EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS"

Gyöngyi Dudásné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

3 EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A zöld fejlesztési program sikerének fontos további előfeltétele a decentralizált megvalósítási modell követése, hiszen a vidéki kistérségek munkaerő vonzási képességének növelése, illetve a leszakadó mezőgazdasági kistérségek újjáélesztése csakis ezen az úton lehet reális célkitűzés. A decentralizált működési modell rendelkezik olyan másodlagos társadalmi, társadalmi-szociális hatásokkal is, mint a vidéki foglalkoztatás bővítés és a folyamatos mélyszegénységben élő rétegek bevonása a munka világába és ellátása helyi, kedvező árú megújuló energiával, valamint kiváló minőségű élelmiszerrel. A megfelelő és ösztönző befektetői környezet biztosítása esetén a decentralizált modell terjedését a helyi adottságok, villamos-energia és hőigények, valamint a helyi fizetőképes kereslet fogja meghatározni. Emellett a kis energetikai rendszerek létesítése, üzemeltetése és szervizelése nagyrészt kvalifikált munkaerőt igényel, valamint a decentralizált 1

4 villamosenergia-termelés megvalósulásával a hálózati veszteség is csökkenthető. A lokális adottságok kihasználása mellett a decentralizált modell másik jellemzője az integráció, azaz többféle technológia és funkció egy rendszerbe illesztése. Egy ilyen komplex rendszerrel helyi szinten, a haszon helyben tartása mellett egységesíthetők többek között az élelmiszer előállítási, energetikai, a hulladékkezelési és a vidékfejlesztési szempontok is. Magyarország egyik legnagyobb kincse a jó minőségű termőföld, ezért a biomassza energetikai hasznosítása során különös figyelmet kell fordítani fenntarthatósági kritériumok definiálásának és alkalmazásának. A kétpólusú mezőgazdaság kialakításának lényegi pontjai a talajjal való helyes gazdálkodás és stratégiai vagyonként való kezelése. A fenntartható fejlődés, azon belül a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság feltétele az organikus, lokális lehetőségekre és igényekre támaszkodó gazdaságok elterjedése. Ebben a kiadványunkban bemutatjuk a kétpólusú mezőgazdaság modelljét, amelyben megvalósul a nagy hozzáadott értékű biotermékek és zöldenergia előállítása, a keletkező melléktermékek teljes körű hasznosítása mellett. 2

5 3

6 Az egymásra épülő élelmiszer és energia előállítás rendszerének kiindulási pontja a növénytermesztés. A szántóföldi növénytermesztés során emberi fogyasztásra és állati takarmányozás céljára előállított termékek közvetlenül, illetve feldolgozás után kerülnek hasznosításra. A növénytermesztés során keletkező másodlagos anyagok, melléktermékek egy része az állattartás rendszerében kerülnek felhasználásra, például almozás céljára. Az ezen felül képződő biomassza anyagot célszerű égetés útján, az erre a célra alkalmas kazánokban hővé alakítani. A megtermelt hő felhasználása lehet technológiai célú, pl. terményszárítás, gyümölcsaszalás, vagy fűtési célú: egyéni, vagy közösségi, ill. falufűtőmű. 4

7 Az állattenyésztésben hasznosításra kerülnek azok a termények, takarmányok, amelyek a szántóföldi növénytermesztés során erre a célra kerültek előállításra. Az állattenyésztés fő termékei pl. a hús, a tej, stb. kerülnek további feldolgozásra a feldolgozó üzemekbe. A feldolgozó üzemekben a bekerülő nyersanyagokból előállításra kerül az emberi fogyasztásra szánt végtermék. A feldolgozás sok esetben jelentős energia igényét a rendszerben keletkező hulladék hasznosítása során előállított zöld energia bőségesen fedezi. A feldolgozás során keletkező hulladék a biogázüzemben felhasználásra kerül. 5

8 A mélyalmos állattartás során keletkező trágya, mint melléktermék megfelelő kezelés során szétválasztásra kerül, folyékony illetve szilárd fázisú összetevőire. A hasznosítás innentől két irányban történik: energetikai illetve növénytermesztési alapanyagként. A szilárd fázis megfelelő komposztálás, érlelés után a gombatermesztés alapanyagaként kitűnően hasznosítható. A folyékony fázis a biogáz előállítás egyik alapanyagát képezi, előkészítés után a fermentáló tartályokba kerül. 6

9 A termesztett csiperke és laska gomba, a csomagolás vagy konzervipari feldolgozás után kerül a fogyasztóhoz. A letermett gombakomposzt megfelelő technológia alkalmazása mellett kiválóan alkalmas bio-giliszta tenyésztésére. Az így előállított főtermék a bio-giliszta, melléktermékként bio-humusz keletkezik. 7

10 A bio-giliszta kiváló fehérje és tápanyagforrást biztosít, haltenyésztés során takarmányozási célra felhasználható. A bio-giliszták melléktermékét, a bio-humuszt a zöldségtermesztésben talejerő utánpótlásra hasznosíthatjuk, elkerülve ezzel a kemikáliák használatát, így bio-zöldséget állíthatunk elő. Mindkét főtermék feldolgozás után kerül a fogyasztóhoz. A feldolgozás során keletkező hulladékot ebben az esetben is a biogáz-üzem hasznosítja. Az egymásra épülő élelmiszer és energia előállítás rendszerében a legfőbb felhasználó az emberi fogyasztás. Az így előállított élelmiszer termékek magas biológiai értéket képviselnek. 8

11 Az élelmiszerek feldolgozási folyamatai, valamint az emberi fogyasztás során keletkező szerves hulladékok, melléktermékek összegyűjtésre, és továbbításra kerülnek a biogáz előállító üzembe. A rendszerhez kapcsolódó biogáz előállító üzemben az állattenyésztésből, az élemiszerfeldolgozásból és az emberi fogyasztásból származó híg fázisú hulladék szervesanyagból fermentáció útján biogáz előállítás történik. A fermentációs reaktorból kikerülő biomassza sterilizálódott, biológiailag nagy értékű tápanyagot képez a növénytermesztés számára. 9

12 A biogáz előállító üzemben termelt gáz felhasználása több célú is lehet. Szűrés és tisztítás után felhasználható közvetlen elégetésre hőtermelés céljából, üzemi vagy háztartási berendezésekben. A biogáz leggazdaságosabb felhasználási módja a kogenerációs, vagy trigenerációs kiserőműben, villamos-és hőenergia előállítása. A gázmotor által előállított villamos energia helyben felhasználható, vagy az elektromos hálózatra táplálható. A keletkező hulladékhő fűtésre, melegvíz előállításra, vagy abszorpciós hűtés (klíma, hűtőház) energia szükségletének fedezésére is szolgálhat. 10

13 A biogáz-üzem működése során melléktermékként keletkező híg, illetve szilárd fázisú biomassza a termőföldekre kerül kijutatásra a halmazállapottól függő módon, jelentős mértékű biológiai tápanyaghoz juttatva az elsavanyodás veszélyének kitett termőtalajokat. Az energetikai faültetvény telepítésének jelentősége a helyben megtermelt CO2 semleges energia-előállítás megvalósításában van. A biogáz-üzem melléktermékeit az energiaerdő telepítése előtt a talajba jutatva jelentős hatással van a képződő biomassza hozamra. Egyes nagy vízigényű fafajták, pl. nyárfa a fejlődése során jelentős mennyiségű, híg fázisú, biogáz reaktorban kierjesztett szennyvizet illetve trágyalét képes hasznosítani. Ebben az esetben az időszakonkénti elárasztásos technológiával is kijuttatható a szerves tápanyag. 11

14 Az energetikai faültetvényből származó biomassza elsősorban energetikai célra hasznosítható a kitermelését és feldolgozását követően. A feldolgozás módjánál figyelembe kell venni, hogy minél több átalakítási fázison esik át a biomassza-anyag annál jobban rontja az előállítás energiamérlegét és ennél fogva drágítja is az előállított tüzelőanyagot. Pl.: a faapríték előállítása lényegesen olcsóbb, mint a fa-pelleté. A korszerű biomassza-kazánok kialakításuktól függően lehetnek fahasáb eltüzelésére alkalmas elgázosító, vagy faapríték illetve pelletkazánok. Közös jellemzőjük, hogy magas konfortfokozattal, automatizáltsággal és igen jó, 80% fölötti hatásfokkal rendelkeznek. A kazánok által előállított hő lehet technológiai vagy háztartási célú is. A hulladékként keletkező fahamu a növénytermesztésben hasznosítható. Írta és szerkesztette: Király Károly energetikus, FITC 12

16 TÁMOP /1/KONV Kutatási eredmények és innovációk disszeminációja az energetikai biomassza (zöldenergia) termelés, átalakítás, hasznosítás, a vidékfejlesztés és környezeti fenntarthatóság terén a Zöld Magyarországért

Hasonló dokumentumok

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés