A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?"

Benedek Halász
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Szarvas, 213. május 23.

Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

2 Magyarország első számú gazdasági és horgász hala a ponty, természetes vízinkbe évi 4-5 tonna mennyiségbe telepítjük és a kifogott halak tömegének is mintegy fele ponty. 1 8 fogás (tonna) ponty

és a kifogott halak tömegének is mintegy fele ponty.

3 A ponty telepítése a Balatonba az 192-as években vált általánossá, a kihelyezett mennyiség azóta erőteljesen növekedett, ma már tonna két-háromnyarast telepítünk. A Balaton halgazdálkodásában jelentős részt képvisel a pontytelepítés költsége, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint a legjobban hasznosuljon abalatonésahorgászokfelé. telepítés (tonna)

A Balaton halgazdálkodásában jelentős részt képvisel a pontytelepítés költsége, ezért nagyon fontos, hogy

4 Hogyan növelhető a telepítések hatékonysága, és egyáltalán, mi történik a kihelyezett hallal? Haljelöléses vizsgálatok a Balatonon -Lukács(1937) között 19 alkalommal összesen 142 egyedet jelöltek ban 1 db, átl. 86 g tömegű ponty került kihelyezésre Fonyódnál (Tölg és mtársai 1997) folyamán 12 alkalommal, összesen 3228 db, g tömegű ponty került jelölésre(turcsányi és Specziár 26, 29, Specziár 21). Tanulságok: -A haljelöléses vizsgálatok a Balatonban az intenzív horgászatnak köszönhetően jelentős mennyiségű, költséghatékony és jól hasznosítható adatot szolgáltatnak a telepített halak sorsáról. -Telepítésenként nagyon eltérő a visszafogási ráta és halak elterjedése; -A kihelyezési tömeggel jelentősen nő a visszafogási esély 5-6 g-os méretig; -A kihelyezett pontyok növekedése a tógazdasági értékekkel vetekszik.

86 g tömegű ponty került kihelyezésre Fonyódnál (Tölg és mtársai 1997).

5 A balatoni pontytelepítések hatékonyságának fejlesztési lehetőségei: a telepítés idejének, helyének és a telepített halak méretének hatása a visszafogásokra.

6 Nyitott kérdések: A telepítés mely paraméterei a legfontosabbak? Tulajdonképpen, akkor mikor, hol, hogyan és mekkorát is érdemes kihelyezni?

7 A jelölés FloyTag típusú fonaljellel történt, amely tartalmazta az adott hal egyedi azonosítóját és az MTA BLKI nevét és címét. A jelölt halat kifogó horgászok jutalmat kaptak. A vizsgálat kérdései: -Vajon a tógazdaságban nevelt és késő ősszel kihelyezett pontyok sikeresen áttelelnek-e a Balatonban, vagy a tavaszi és nyári telepítések sokkal hatékonyabbak? -Vajon a visszafogási ráta különbözik-e a kihelyezés helyétől, módjától és a halak méretétől? -Miként oszlanak el a visszafogások térben és időben a kihelyezési stratégiától függően? -Vajon a nyíltvízre kihelyezett halak visszafogása időben jobban elhúzódó-e és a halak térben jobban eloszlanak-e, mint a partról kihelyezettek? -Milyen a kihelyezett halak növekedése?

-Vajon a visszafogási ráta különbözik-e a kihelyezés helyétől, módjától és a halak méretétől? -Miként oszlanak el a visszafogások térben és időben a kihelyezési stratégiától függően?

8 21-ben, szimmetrikus kísérleti elrendezésben (3 évszak 3 terület 2 módszer 2 méretcsoport 36 tesztelt telepítési stratégia) 45 jelölt ponty került kihelyezésre. Kihelyezés Visszafogás No. Időpont Terület Módszer N r Mérettartomány N 73 nap % (g) ( ig) Keszthely parti Keszthely nyíltvízi (43) 16.8 (17.2) 3. Szemes parti Szemes nyíltvízi Siófok parti Siófok nyíltvízi (55) 21.6 (22.) Keszthely parti (69) 26.8 (27.6) Keszthely nyíltvízi (65) 24.4 (26.) 9. Szemes parti Szemes nyíltvízi Siófok parti Siófok nyíltvízi Keszthely parti Keszthely nyíltvízi Szemes parti Szemes nyíltvízi Siófok parti Siófok nyíltvízi Összesen (795) 17.5 (17.7)

Szemes parti 25 274-781 43 17.2 4. Szemes nyíltvízi 25 236-831 43 17.2 5. Siófok parti 25 234-769 3 12. 6. Siófok nyíltvízi 25 24-968 54 (55) 21.6 (22.) 7. 21.7.12 Keszthely parti 25 3-897 67 (69) 26.

9 Természetes vízbe telepített jelölt hal sorsa Elveszti a jelet Elpusztul sérülésben, betegségben Ragadozó elfogyasztja Zsákmányul esik és nem jelentik be a fogást Szabadon él (horgászatra érzéketlen állomány) Zsákmányul esik és bejelentik a fogás

Zsákmányul esik és nem jelentik be a fogást Szabadon él

10 Eredmények visszafogási gyakoriság 73 napon belül 787, ig 795 db visszaérkezett jel. visszafogás (%) visszafogás (%) b tavasz nyár ősz ab Keszthely Szemes Siófok c a a b visszafogás (%) a <5 g >5 g d.f. F P Tukey HDS (P<.5) Évszak <.1 nyár > tavasz > ősz Terület Siófok > Szemes Módszer Testtömeg nagy > kicsi hal Évszak terület Évszak módszer Terület módszer Évszak testtömeg Terület testtömeg Módszer testtömeg Évszak terület módszer Évszak terület testtömeg Évszak módszer testtömeg Terület módszer testtömeg Hiba 4 b

5) Évszak 2 49.5 <.1 nyár > tavasz > ősz Terület 2 13.6.16 Siófok > Szemes Módszer 1.6.483 Testtömeg 1 32.6.5 nagy > kicsi hal Évszak terület 4 16.7.9 Évszak módszer 2 24.6.6 Terület módszer 2 13.

11 A visszafogások időbeni eloszlása a telepítés idejének függvényében. visszafogott halak száma T ( o C) a) b) c) d) hónap -A visszafogható állományrész 89%-át 365 napon belül kifogják. -8 o C alatt visszafogás nagyon ritka, aktivitási küszöb érték. -Szabadon töltött idő és a telepítési stratégia: Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F 2,751 =64.7, P<.1; Tukey HDS, P<.5). Míg, a kihelyezés helye(f 2,751 =1.1, P=.333), módja(f 1,751 =.1, P=.716) és a hal mérete F 1,751 =.8, P=.383) ezen mutatót nem befolyásolta. visszafogás (%) első év második év harmadik év

1 1 4 7 1 1 4 7 1 hónap -A visszafogható állományrész 89%-át 365 napon belül kifogják. -8 o C alatt visszafogás nagyon ritka, aktivitási küszöb érték.

12 1 Fogott halak száma (db) Víz hőmérséklet ( o C) Legtöbb fogás o C tartományban. 8 o C alatt elvétve.

13 A Balatonba kihelyezett pontyok eltávolodása a telepítés helyétől a szabadon töltött idő függvényében. A visszafogás és a kihelyezés távolsága a telepítési paraméterek függvényében: -Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F 2,744 =38.8, P<.1; Tukey HDS, P<.5) -Szemes>Siófok, Keszthely (F 2,744 =18.4, P<.1; Tukey HDS, P<.5) -Módszer (F 1,744 =.8, P=.366). és halméret (F 1,744 =.4, P=.513) hatása nem volt szignifikáns. -Ugyanakkor, a nyáron nyíltvízre kihelyezett halak kissé jobban eltávolodtak, mint a partról telepített halak (F 2,744 =5., P=.7; Tukey HDS, P<.5). Telepítés és visszafogás távolsága (km) Szabadon töltött napok száma Gyors vándorlók Tartósan helyben maradók Telepítési hely: Keszthely Szemes (>4 km nem lehetséges) Siófok

1; Tukey HDS, P<.5) -Módszer (F 1,744 =.8, P=.366). és halméret (F 1,744 =.4, P=.513) hatása nem volt szignifikáns.

14 Telepítés: nyár, Keszthely, partról Visszajelzési arány: 67/25

15 Telepítés: nyár, Siófok, partról Visszajelzési arány: 8/25

16 Telepítés: ősz, Szemes, partról Visszajelzési arány: 31/25

17 A pontyfogások térbeli kiterjedése a telepítési stratégia függvényében. A pontyok szétterjedését a ponty fogások telepítés helyétől mért távolsága szerinti első 5, 75 és 9%-a által lefedett partszakasz hossz alapján jellemeztük. *-gal jelzett esetekben a déli és az északi parton mért visszafogási gyakoriság különbözött (khi-négyzet próba). Lefedett parszakasz (km) északi part (18 km) * * déli part (88 km) * * * K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt Tavasz Nyár Ősz * * 5% 75% 9% A telepítési stratégia hatása: -Főként a kihelyezés ideje és helye befolyásolta -Legnagyobb szétterjedés ősszel és szemesi kihelyezésnél, legkisebb pedig nyári és keszthelyi kihelyezésnél. (Részletes statisztikát a tömörség kedvéért elhagytuk) -A déli és az északi parton visszafogott halak száma legtöbbször nem különbözött (őszi telepítésnél soha), 4 esetben az északi és 3 esetben viszont a déli parton fogtak több halat.

*-gal jelzett esetekben a déli és az északi parton mért visszafogási gyakoriság különbözött (khi-négyzet próba).

18 A Balatonba kihelyezett, jellemzően 2-3 mm testhosszúságú halak testtömeg gyarapodása a hőösszeg függvényében. Tömeggyarapodás (g) ~365 ~73 ~195 nap y =.73x + 17 R 2 = Hőösszeg 8 o C felett

19 A Balatonba kihelyezett és horgászok által visszafogott pontyok átlagos testhossz (L) és tömeg (M) szerinti növekedése a kihelyezési testhossz (L=2 mm és L=3 mm) függvényében. L (mm) év 2. év 3. év A növekedés becslése a Bertalanffy féle egyenletre épülő, GROTAG növekedési modell (Francis 1988), hőösszeggel kifejezett szezonalitást magába foglaló módosított változata alapján. M (g) 1 2 mm 3 mm év 2. év 3. év mm 3 mm Idő

év A növekedés becslése a Bertalanffy féle egyenletre épülő, GROTAG növekedési modell (Francis 1988), hőösszeggel kifejezett

20 Következtetések Jelen vizsgálat eredményei jelentős segítséget nyújtanak annak tervezéséhez, hogyan osszuk el térben és időben az éves telepítési előirányzatot. - A kihelyezett pontyok visszafogható részének 89%-a egy éven belül zsákmányul esik! -Nyáron mindenképpen javasolt a tó partvonala mentén számos, kevésbé horgászott helyen elosztani a telepítést. Nyári telepítés kockázata a magas vízhőmérséklet, időjárásra figyelni kell. - Kora tavasszal ellenben lehet a szállítási költségekre optimalizáltan, medencénként egyegy helyen telepíteni. -Az őszi telepítéseket azonban, ha lehet kerülni kell, a halak biztonságos átteleltetésének lehetőségeit célszerűbb inkább fejleszteni. -A drágább nyíltvízi telepítés legfeljebb nyáron térülhet meg, amikor így kissé jobban szét vándorolnak a halak a visszafogás előtt. -A keszthelyi medencéből a halak kevésbé vándorolnak el, így, figyelembe véve e terület kis részarányát is a tó egészét illetően, kisebb mennyiségű kihelyezések javallottak, míg a Siófoki és Szemesi medence nagyobb arányban kell részesüljön a kvótából. -Az előző vizsgálatokkal összhangban, az 5-6 g átlagtömegnél kihelyezett halak megtérülése optimálisnak tűnik. Az ennél kisebb halak kihelyezése a tapasztalatok alapján már komoly eseti rizikót jelent.

Nyári telepítés kockázata a magas vízhőmérséklet, időjárásra figyelni kell. - Kora tavasszal ellenben lehet a szállítási költségekre optimalizáltan, medencénként egyegy helyen telepíteni.

21 Továbbra is nyitott kérdések: -Mekkora a tényleges visszafogás, azaz milyen a jelvesztési és visszajelzési arány? -Mekkora a tóban tartósan visszamaradó, horgászatra érzéketlen állomány rész? -Hogyan változik a visszafogás különböző genetikai vonalak esetében, pl. tisztán vad típus? -Lehet-e növelni a visszafogásig eltelt időt, azaz a tömeg gyarapodást, a visszafogási ráta jelentős csökkenése nélkül?

22 Köszönöm figyelmüket.

Hasonló dokumentumok

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.