Akvakultúra és biodiverzitás
|
|
- Gréta Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye november 17. Fenntartás és Fejlesztés a biológiai sokféleség világéve
2 Tartalom Halászat és akvakultúra Halászat és akvakultúra Magyarországon Az akvakultúra és a biodiverzitás A biodiverzitás fenntartásának eszközei : ex-situ génbankok; in-situ génbankok; cryo génbankok; extenzív tógazdaságok.
3 A globális természetesvízi fogások és akvakultúra termelés Forrás: FAO,
4 Megkésett háziasítás A kínaiak háziasították a pontyot kb. i. e (Fan Li, 475 BC) az első halas írott dokumentumban Benzie, 2010
5 A világ akvakultúrájának faji összetétele (Sorgeloos, 2010) Hal, 30 millió t (55% értékben) Kagylófélék,14 mill. t (15 % értékben) Rákfélék, 4 mill. t (20% értékben) Vízinövények, 14 mill. t (10% értékben)
6 Kevés fajt tenyésztünk a vízi szervezetek közül - A rendelkezésre álló fajok számához képest! - A melegvérű állatokhoz képest is? Vad fajok száma Tenyésztett fajok száma A termelés Háziasított 99 %-át adja 80 %-át adja faj % Halak Kagylók Rákok Tengeri alga > Összesen: Benzie, 2010, after *World Conservation Union (2010)
7 Az európai akvakultúra termelés vízi környezet szerint A termelés 75%-a tengerekből származik Forrás: FAO,
8 Az európai akvakultúra összetétele taxononként Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9% Mediterrán kagyló 4,1% Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Egyéb 9,0% Ponty 6,2% Atlanti lazac 36,0% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9% Egyéb pisztrángok 2,5% Szivárványos pisztráng 11,9% A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO,
9 Az európai édesvízi akvakultúra domináns halfajai Others 22% Others 19% Trout 78% Carp 81% Nyugat-Európa: pisztráng Közép- és Kelet-Európa: ponty
10 Halászati és akvakultúra erőforr források Magyarországon gon ha természetes vízterület ha halastó Termálvíz készlet
11 A magyar haltenyészt sztés s (akvakult( akvakultúra) ) termelése Éves növekmény: 2,66 % EU tagországok: 0,5 % Európai nem-eu országok: 7,6 % Forrás: AKI, 2010
12 A magyar haltenyészt sztés s (akvakult( akvakultúra) domináns ns fajai Étkezési haltermelés, 2008 Tógazdasági: 9 fő faj Iparszerű: 4 fő faj Forrás: AKI, 2010
13 A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2009-ben (Pintér, 2010) 6364 t, amiből kb. 80 % horgász zsákmány mohosz.hu Fotó: haltarto.hu Fotó: Sallai Z.
14 Horgász létszám és a telepített halfajok mohosz.hu
15 Halfogyasztás s az EU országaiban Halfogyasztás az EU-ban, 2003 (kg/fő/év) Forrás: EUROSTAT,
16 A hal, mint tenyésztett állat csoport sajátosságai A termés fele még a vadonból származik ; Késői háziasítás; Sok taxon és sok halfaj tenyésztése; Szoros kapcsolat a természetes környezettel; Nekünk magyaroknak több halat kellene ennünk!
17 A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. Élő génbankok Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre). Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
18 A ponty élő génbankja - Múlt A hazai halgazdaságok pontyfajtáinak összegyűjtésével ponty fajtagyűjteményt/ élő génbankot alakított ki Dr. Bakos János Szarvason a 60-as években. A génbank az 1970-es évek közepére már 15 hazai és 14 külföldi pontyfajtának adott helyet; A ponty génbank létrehozásának eredeti céljai: a meglévő pontyfajták genetikai állományának megőrzése; a fajták termelőképességének összehasonlítása; teljesítményvizsgálati módszerek kidolgozása; magas termelőképességű és jó alkalmazkodó-képességű hibridek hazai tógazdaságokban történő elterjesztése; Lehoczky, 2009
19 A ponty génbankba/fajtagyűjteménybe összegyűjtött magyar pontyfajták származási helye
20 Az ún. HAKI-ponty hibridek
21 Kidolgoztuk a módszertani alapokat, az eredményeket publikáltuk itthon és külföldön
22 A génbankokat rendszeresen bemutatjuk az érdeklődő nem szakmabelieknek május 22: Nyílt nap A biológiai sokféleség nemzetközi éve alkalmából (a BCE Szarvasi Arborétum és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal közösen) szeptember 24: Kutatók Éjszakája Fotó: Lehoczky
23 A ponty élő génbankja - Jelen 1. Az 1990-es évek elején a génbank támogatása fokozatosan megszűnt, pontosabban átrendeződött. 2. Az 1993-as Állattenyésztési törvény hatására a fajtafenntartás az egyéni fajtatulajdonosok feladata lett. 3. A fajták támogatása a minőségi tenyészanyag ellátáson keresztül valósul meg. 4. A vadpontyok közül a Dunai-, a Tiszai- és a Balatoni vadponty rendelkezik fajtatulajdonossal. 5. Jelenleg 18 tenyésztői szervezet tartja fenn saját ponty tájfajtáját (összesen 29 fajtát).
24 A ponty élő génbankja - Jelen 6. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet jelenleg a fajtatulajdonossal nem rendelkező magyar fajtákat és a kísérleti (tudományos) munkához használt fajtákat tartja fenn saját forrásai felhasználásával. Célok: ismert genetikai hátterű ponty állományok előállítása kutatási célra; tájfajták megőrzése és szükség esetén visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Így kerülhetett sor többek között a tiszai cián-szennyezés után a Tiszai vadponty visszatelepítésére. 7. Az intézet látja el a ponty teljesítményvizsgálatok szakmai felügyeletét az MgSzH Központ Állattenyésztési Igazgatósággal (korábbi OMMI) együttműködve. 8. A tájfajták fenntartásának jelentős plusz költségeit a piac jelenleg nem fizeti meg, a mai körülmények között erre csak állami támogatással kerülhet sor. 9. Az érvényes rendeletek értelmében a magyarországi őshonos ponty tájfajták nincsenek a támogatott állatfajták között.
25 Tiszai vadponty telepítése
26 Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatással Földművelési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 30 fajta Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat 1 25 Pontytenyésztő gazdaság 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás
27 Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatás nélkül Földművelési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 15 fajta Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 3 4 Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat 1 25 pontyfajta tulajdonos gazdaság 4 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás
28 Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében: Csekély összegű (de minimis) támogatás a fajtatulajdonosoknak Kismértékű támogatás a HAKI génbank kutatásához A HAKI koordinálja a teljesítmény vizsgálatot Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 15 fajta Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 4 Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat pontyfajta tulajdonos gazdaság 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás
29 Pontyvonalak genetikai szerkezete mikroszatellit markerek alapján - Igazoltuk az ázsiai populáció bazális és jól elkülönülő filogenetikai pozícióját. - Az európai populációk között a vad (természetes vízi) vonalak tisztán elkülönültek a tenyésztett formáktól és egymástól. Amuri pikkelyes (ázsiai vad forma) Dunai pikkelyes (európai vad Tiszai pikkelyes vonalak) Tenyésztett és génbankban tartott vonalak - A tenyésztett magyarországi vonalak közelebbi kapcsolatot mutattak egymáshoz, a tenyésztési történetüknek megfelelően. - Bizonyos mértékű beltenyésztettséget figyelhettünk meg a heterozigózitás csökkenése eredményeként koi Külső csoport
30 Eurocarp projekt honlapja:
31 A ponty élő génbankja - Jövő 1. A magyarországi őshonos ponty tájfajtákban rejlő értékek fennmaradása érdekében szakmailag indokolt lenne az államilag támogatott fajták listájába történő újbóli felvételük. 2. A meglévő ex-situ génbankok mellett fejleszteni kell a vad formák in-situ megőrzését is, amikor azokat eredeti élőhelyükön tartjuk fenn és óvjuk. Dunai vadponty Gorda, 2008
32 A tokfélék élő génbankja Őshonos: Kecsege: 300 db évesek Vágótok: Kaszpi-tenger vízgyűjtője:100 db 6 éves Fekete-tenger vízgyűjtője: 10 db 5 éves Sőregtok: 10 db 5 éves Simatok: 1 db éves Viza: 50 db 2 éves, 10 db 5 éves Nem őshonos: Lénai tok: 400 db évesek Lapátorrú tok: 300 db 2 és 10 évesek Szibériai kecsege: 60 db 6 éves Fenntartási költség: kb. 8,7 M forint/év
33 Simatok (Acipenser nudiventris)
34 Mélyhűtött sperma génbank A módszertan kidolgozott A ponty mélyhűtött sperma génbankot 2005-től tartjuk fenn
35 A HAKI mélyhűtött ponty sperma génbankja No. Strain Sperm cryopreserved straws 1. Sumonyi mirror Szarvasi mirror 0 3. Palkonyai mirror Felsősomogyi mirror Szarvasi red Amuri wild Szarvasi Szarvasi Szarvasi P Hortobágyi mirror Tatai scaly Szegedi mirror Dinnyési mirror Nagyatádi mirror Bikali mirror Varászlói mirror Tiszai wild Dunai wild Fresinet scaly Vietnami scaly Ropsa scaly Nasici mirror Ukrán scaly Thai scaly Poljanai scaly 26. Poljanai mirror Czech scaly Polish mirror Polish linear 41
36 A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. Élő génbankok Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre). Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
37 In-situ génbank Feltételek: Hozzáértő gazdálkodás Tudományosan megalapozott telepítések és állományszabályozás A vizek és a halpopulációk ismerete Fotó: tiszacsermely.hu
38 Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a halas biodiverzitásra : Pozitív hatások lehetősége: A természetes vizek tudományosan megalapozott haltelepítése akvakultúrában fenntartott/megmentett őshonos fajták állományaival. Negatív hatások lehetősége: invazív fajok esetleges bekerülése halszállítmányokkal, nem őshonos tenyésztett fajok szökése és elszaporodása,
39 Horvátországi fajták visszatelepítése a HAKI ponty génbankból eredeti élőhelyükre kipusztulásuk után Nasice tükrös ponty Poljana tükrös ponty Poljana pikkelyes ponty
40 A három fajta elveszett a nemrég zajlott háborúban, ám megőrizte a HAKI génbank, ahonnan visszatelepítésre került
41 Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a nem-halas biodiverzitásra : Hortobágyi Halastavak: 8 védett halfajt, 9 kétéltű-, 3 hüllőfajt, több mint 300 madárfaj; Rétszilasi Halastavak: 6 értékes növénytársulás, 11 védett vagy ritka növényfaj, 20 veszélyeztetett ízeltlábú faj, 2 védett hal-, 12 kétéltű, több mint 220 madárfaj (RIS adatlap, 2006;
42 A tógazdaságok nem csak szebbé teszik a tájat, de
43 Vízes élőhelyeket is létrehoznak és fenntartanak, amivel hozzájárulnak a nem-halas biológiai sokszínűséghez is.
44 Sok vizes élőhely fennmaradása a halgazdálkodásnak köszönhető Szeged és környéke a Tisza szabályozása előtt és után Váradi, 2008
45 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
A magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenVáradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas
75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME
WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság
Részletesebben32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenAz őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenAz Országgyűlés /2004. ( ) OGY határozata a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemz
ORSZ 甈 GGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Ellenjegyezte :.~~;u ~. H/3709/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé
RészletesebbenMangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László
A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az
RészletesebbenNéhány horvátországi pontyfajta genetikai jellemzése és visszatelepítése eredeti tógazdaságaikba. Kivonat. Bevezető
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (2009) 32:79-85 ISBN 978-963-7120-30-5 HAKI 2009 Néhány horvátországi pontyfajta genetikai jellemzése és visszatelepítése eredeti tógazdaságaikba
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék A doktori iskola vezetője DR. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezető: DR. MAGYARY ISTVÁN PhD.
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenMolekuláris genetika a hal génmegőrzésben - eredmények és trendek -
Molekuláris genetika a hal génmegőrzésben - eredmények és trendek - Dr. Lehoczky István tudományos főmunkatárs 2017.03.06. Gödöllő Bevezetés - az emberiség által elfogyasztott halmennyiség felét még ma
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
Részletesebben93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet
93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdés a) pont 6., 7. és 8. alpontjaiban kapott
RészletesebbenÚj halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Erősségek - Viszonylagos halbőség - Horgászat népszerűsége - Halászati hagyományok - Erős szakmai háttér
RészletesebbenA magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.
A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli
RészletesebbenA hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI
Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
RészletesebbenA halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest
2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember
RészletesebbenAz akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
RészletesebbenA magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései
A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Részletesebbenm á s o d i k k i e g é s z í t ő a j á n l á s a
H/3709/20. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának Környezetvédelmi bizottságának m á s o d i k k i e g é s z í t ő a j á n l á s a a védett őshonos állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenPontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
RészletesebbenTudományos Önéletrajz
Tudományos Önéletrajz Név: Jeney Zsigmond Beosztás: tudományos főmunkatárs Munkahely címe: NAIK Halászati Kutatóintézet 5540 Szarvas, Anna liget 8. Tel: 66-515-314, Mobil: 20-581-7643 E-mail: jeneyz@haki.hu
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenAZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON
XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenIntenzív haltenyésztés bemutatása
Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály Hazánk természetes vizein, vagyis a halgazdálkodási vízterületeken kifogott
RészletesebbenKvVM-VKKI "A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terve" c. dokumentáció véleményezése
2009.12. KvVM-VKKI "A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási terve" c. dokumentáció véleményezése Kedves Kollégák! Előzetes tájékoztatásul mellékelten megküldöm a fenti tárgyra vonatkozó
RészletesebbenInnovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben
Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák
RészletesebbenA magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek
A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller
RészletesebbenA horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenVeszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme
Veszélyeztetett (magyar vadponty, széles kárász) és védett halfajok (réticsík, lápi póc) ex situ védelme Müller Tamás Bolyai János Kutatói Ösztöndíj pályázathoz kiegészítőanyag Magyar vadponty Cyprinus
RészletesebbenTermészetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig
Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig Fodor Ferenc tógazdasági ágazatvezető 2017.04.08. Siófok Feladataink: az állami tulajdonban lévő balatoni halállomány
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
Részletesebbenk i e g é s z í t ő a j á n l á s a
- 1 - H/3709/18. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának Környezetvédelmi bizottságának k i e g é s z í t ő a j á n l á s a a védett őshonos állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló H/3709.
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenA Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre
A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar
RészletesebbenA tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos
A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid
RészletesebbenHalászati Operatív Program Magyarországon
Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenA Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében
A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a
RészletesebbenA MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2015. év 1. szám
A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2015. év 1. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2015. évi 1. száma egy olyan új elektronikus tájékoztató sorozat kezdete, amely kombinálja a MASZ híreknek a
RészletesebbenTERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Földművelésügyi Minisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenLegyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.
A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,
RészletesebbenBemutatkozás Dr. Lehoczky István. 2013. december 4..
Bemutatkozás Dr. Lehoczky István 2013. december 4.. A baromfihoz eddig ilyen viszony fűzött Képzettség: 1991 1995. Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest, Érettségi. 1995 2001. Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenFajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben
Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter 62/2016. (IX. 16.) FM rendelete a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről
A földművelésügyi miniszter 62/2016. (IX. 16.) FM rendelete a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdés
RészletesebbenKészítette: Gorda Sándor doktorjelölt
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás MTA
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)
Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat) Mivel egy tenger nélküli ország, nincs számottevő halászata,
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenAktualitások a toktermelésben a Forus kft. bemutatása
Aktualitások a toktermelésben a Forus kft. bemutatása Feledi Tibor 1 és Gyalog Gergő 2 1 ügyvezető igazgató, Forus Kft. 2 tudományos munkatárs, NAIK-HAKI VI. GÖDÖLLŐI HALÁSZATI-HORGÁSZATI SZAKEMBER TALÁLKOZÓ
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenA magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft.
A magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft. Kutatók és ter elők együtt az ágazatfejlesztés le dületvételéért IV. Debrecen,
RészletesebbenPontytenyésztési program de minimis támogatása Útmutató adminisztrációs hiányosságok miatt elutasított kérelmek ismételt benyújtásához
Pontytenyésztési program de minimis támogatása Útmutató adminisztrációs hiányosságok miatt elutasított kérelmek ismételt benyújtásához Előzmények A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély
RészletesebbenÁgazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében. Bardócz Tamás főosztályvezető
Ágazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági
RészletesebbenA horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok
A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon Szári Zsolt vezérigazgató 2017.04.07. Siófok A Balaton kialakulása A tómeder süllyedése mintegy 20.000 évvel ezelőtt kezdődött meg, a végleges medence
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
Ha tudnám is, hogy holnap lesz a világvége, azért ma még ültetnék egy almafácskát. MEGÁLLAPODÁS A TÁJI ADOTTSÁGOKHOZ ALKALMAZKODÓ, A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN RÉGÓTA TERMESZTETT GYÜMÖLCSFAJTÁK MEGŐRZÉSÉBEN VALÓ
RészletesebbenA HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?
A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Agrárminisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet Az eddigi
RészletesebbenA magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei
KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT (szakmai fórum / interaktív workshop) Debreceni Egyetem AGTC A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei (K+F igények és
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA halak váltv állatok.
Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező
RészletesebbenFogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta
Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet
RészletesebbenAZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma
KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT III. MASZ Fórum, 2013. március 28. Debrecen AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenAGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26.
AGROBIODIVERZITÁS Baktay Borbála 2011. október 26. Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Stratégiai Főosztály Biodiverzitás-és Génmegőrzési Osztály Mi az a biodiverzitás? Biológiai sokféleség
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2014-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2014-ben Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságok és az intenzív üzemek
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenAz európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre
Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Bardócz Tamás www.aquabt.com Tartalom Téma és nézőpont meghatározása Az európai akvakultúra általános bemutatása
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenA korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult.
Dr. Böő István: Őshonos nevezéktan változás Milyen gondolatokat ébreszt, milyen érzelmeket válthat ki az emberben egy tekintélyt parancsoló szürke marha gulya vagy egy békésen legelésző, nyugalmat árasztó
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenTERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály
TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi
RészletesebbenA MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám
2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív
Részletesebben