalászat közben, és összesen 2,4 km hálót, valamint 12 darab varsát vettek el tőlük. A kft. véleménye szerint a szigorúbb büntetéseknek és kiszabott bírságoknak, valamint a halőrök aktív munkájának köszönhetően "eltűnőben" vannak a rabsicok a Tisza-tóról. A tározón tíz halászati őr áll alkalmazásban. Mellettük növekvő számú társadalmi halőr is besegít a halőrzésbe. Éjjel-nappal hívható bejelentő telefonszámuk is van. A telefon az ügyeletes halőrnél van. Területi engedélyek Engedélytípusok és árak alakulása Jegytípusok MOHOSZ Kft Kft Felnőtt éves Felnőtt heti Felnőtt 3 napos Felnőtt 2 napos Felnőtt napi Ifi éves Ifi heti Ifi 3 napos Ifi 2 napos Ifi napi év felett éves Házastársi éves Gyermek éves A forgalmazott jegytípusokon nem változtatott a hasznosító, a gyermek éves területi engedély bevezetését kivéve. A évi területi engedélyek árai összességében változatlanok maradtak az előző évhez képest. Balaton horgászatának helyzete Fogási tapasztalatok: A balatoni horgászfogás alakulása változó képet mutat a 2-es évek eleji aszályos, alacsony vízszintű és igen kedvezőtlen eredményeket követően pl ben 196 tonna, 2005-ben 199 tonna, 2006-ban 228 tonna, 2007-ben 176 tonna, 2008-ban 140 tonna, 2009-ben 154 tonna, míg 2010-ben 163 tonna volt a horgászfogás. A pontyfogások ma már szinte kizárólag a telepítésektől függenek. A süllő, csuka, balin és keszegfélék helyzete még mindig inkább az adott év természetes szaporodásának lehetőségeitől.

6 Általánosságban elmondható, hogy a tó környékén lakó, ott rendszeresen horgászók általában elégedettebbek éves fogásaikkal, mint a tóra látogató, ide néhány napra, vagy egy-két hétre érkező horgászok. Jelentős különbségek vannak az északi parti és déli parti horgászat eredményessége között. A déli part, a tó vízszintjének apadásával összhangban jóval kevesebb fogási lehetőséget nyújt, mint az északi. A tó vízminőségi és tápanyag ellátási szintjével összefüggésben a kutatók már publikálják azt a tényt, hogy keletről nyugat felé nő a halállomány sűrűsége és ezáltal a fogási lehetősége is. Tehát a tó észak-keleti medencéje jóval szegényebb halban, mint a dél-nyugati. Sajnos nem sok jóval biztatnak azok a tudományos vizsgálatok, melyek azt mutatják, hogy a tó egyébként is csökkenő hal biomasszájának ma már %-át a busa teszi ki. A ki nem fogott, ki nem fogható busamennyiség mára olyan nyomást fejt ki a táplálékbázisra, hogy a tó őshonos halainak már viszonylagosan szerény zooplankton bázis áll rendelkezésére, márpedig a fiatal korosztályoknak ez a meghatározó tápláléka. Ha az élőhelyet ilyen arányban foglalja el a busa, akkor más halfajok állománya már régen nem biztosítja azt a fogási lehetőséget mely például az as években volt. Haltelepítések: A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetése az átlátható és jó haltelepítések végrehajtását tűzte ki célul. Ismereteink szerint a halgazdálkodási tervi előírásaik még nem változtak. A 350 tonna pontyból már igyekeznek egy nagyobb arányt három nyarassal, fogható méretű hallal telepíteni. Ezen kívül az előnevelt csuka szerepe kisebb mértékben, illetve az előnevelt süllő nagyobb és az egy nyaras süllő kisebb mértékben. A süllő és keszegfélék kihelyezése mellett compótelepítésekre, illetve széles kárásztelepítésre is sor került az elmúlt években. Haljelölésekkel kísérelnek meg több információt nyerni a telepített halak növekedéséről, vándorlásáról, kifogásáról. A telepítéseknél már értesítik a térség horgászszervezeteit, illetve az előnevelt csukák kihelyezését már évek óta rájuk bízzák. Jegyforgalmazás: A társaság korábban ezt tartotta legfontosabb tevékenységének, a területi engedélyt "terméknek" nevezte egy korábbi igazgató. Szerencsére ez a szemlélet változik, és talán nem az engedély okmány maga, hanem a horgászati szolgáltatás lesz a termék. Jegyforgalmazási adatokat nem ismerünk, de a médiaközleményekben milliós jegyforgalomról tesznek említést. A balatoni engedélyeket széles körben forgalmazzák és november-december hónapban előkedvezménnyel próbálják értékesíteni. Érdekes viszont, hogy több horgászboltos visszalépett a jegyforgalmazásból az általuk túlzottnak tartott adminisztráció miatt. Halőrzés:

7 Ismereteink szerint mintegy halőre van a társaságnak. A vízi járműveik technikai vonatkozásában van elmaradásuk, de egyéb technikai eszközeik rendelkezésre állnak. Viszonylag sok feljelentést kezdeményeznek, de általánosságban a balatoni halőrzést még nem lehet jó színvonalúnak nevezni. A társaság új vezetése ebben a vonatkozásban is szeretne előrelépni. Parti horgászat: A horgászszervezeteknek, a tavon rendszeresen horgászóknak, az ide látogatóknak a parti horgászati lehetőségek drasztikus csökkenése a legnagyobb gondjuk. Ezek leginkább a jobb fogási lehetőségekkel kecsegtető északi partszakaszokon a legszembetűnőbbek. A halászati haszonbérlőnek kell a legtöbbet tenni ennek a folyamatnak a megállításában, mivel ha folytatódik a napi jegyforgalomra lesz ennek komoly hatása. A térségi horgászegyesületek önkormányzati kapcsolatai segíthetnek a parti horgászati lehetőségek megőrzésében. Csónakos horgászat: Igazi horgászcsónak kikötők még kevesebb számban vannak a tavon, a vitorlás kikötőkben is egyre több horgászcsónak található. Nem nevezhető olcsónak a csónakok biztonságos tárolása, márpedig a balatoni horgászat ma még kihasználatlan lehetőségének lehet tekinteni a nádas melletti és nyíltvízi csónakos horgászatot. A komfortosabb, vitorlásból való, horgászat, úgy a parti sávban (1500 m), mint a nyíltvízen terjedőben van. A Balaton horgászatilag az ország legjelentősebb horgászható vízterülete lehetne, ha a busa kérdést meg lehetne oldani, illetve ha a halgazdálkodás és a halőrzés valóban horgászcélú lenne. Sajnos egy állami, forráshiányos, részvénytársaság ilyen, a horgászturizmust szolgáló teljes körű tevékenységet, nem tud folytatni. Nyugat-Európában sem található olyan nagyobb vízterület ahol állami tulajdonú társaság horgászcélú halgazdálkodást, jóléti horgászati lehetőséget és jó színvonalú horgászturisztikai lehetőségeket tudna kialakítani. Budapest szeptember 23. Fürész György s.k. ügyvezető elnök Határozati javaslat A MOHOSZ Elnöksége áttekintette a bemutatott nagyobb vizek helyzetét és úgy határozott, hogy továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani ezek horgászati helyzetének alakulásra, halgazdálkodására, halvédelmi tevékenységére és térségek horgászszervezeteinek véleményét is mindig meg kell ismerni. MOHOSZ Elnöksége