A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

Átírás

1 A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet

2 Probléma felvetése Az állattartás jelentősége Korábban az állati eredetű Szervestrágya érték Igaerő érték /mezőgazdaság, közlekedés, hadászat, sport, stb./ Teljes biológiai értékű élelmiszer érték Nyersanyag (bőr, gyapjú, stb.) érték Napjainkban az állati eredetű Szervestrágya veszélyes szennyező anyag, helyette műtrágyázás terjed /üvegház hatású gázokért felelős!?/ Igaerő hasznosítás minimális, helyette sport és hobby célú hasznosítás terjed Teljes biológiai értékű élelmiszer háttérbe szorult, helyette különböző élelmiszer imitátumok Nyersanyag (bőr, gyapjú, stb.) háttérbe szorult, helyette műbör, műszál, stb.

3 Elemek körforgása és bioenergia Az élet megjelenése óta az élőlények aktívan befolyásolják, szabályozzák az elemek körforgását és meghatározott rend szerint hasznosítják a nap, illetve a különböző vegyületekből felszabaduló energiát Autotróf élőlények szervetlen vízben oldható tápanyagokból foto-, vagy kemoszintézis útján nyert energia felhasználásával építik fel saját szervezetüket (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, stb. állítnak elő), amelynek közvetlen, vagy közvetett C és N forrása a légkör CO 2 és N 2 tartalma. Heterotróf élőlények kizárólag az autotróf szervezetek által szintetizált szerves anyagokat táplálóanyagokat (fehérjéket, zsírokat, stb.), vagy egyéb bioaktív anyagokat pl. vitaminok, tudják hasznosítani közvetlenül, vagy közvetve (másik heterotróf szervezet közbeiktatásával) szervezetük felépítésére, illetve működtetésére a szerves anyagok biológiai oxidációja (energia felszabadulás) révén. Az autotróf szervezetek számára hasznosítható formába a tápanyagok (C, N, K, P, stb.) a különböző alsóbb és felsőbbrendű heterotróf szervezetek együttes hatásaként kerülnek. Heterotróf élőlények anyagcseréjük során egyrészt gázokat, legnagyobb mennyiségben CO 2 ot, (az alsóbbrendűek egy része CH 4, NH 3, stb.), másrészt olyan szerves anyagokat bocsátanak ki, amelyek a talajélet, ezen keresztül a talaj táplálóanyag szolgáltató képességének fenntartásában meghatározó. Elhalt autotróf és heterotróf élőlények bomlás, fermentálódása is része az elemek körforgásának, illetve bioenergia hordozók.

4 Az emésztés sajátosságai Bélflóra baktériumai: D-vitamin szintézis, tápanyag feltárás, emésztőenzimek termelése, antibiózisban élnek káros/patogén mikróbákkal

5 A rostemésztés Cellulózbontó baktériumok lebontják a rostanyagokat: kukoricaszár, szilázs, stb. DE a rostban lévő emészthető energia (ME) hányadának mintegy 30 %-a nem emészthatő rost formában van jelen (XYLÁN, MANNÁN, STB). ezek emésztetlenül távoznak. Ezek az emésztetlen rostok rengeteg vitamint, természetes növekedési faktort, nyomelemet zárnak be magukba (CAGE- EFFECT), mely így szintén hasznosítatlanul kiürül Olyan természetes kultúrák használata, melyek tartalmazzák a nem lebontható rostfrakcók emésztését elvégző enzimeket, javítják a takarmány értékesülését, csökkentik a hízlalási időt, és a hízlalás alatt felhasznált takarmány mennyiségét Az állat vitalitás javul, az állomány antibiotikumok okszerű felhasználásával is egészséges

6 A NITROGÉN mint tápelem 78% N 2 a levegőben, gyakorlatilag kimeríthetetlen forrás N-kötés Azospirillum Asszociatív N2 Rhizobium Szimbiotikus Rhizobium Szabadon élő N-talajban 0,02-0,4%

7 Mi a megoldás? A hagyományos gazdálkodási szemlélet visszaállítása az új tudományos, technikai lehetőségek felhasználásával a jelen kor színvonalának megfelelően A természetes anyag körforgásra és energia hasznosulásra alapuló mezőgazdaság megteremtése /környezeti fenntarthatóság/ Egymásra épülő növénytermesztés és állattenyésztés (Növénytermesztés és állattenyésztés optimális arányának megteremtése) Fajtákra alapozott komplex tartási, takarmányozás rendszerek kialakítása A-tól Z-ig (Extenzív és intenzív technológiák esetén egyaránt) Talajerő utánpótlás új alapokra tétele Növénytermesztés /takarmány termesztés/ új alapokra tétele Teljeskörű növényi és állati eredetű biomassza hasznosítás (Mindent arra kell használni amire való, ne keletkezzen hulladék csak felhasználásra kerülő alapanyag) A környezeti fenntarthatóságra alapozott gazdasági fenntarthatóság megteremtése

8 A rostemésztés jelentősége Takarmányozási szempontból Tömegtakarmány fogyasztó ágazat (ne csináljunk belőle disznót ) előnye gazdasági funkcionális (GMO mentes, bioaktív anyagokkal dúsított tej) biológiai hozamfokozókban levő előnyök kihasználása Környezeti szempontból Környezeti fenntarthatóságra alapozott gazdasági fenntarthatóság Tápanyag utánpótlás helyben biztosítása Energia helyben biztosítása

9 Az összhang megteremtése Fajta cél meghatározás fajta megválasztás /igények, értékmérők/ Környezet természeti /takarmány bázis/ technológiai Piac tényleges és jelentkező igény minőség /garanciális és funkcionális/ a tej, mint alapanyag

10 Fajták I.

11 Fajták II.

12 Biogáz előállítás A biogáz előállítás előnyei Állat- és növényegészségügyi szempontból kezeli a trágyát Javul a trágya C:N aránya Természetes úton megújuló energiát, biogázt állítunk elő A biogáz előállítás problémái Az általánosan elterjedt technológiák (hígfermentorosak) nem kezelik értéknek a fermentor maradékot, ennek okai A nagy mennyiségű híg fermentor maradék kijuttatása költséges. Az általánosan elterjedt hígfermentoros technológiák után ugyanannyi fermentor maradék marad vissza, mint amennyi hígtrágya kezelése került sor. Kijuttatása a termőterületre problematikus, kis hatékonyságú, sőt több esetben hátrányos a növénytermesztés számára. Megoldási lehetőségek Olyan biogáz előállítási technológiát kell alkalmazni ami direkt módon a technológia végén nagy % anyag tartalmú szerves trágyát (komposztot) állít elő. A hagyományosan elterjedt technológiákat kel úgy átalakítani, hogy a végén teljes értékű szervestrágya keletkezzen.

13 Köszönjük a megtisztelő figyelmet!