Az őshonos halaink védelmében

Átírás

1 Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, május

2 A hazai gerincesek védettsége 100% % 80% 34 70% 62 60% 50% Nem védett Védett 40% 30% 66 20% 38 10% 0% Halak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök

3 A hazai halfauna megoszlása eredet alapján Adve ntív 29 faj (32%) Natív 61 faj (68 %)

4 Javaslat természetvédelmi oltalom alá helyezésre (egész évben tilos a kifogásuk) A 61 őshonos fajból 34 halfaj élvezi a hazai természetvédelem oltalmát, melyből 11 faj a Duna medencéjének endemikus faunaeleme További 3 védelemre javasolt faj

5 Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) szerepelt a védett listán Szerepel a szlovén, svájci és 4 német tartományi vörös könyvben Faunaterületünkön szórványos előfordulású a természetes vizekben, sehol sem tömeges Halászatilag nem hasznosított faj Javasolt eszmei érték: Ft

6 Széles kárász - Carassius carassius Fajrokona, az ezüstkárász (Carassius gibelio) gradációjával jelentősen visszaszorult Szlovákiában védett Romániában a kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) után a második legveszélyeztetettebb fajként tüntette fel Banarescu (1993, 1994) Szerepel az IUCN vörös listáján Szerepel az osztrák, több német és a Duna-Delta vörös listáján Javasolt eszmei érték: Ft

7 Vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus) A másik két természetvédelmi oltalom alatt álló faj hatékony megóvása érdekében mindenképpen indokolt lenne a védetté nyilvánítása Szerepel a német, svájci és szlovén vörös könyvben Halászatilag nem hasznosított faj Javasolt eszmei érték: Ft

8 Tokfélék védettsége Valamennyi tokféle HD V. függelék Kicsi a természeti érték ( Ft), nincs visszatartó hatása Illegális telepítések (Maconka) Természeti érték emelése, min Ft

9 Javasolt méretkorlátozások, tilalmi idők Az őshonos faunaelemek védelmében indokolt lenne több hazai, jelenleg halászatilag is hasznosított fajt méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védeni, más szomszédos EU-s tagállamokhoz hasonlóan Ez alapján jelenteni kellene ezeknek a fajoknak a kifogott mennyiségeit, állományváltozásuk a jelenleginél jobban nyomon követhető lenne Ezek a fajok csak azután lennének kifoghatók miután ivarérettek lesznek és legalább egyszer leívtak A felsorolt fajokra március 1 - június 15-ig tilalmi időt kellene megállapítani, hogy zavartalanul leívhassanak

10 Méretkorlátozások néhány EU-s tagállamban Fajok CZ SK PL RO HU Bodorka 15 Vörösszárnyú keszeg Nyúldomolykó Domolykó Jász Karikakeszeg Dévérkeszeg Laposkeszeg Bagolykeszeg Szilvaorrú keszeg Garda Paduc Compó Széles kárász Ezüstkárász 15 Menyhal Sügér Kősüllő 30 30

11 A laposkeszeg (Abramis ballerus) elterjedése Forrás, Lelek, A. 1987: The Freshwater Fishes of Europe 9.

12 A bagolykeszeg (Abramis sapa) elterjedése Forrás, Lelek, A. 1987: The Freshwater Fishes of Europe 9.

13 A garda (Pelecus cultratus) elterjedése Forrás, Lelek, A. 1987: The Freshwater Fishes of Europe 9.

14 Kecsege (Acipenser ruthenus) ig védett volt IUCN vörös listás, szerepel az osztrák, német, cseh, szlovén és ukrán vörös könyvben Csökken az állománya Méret korlátozás emelése 50 cm-re Darabszám korlátozás, horgászoknak napi 1, halászok maximum 5 kg/nap?

15 A kecsegefogások alakulása

16 Kősüllő (Sander volgensis) IUCN vörös listás, szerepel az osztrák, bulgár, cseh, vörös könyvben, valamint a Duna-Delta vörös listáján A halász- és horgászzsákmányban elenyésző mennyiségben vesz részt (7-15 t közötti fogás ) Kis areával rendelkezik, ezen belül kell megóvni meglévő populációit Méretkorlátozásának emelése a süllővel megegyezően a félrehatározás lehetősége így kiiktatva -, javasolt kifogható méret: 30 cm Javasoljuk továbbá a 78/1997. (XI. 4.) FM rendeletben korábban szerepelt napi kifogható darabszám (3 db) visszaállítását

17 Kősüllő (Sander volgensis) elterjedése Forrás, Lelek, A. 1987: The Freshwater Fishes of Europe 9.

18 Ponty (Cyprinus carpio) A ponty vad változata IUCN vörös listán szerepel, Szlovákiában egész évben tilos a kifogása, védett Mindenképpen elkülönítést érdemelnek az őshonos vadpontyok a nemesített ázsiai genetikai háttérrel rendelkező pontyoktól Az utóbbiak nem tekinthetők teljes mértékű őshonos halnak Természetes vizek telepítésénél hatósági eszközökkel kellene meghatározni, hogy kizárólag hazai, tiszai vagy dunai genetikai állományú vadponty kerüljön ki a vizekbe

19 Méretkorlátozás törlése: a nem őshonos fajok esetében A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 14. -az alábbi képpen rendelkezik: Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása. A hazai vizekben a nem őshonos halakat ne védjük méretkorlátozással az őshonos fajok rovására, ezért javasoljuk törölni a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), a pisztrángsügér (Micropterus salmoides) és az amur (Ctenopharyngodon idella) kifogható méretét.

20 Amur ívás? Mura, nyara Fotó: Lelkes András

21 Az amurfogások alakulása a Htv és Tvt hatályba lépése óta (t)

22 Összegzés 3 faj egész évben történő kifogási tilalma, illetve megtartási tilalma, 13 új méretkorlátozással és tilalmi idővel védett faj, két faj kifogható méretének emelése Az újonnan javasolt méretkorlátozással védett fajok a legritkább esetekben kerülnek telepítésre, ezzel állományaik gyarapodhatnának A hazai horgásztársadalomnak túl kell lépni a megfogni az engedély árát szemléleten, helyette Catch and release szemléletnek kellene érvényre jutnia

23 Hiszek abban, hogy a javasolt korlátozások nagyban elősegítik őshonos halfaunánk fennmaradását Köszönöm a figyelmet!