2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Átírás

1 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

2 Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megalakulásakor egy középtávú szakmai koncepcióban határozták meg a Balatonon történő halgazdálkodás feladatait. Feladatok: III. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. fő feladatai a Balaton és a Kis Balaton halászati vízterein és a kívánt célállapot elérése érdekében szükséges intézkedések: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány megőrzése természetes szaporodó helyek fenntartása, fejlesztése (élőhely rekonstrukcióval is) közreműködés a vízi, vízparti környezet jó ökológiai állapotának fenntartásában havaria helyzetek kezelése (pl. halpusztulás esetén) idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása (a kivett hal további kezelésével, értékesítésével) a halállomány monitorozása, állománybecslés, adatgyűjtés, változások nyomon követése, ökológiai állapotelemzés (az MTA BLKI bevonásával) a kutatások, tapasztalatok révén szerzett információk értékelése alapján a telepítések szerkezetének átalakítása minőségi és biztonságos haltelepítési anyag előállítása/beszerzése és telepítése fajta fenntartás (pl. balatoni fogas, balatoni nyurgaponty, kis balatoni nyurgaponty) balatoni hal, mint különleges helyi ételspecialitás biztosítása az idegenforgalom részére (balatoni süllő, keszeg) horgászati kínálat fejlesztése turisztikai lehetőségek, szolgáltatási színvonalának fejlesztése halászati hagyományok ápolása, bemutatása

3 A fogási eredmények ismeretének szükségessége Természetes vizeken halállományról (nagyságáról, összetételéről, változásáról) elsősorban a fogási eredményekből lehet információkat kapni. Ezek az információk szükségesek a halgazdálkodás egyes lépeseinek meghatározásánál annak érdekében, hogy egy egészséges halállomány hosszabb távon kialakítható és fenntartható legyen. (fogási korlátozások, felszaporodó állományok halászata, telepítések meghatározása, stb.)

4 A Balatonon ban alkalmazott csapdás angolna halászat (Sió zsilip) varsás angolna halászat vontatott hálós halászat állított hálós busa halászat halászati módszerek:

5 Balatoni halászfogás nagysága és összetétele kg Ponty Amur Busa Süllő Kősüllő 0 Harcsa 477 Csuka 7 Angolna Ön 22 Compó 0 Keszeg Garda 918 Ezüstkárász Fogás összesen ebből idegenhonos:

6 Angolna csapda A csapdás angolnafogást befolyásoló tényezők: angolna állomány nagysága vízeresztés mértéke, időpontja, időtartama meteorológia tényezők halfaj mennyiség arány kg fogas 24 0,05% harcsa 14 0,03% ponty ,25% csuka 2 0,00% angolna ,45% balin 1 0,00% busa 212 0,46% amur 18 0,04% keszeg 423 0,92% ekárász ,80% összesen

7 Varsás angolna fogás Alkalmazott eszközök a nagyobb szárnyas angolna varsák a befolyók környékén és a kisebb angolna varsák a kövezések előtt. Vízjárás lehet nagy hatással rá. A legnagyobb fogások általában a Zala torkolatában vannak, kivétel 2012 ben, amikor a varsázás idejében nagy szárazság miatt a befolyókon alig volt víz. Ekkor a kövezések elé telepített varsák fogtak inkább. Szelektivitás. Nagyon jó, az esetleges egyéb fajok élve kiszedhetők. Az őshonos fajokat (keszeg fajok, harcsa, stb.) elengedjük, az idegenhonosakat (törpeharcsa, naphal, ezüstkárász), kivesszük. Összehasonlíthatóság. A varsák száma az elmúlt években állandó volt. Új területeket vontunk be 2012 ben (Nyugati övcsatorna, sikeres, Keleti Bozót csatorna, eredménytelen) angolna nagy varsa kis varsa kg db db Keszthely Zala torok Bmária Szigliget összesen

8 Vontatott hálós halászat Módszer: két hajóval vontatott zsákháló, melynek munkaszélessége 30 m Egész évben alkalmazható, nem szelektív módszer Az éves fogások összehasonlíthatóak A Balaton nyugati medencéjében alkalmazzuk Keszeg halászat, elsősorban balatoni étkezési hal biztosítása céljából Keszegfogás nagysága a Balaton keszeg állományához viszonyítva hozzávetőleg 2 4 % lehet

9 Az elmúlt évek vontatott hálós fogásai halfajonként év halászat Ponty Amur Busa Süllő Kősüllő Harcsa Csuka Angolna Ön Keszeg Garda E.kárász Összesen alkalom kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg kg

10 Vontatott hálós halászat útvonala és adatai halászat, kezdet 6:36 vége 8:29 sebesség (km/h) 4 megtett út (km) 7,53 háló szélesség (m) 30 meghalászott terület (ha) 22,6 fogás (kg) keszeg fogas ponty

11 Állított hálós busa halászat Módszer leírása: multi monofil PA háló 130 mm csomó csomó távolság, halászok, halászhajó, halászcsónak, háló hossz. Ennek a fogásnak a legnagyobb részét állított hálóval fogtuk, de korábban más módszerekkel is sikerült időnként busát fogni (nagyháló, felfutó busa) Halászatok dokumentálása (bizonylati rendszer a fogásról és a hajó közlekedéséről, események naplózása, háló pozíciók GPS adatai, járműkövető rendszer)

12 Állított hálós busa fogási adatok év lehalazás fogas harcsa ponty csuka balin busa amur Össz. hal átlag busa szel. alkalom kg kg kg kg kg kg kg kg kg/alk. % ,75% ,79% ,57% ,76% ,12% ,76% ,40% ,13% ,78% Az állított hálós halászatok területi megoszlása 2013 ban fogas harcsa ponty csuka balin busa amur Össz. hal kg kg kg kg kg kg kg kg keleti m középső m nyugati m

13 Hálók elhelyezése áprilisban és novemberben.

14 Néhány következtetés a fogási adatokból Az angolna varsák fogásai kezdetben folyamatosan csökkenést mutattak, de egy optimális hidrológiai helyzet meg fordítja a trendeket. Ez nem elegendő információ az angolna állomány méretének megbecslésére Az angolna csapda fogása is még jelentős angolna állományra utal A vontatott hálós halászat alapján a keszeg állomány nem mutat csökkenést, ha a halászatok számát nézzük, azoknak arányában könnyen megfogható a kívánt mennyiség, ráadásul nyári időszakokban is meg lehet fogni halakat A busa fogás nehézkesebb, a halászat intenzitásának növelésével épp hogy szinten tudjuk tartani a fogást. Elmaradtak a q s kiemelkedő fogások. Az utóbbi években emelkedett a pontyok száma a vontatott hálós és az állított hálós fogásban, ez utóbbi a pontyállomány nagyobb egyedei számának növekedésére is utalhat.