Intenzív haltenyésztés bemutatása

Átírás

1 Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár

2 Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer leírása, Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének), Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok környékén, 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd ennek adaptálása Európában, 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben, 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése, kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában, 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.

3 Történet (tengeri halfajok) i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott halak tárolása tengeröblökben, i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet begyűjtése, és tengerparti tavakban való nevelése, 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér tenyésztésével, 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és spanyolok).

4 Az akvakultúra termelés szükségessége világ viszonylatban Millió tonna Termelés Millió tonna Felhasználás Fogások Akvakultúra Étkezési célú Nem-étkezési célú

5 Az intenzív rendszerek termelése (millió tonna)

6 A földrészek részvétele az intenzív haltermelésből

7 Tényleges intenzív rendszerek Halfaj Termelés Ország (tonna) Atlanti lazac Norvégia, Skócia, Írország Csatorna harcsa USA Angolna Tajvan, Japán Polikultúra (ponty/tilápia/mullet) Izrael Szivárványos pisztráng Nyugat-Európa, USA, Japán Vörös tengerikeszeg Japán Sárgafarkú sügér Japán

8 Az intenzív rendszerek termelési felosztása (millió tonna) , ,9 17,3 10,7 6,1 5,1 7,1 0, Tengeri Édesvízi

9 Termelési adatokhoz adalék: hal szempontból Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi halfajok tenyésztését végzi, A maradék 25% a brakkvízi és tengeri halfajok nevelését végzi (max. 2 millió tonna/év). Hogyan lehet akkor olyan magas a tengeri termelési arány? Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények termelése és tenyésztése révén!

10 A leggyakoribb édesvízi halfajok 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 15% 13% 11% 10% 8% 7% 7% 5% 5% 5% 4% 3% 3% 2% 2% Ayu Csatorna harcsa Tilápia félék Pontyfélék Afrikai harcsa Milkfish Mullet Pisztrángfélék Angolnafélék Nílusi sügér Kíyófejű hal Csíkos sügér Tokfélék Coregonus fajok Egyéb

11 A leggyakoribb tengeri halfajok 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Angolnafélék 20% Lepényhalfélék 12% Epinephelus fajok 8% Mullet 6% 6% 6% 6% 5% 5% Pompano Porgy Fugu fajok Lazacfélék Tengeri sügerek Tengeri keszeg 17% 4% 3% 2% Tonhal Sárgafarkú sügér Egyéb

12 A leggyakoribb brakkvízi halfajok 25% 20% 22% 15% 15% 12% 10% 10% 8% 5% 6% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 2% 0% Tilápia fajok Angolnafélék Lepényhalfélék Epinephelus fajok Milkfish Mullet Pompano Porgy Tengeri sügerek Fugu fajok Tengeri keszeg Sárgafarkú sügér Egyéb

13 Mullet: (Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)

14 Milkfish (Chanos chanos)

15 Pompano (Trachinotus carolinus)

16 Lepényhalfélék

17 Epinephelus fajok

18 Porgy fajok

19 Fugu fajok

20 Sárgafarkú sügér

21 Kígyófejű hal

22 Az akvakultúra rendszerek típusai Tógazdaság RAS (recirkulációs) Ketreces tartás Raceway átfolyóvizes

23 Az intenzív rendszerek alapkérdései Természetes növekedés Ikra és lárvafejlődés Ivadék kérdés Nevelhető halfajok Növekedési erély Szaporítás Tenyésztés Piaci méret, piaci igény

24 Az intenzív rendszerek főbb inputjai és outputjai Víz Oxigén Állomány Takarmány Munka Intenzív rendszer Tőke Hulladék energia Piaci hal Salakanyagok

25 A rendszertől elvárt tulajdonságok A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag egyszerű nevelési rendszer (berendezés, gép stb.), Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás, Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált takarmány, Technológiai tűrés a high tech automatizációval szemben, Minimális emberi erőforrás igény.

26 A halakkal szemben támasztott követelmények 1. Kiinduló információ: halfaj tenyésztését írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas az intenzív tartásra A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan piaci árral kell kalkulálni, hogy a megnövekedett termelési költségeket az kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke nagymértékben függ a konkurencia és a piac igényeitől.

27 A halakkal szemben támasztott követelmények 2. A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált takarmány felvételének és halhússá történő transzformálásának. Alternatív üzemmód biztosítása plankton kiegészítéssel. Ellenállóképesség és adaptációsképesség a tartáskörülményekkel szemben. Magas stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való alacsony hajlam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség.

28 A halakkal szemben támasztott követelmények 3. Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség, pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt: sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal, különböző táplálék igénnyel!!!!!!! Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű adaptációs képesség (vad anyák bevitele a rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna, vagy milkfish esetében ez probléma).

29 Az intenzív rendszer definíciója Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik. 2 alaptípus: Átfolyóvizes intenzív halnevelés Recirkulációs intenzív halnevelés

30 Az intenzív technológiák jellemzői Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai forrás igény miatt jelentős hatással vannak a biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat. A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban dúsulva távozik.

31 További jellemzők A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje. Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.

32 Intenzív halnevelési technológiák Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek: nagy egyedűrűség, lárvakorig kontrollált körülmények, utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet szabályozás mellett) oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Recirkulációs rendszerek: 1950-től Japánban, 1970-től Európában, a használt víz tisztítása mechanikai és biológiai szűrők segítségével, oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Ketreces tartás: édesvízi halak esetében terjedt el, változtatható hely (úszó tartás), háló alapú tartóketrecek.

33 Fél-intenzív halnevelés technikák 2 formája van: Fél-intenzív és integrált nevelés csatornákban (pl. Olaszországban az angolna nevelés) Fél-intenzív pontytartás: kontrollált szaporítás, de tavi nevelés, a hagyományosnál magasabb népesítési sűrűségben

34 Szuper-intenzív technológiák 90-es évek közepétől datálják, 100 kg/m 2 feletti haltermelés halfajonként változik: pl. tilápia 150 kg, Nagyon érzékeny rendszerek, minimális vízigénnyel, Igénytelen fajok bírják csak egyedül.

35 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!