Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
|
|
- Bertalan Árpád Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián² 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
2 A Kiskondai-halastavak kialakulása, főbb jellemzőik Forrás: Horváth L., Urbányi B., (1998) Forrás: Google Forrás: Dalmand Zrt. 1
3 A halgazdaság vázlatos ismertetése, a beruházás indokai: Gyengeségek: - Előnevelő tavak hiánya - Relatív vízhiány - Régi teleltető tavak rossz állapota Tenyészanyag hiány Igény: - Víztakarékos, - Több célú, - Könnyen kezelhető rendszer. Forrás: Urbányi B. (2008) Forrás: Dalmand Zrt. 2
4 A beruházás főbb adatai: -EHA, HOP: 2. prioritási tengely, 1. intézkedés - Beruházás összértéke: 340 millió Ft- - Támogatás mértéke: 60%, azaz 200 m. Ft- Teleltetőelőnevelőrendszer - 8 tó. 6 előtároló t hal teleltetése - 30 millió lárva fogadása Kalkulált megtérülés: 10 év Öntözővíz tározó Forrás: Google Forrás: Dalmand Zrt. 3
5 A létesítmény működési elve: Táplálótavak: Felsőleperdi-2 tó, vagy a Víztározó Víznyerés: Gravitációsan, vagy szivattyúval Vízkormányzás: Átfolyó, vagy recirkulációs A fólia bélelés előnyei: - Fertőtleníthető - Teleltetés során a hal nem mélyíti ki - Kíméletes a hal kültakarójához - Tavasszal gyorsabban melegedő víz Forrás: Dalmand Zrt. 4
6 A teleltető tavak kihasználtsága az év folyamán Az üres időszak kihasználható nagy értékű halak intenzív, tápos nevelésére! Forrás: Dalmand Zrt. 5
7 Okszerű vízgazdálkodás - A vízkészlet összegyűjtése ősszel, és télen történik - A legnagyobb a vízfelhasználás a nyári időszakban (öntözés, párolgás) - Különlegesen aszályos években csökkenhet a haltermelésre fordítható vízkészlet - Nem engedhető meg a víz elfolyatása SOK VÍZBEN, VISZONYLAG KEVÉS HAL HELYETT, INKÁBB KEVÉS VÍZBEN TÖBB, NAGYOBB ÉRTÉKŰ HALAT KELL TERMELNI! Forrás: Dalmand Zrt. 6
8 Extenzív és intenzív rendszerek összehasonlítása hagyományos, extenzív/ félintenzív Nagy víztérfogatban rendszer Intenzív rendszer Kisebb térfogatban Gyorsabban Lassan Kevés halat termelünk Több halat termelünk Tápetetés mellett Trágyázás+takarmányozás Adott mennyiségű hal termelése kisebb víztérfogatot igényel (megfelelő szűrés mellett!) Forrás: Dalmand Zrt. 7
9 Extenzív rendszer Évek Hónapok Hetek Napok
10 LEGYEN A CÉLUNK 2000 KG/HA HALTERMÉS A régi technológiával ehhez be kell vinnünk 6000 kg istállótrágyát (36), 150 kg NH4NO3-ot (100) és 5000 kg gabonát. (80) Ezek Nitrogén tartalma: = 216 kg Ennyi nitrogén bevitellel termelünk 2000 kg pontyot Forrás: C.S. Tucker and M. van der Ploeg, J. World Aquacult. Soc. 24, (1993).
11 TELJESÉRTÉKŰ TÁP ETETÉSÉVEL N-BEVITEL 3000 kg pontytáp (amiből 2000kg ponty termelhető) N tartalma 100 kg vagy 3000 kg ragadozó hal táp (amiből 2000kg harcsa termelhető) N tartalma 150 kg
12 EGYBEVETVE: Régi technológia (trágya+takarmány) Új technológia (tápetetés) 216kg N kibocsátás/ ha 100kg N kibocsátás/ha 2000 kg hal hektáronként 2000 kg hal hektáronként DE! Az extenzív tavak retenciós képessége sokkal jobb, mint az intenzív rendszereké. Az intenzív tavak N kibocsátása a nagyobb hal sűrűség miatt nagyobb.
13 Integrált haltermelés - Az intenzív, zárt recirkulációs rendszerek bonyolult, nagy E igényű szűrő-, ülepítő-, levegőztető berendezésekkel ellátott üzemek - Az átfolyó vizes intenzív rendszereknek nagy a N, P kibocsátása - Az extenzív tavak retenciós képessége jó, de a termelési folyamatok lassúak KAPCSOLT RENDSZER: A nagyobb termelési intenzitású tavat összekapcsoljuk az alacsony környezeti terhelést biztosító tóval (szűrő), és forgatjuk a vizet. Két különböző termelési intenzitású alrendszer kapcsolódik össze: az intenzív termelési gyakorlat hulladékai, melléktermékei inputjai a másodlagos (extenzív) termelésnek: javul a tápanyag-hasznosulás
14 Az extenzív- intenzív integráció körfolyamata: Hulladék tápanyag Tápanyagpótlás Intenzív termelés Halastavi termelés Külső eredetű takarmányok Vízkezelés Természetes hozam Forrás: Gál D., (2010)
15 A környezetterhelés összehasonlítása Átfolyó vizes intenzív rendszer Kibocsátás: 2000 kg hal 80 kg N 33 kg P Integrált rendszer Kibocsátás: 2000 kg hal 30 kg N (-62%) 9 kg P (-73%)
16 JÖVEDELMEZŐSÉG Forrás: Gál D. (2010) Különböző intenzitású tavi technológiák kalkulált jövedelmezősége Mo-n Extenzív Fél-intenzív Intenzív Tavi ketreces rendszer csak term. hozam kiegészítő gabona takarmányozás teljes értékű táp Kihelyezés (kg/ha/év) SUSTAINAQUA esettanulmány afrikai harcsa ponty Takarmány (kg/ha/év): ,4 0 FCR 3,4 1,5 1,5 Bruttó hozam (kg/ha/év) Energia (levegőztetés) (kwh/ha/év) Nettó árbevétel (eft/ha/év) Takarmány ktsg (eft/ha/év) Kihelyezés (eft/ha/év) Víz ktsg (eft/ha/év) Bér (eft/ha/year) Energiaktsg (eft/ha/év) Kamat (forgótőke) (eft/ha/év) Általános ktsg. (eft/ha/év) Összes ktsg (eft/ha/év) Profit (eft/ha/év) Költségarányos jövedelmezőség 4,20% 9,60% 4,30% 3,00% Átlagköltség (Ft/kg hal)
17 INTENZÍV NEVELÉSRE ALKALMAS RAGADOZÓ FAJOK Harcsa (Silurus glanis) Teljes vízcsere időtartama 24 h Maximális sűrűség: g-ig nevelve kg/m³ g-ig nevelve kg/m³ 200 g növekedés 2 hónap alatt -FCR: 0.88 kg/ttkg Süllő (Sander lucioperca) Teljes vízcsere időtartama 24 h Maximális sűrűség: g-ig nevelve kg/m³ g-ig nevelve kg/m³
18 ÖSSZEFOGLALÁS A beruházás során létrehoztunk egy olyan sok funkciós, különböző módokon működtethető létesítményt, melynek használatával összeegyeztethetővé válnak az intenzív halnevelés, az öntözéses földművelés és a fenntartható gazdálkodás fogalmai
19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenA SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata
Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenA magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek
A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller
RészletesebbenRadics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenA magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései
A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen
RészletesebbenA JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN
XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök
RészletesebbenNÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN
NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenIntenzív haltenyésztés bemutatása
Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenA süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei
A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenÚj halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska
Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0
RészletesebbenÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME
WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság
RészletesebbenENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR
ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR Németh Sándor, Ifj. Horváth Zoltán, Felföldi Zoltán Pannon Egyetem,
RészletesebbenNövényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben
RészletesebbenInnovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben
Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák
RészletesebbenBiharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető
Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenINTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI
INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -
RészletesebbenA klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés
Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztály Előadóülés 2012. december 4. OMSZ Budapest A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés
RészletesebbenA halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai
A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság
RészletesebbenAz akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenTájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági
RészletesebbenLehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben
Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható
RészletesebbenA HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?
A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2012- ben Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály, Halgazdálkodási
RészletesebbenRENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2013. JÚNIUS 26.
1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:. /2013. 7. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a 2009-2014
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725
RészletesebbenFunkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával
Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és
RészletesebbenFenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi ai Kerepeczki Éva, Gál Dénes és Bardócz Tamás
RészletesebbenAZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON
XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István
Részletesebben2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén
2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,
RészletesebbenA Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-
A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2011- ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály Magyarországon a tógazdaságokból
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
Részletesebben8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek
8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.
RészletesebbenA horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok
A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon Szári Zsolt vezérigazgató 2017.04.07. Siófok A Balaton kialakulása A tómeder süllyedése mintegy 20.000 évvel ezelőtt kezdődött meg, a végleges medence
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenVP Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség.
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÁGAZAT FEJLESZTÉSE VP2-4.1.4-16 A Felhívás célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel
RészletesebbenA szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.
A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenA MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám
2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív
RészletesebbenMiért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
RészletesebbenHorgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása
9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely
RészletesebbenXXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május
Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Agrárminisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet Az eddigi
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenA horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320
RészletesebbenA tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok
A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály 1, Izsó Lajos 2, Demény Ferenc 3, Buza Eszter 3, Gyalog Gergő 4,
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenAz európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre
Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Bardócz Tamás www.aquabt.com Tartalom Téma és nézőpont meghatározása Az európai akvakultúra általános bemutatása
RészletesebbenA ponty tápos etetése a Czikkhalas Kft. telephelyén
Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 2012 ISBN 978-963-7120-32-9 A ponty tápos etetése a Czikkhalas Kft. telephelyén Egyed Imre 1, Körmendi Sándor 2, Urbányi Béla 3, Fodor Ferenc
Részletesebben2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában
Részlet a SustainAqua FP6 projekt kézikönyvéből 1 2. A fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés fogalma, bár sokszor elcsépeltnek tűnik, mély jelentést hordoz. Azon az elgondoláson alapszik, hogy a fejlődésnek
RészletesebbenKutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV.
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV. szakmai fórum DEBRECEN, 2014. MÁRCIUS 28. MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG, 2014 A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák
RészletesebbenA magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.
A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás
RészletesebbenTógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban
Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Puskás Nándor vezérigazgató Hortobágyi Halgazdaság Zrt. XIV. Nemzetközi Tiszai HalfeszDvál A magyar halászat vidékformáló ereje konferencia
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenAz MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola
Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
RészletesebbenEurópai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)
Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020
IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség
RészletesebbenA HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE
A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE Dr. Gregosits Balázs kutatás-fejlesztési igazgató Vitafort Zrt. Gödöllő, 2016. 02. 04. VI. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember találkozó A KEZDETEKTŐL.NAPJAINKIG
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Földművelésügyi Minisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT
AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenRESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása
RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása SERTÉSAKADÉMIA 1.2.0 (Budapest, 2012. február 18.) Dr. Ózsvári László Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági
RészletesebbenPályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA fenntartható akvakultúra
A fenntartható akvakultúra kézikönyve Project N : COLL-CT-2006-030384 Sixth Framework Programme Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Rövidítések jegyzéke 4
RészletesebbenMagyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform
Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens Platform szakmai vezető Bemutatkozás NKTH által meghirdetett pályázat, 2007: Nemzeti Technológiai
RészletesebbenA zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása
Horváth Zoltán A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása Összefoglalás Tanulmányunkban az intenzív recirkulációs rendszerek (RAS) értéktermelő
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenHALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban
HALGAZDASÁG Állategészségügy a halgazdaságokban - Az állategészségügy célja a halgazdaságokban: Biztosítani a halállomány jó egészségügyi állapotát a folyamatos gondozásuk révén, mely lehetővé teszi a
Részletesebben