Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Átírás

1 Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete, a BirdLife Hungary szervezésében létrejött konferencia nyitó előadásában Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára foglalta össze a témával kapcsolatos aktualitásokat. A legfrissebb beszámolók szerint a természet pusztulása az emberiség története alatt sosem volt olyan mértékű, mint napjainkban vázolta fel az aggasztó helyzetet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy idén végre olyan, a témával foglalkozó jelentések kerültek napvilágra, amelyek minden eddiginél pontosabban mutatják be a problémát, támpontot adva ezzel annak megoldásához a különböző ágazatok számára. p jpg 1. oldal (összes: 5)

2 Az egyik ilyen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (IPBES - Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) május 4-én elfogadott jelentése, amely 150 vezető kutató 3 éven át tartó munkájának eredménye. Az 1700 oldalas dokumentum részletes képet ad az elmúlt 50 esztendőben, a természeti rendszerekben az emberi tevékenység hatására végbement változásokról. Mintegy 1 millió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye; a vizes élőhelyek 85%-át elvesztettük, a talajok minőségének romlása akkora mértékű, hogy az a területek 23%-án a termőképességben is megmutatkozik csak néhány példa a jelentésben olvasható nyugtalanító adatok közül. Balczó Bertalan szavai szerint általános jelenség, hogy az ehhez hasonló információk csak ideig-óráig érdeklik a közvéleményt, éppen ezért a természetvédelmi szakterület komoly felelőssége, hogy azokat érthetően és hallhatóan kommunikálja. Annál is inkább, mivel a gyökeres változásokhoz társadalmi igény és támogatottság szükségeltetik. Különösen fontos szereplők e téren a gazdálkodók, hiszen ahogy a jelentés is egyértelműsíti a problémák nagy része a megváltozott földhasználattal hozható összefüggésbe. p jpg [1] A helyettes államtitkár éppen ezért nevezte hiánypótlónak a gödöllői konferenciát, az ugyanis a természetvédelmi szakma és a gazdálkodók érdekképviseleteinek párbeszédét kezdeményezte, 2. oldal (összes: 5)

3 mindehhez pedig nemzetközi tapasztalatokat és tudást is szolgált, köszönhetően a nemzetközi BirdLife szervezetek meghívott szakembereinek. Balczó Bertalan hozzátette: a következő időszaknak a jogszabályok és a támogatási rendszerek megváltoztatásáról, a társadalom tájékoztatásáról, valamint újfajta gazdálkodási gyakorlatok bevezetéséről kell szólnia. A rendezvényen előadást tartott Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója is. 45 éve 200 lelkes madárvédő alapította egyesületünket, célként tűzve ki a pusztulás szélére sodródott madárfajok megóvását kezdett bele. Mint mondta, a 90-es évektől kezdődően tevékenységüket szélesebb körű természetvédelemmel egészítették ki, ennek eredményeképp pedig elindították Mindennapi Madaraink Monitoringja programjukat, amellyel a mezőgazdasági területeken élő fajok állományát kísérik azóta is figyelemmel. A megfigyelések kapcsán elmondta: Nyugat-Európában az elmúlt 20 évben a gazdálkodói trendek katasztrófális helyzethez, a mezőgazdasághoz köthető madárfajok állományának jelentős csökkenéséhez vezettek, és sajnos a helyzet hazánkban sem sokkal jobb. p jpg [2] Mindezt figyelembe véve az MME szakemberei rendszeresen szólalnak fel a mezőgazdasági politika, illetve támogatási rendszerek ügyében, részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programok kialakításában és népszerűsítésében, illetve szerepet vállalnak a témával kapcsolatos nemzetközi vitákban is. Főleg specifikus témákban, konkrét ügyekben voltak sikereink eddig, igazi áttörést azonban nem tudtunk elérni magyarázta Halmos Gergő. Szavai 3. oldal (összes: 5)

4 szerint ugyanakkor a különböző érdekcsoportok együttműködésével, érdemi lépések megtételével a mezőgazdasági biodiverzitás csökkentése nem lehetetlen küldetés. Kertész Zsuzsanna, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) képviseletében a többi között beszélt az idén elkészült, a biológiai sokféleség csökkenésével foglalkozó jelentésükről is, amelyet az Európai Unió tagállamai által szolgáltatott adatokból állítottak össze szakembereik. A dokumentumból kiderül, a beporzók aránya globálisan drasztikusan csökken, ami azért is nagy probléma, mivel az élelmiszer-előállításra használt növények zömének termése azoktól függ. p jpg [3] A jelentésből az is olvasható, hogy a világon mintegy 200 növényfaj van termesztés alatt, azok 60%-át pedig mindössze 9 növényfajból állítják elő. Az állattenyésztés pedig jelenleg 38 fajon alapul, ez is mutatja, milyen szűk ez a genetikai anyag hangsúlyozta. Ezt követően Kertész Zsuzsanna a biodiverzitás-változás mögött álló, valószínűsíthető okokat részletezte. Beszélt például arról, hogy a Föld növekvő népessége következtében egyre több terület kerül mezőgazdasági művelés alá, így átalakulnak a természetes élőhelyek, a környezetterhelés pedig nő. A FAO éppen ezért olyan termelési technológiákat igyekszik népszerűsíteni, amelyek fenntarthatóságra törekednek. Az agroökológia alkalmazása, a genetikai erőforrások megőrzése és kezelése, a génbankok kialakítása hozzájárulhat ehhez tette hozzá, hangsúlyozva a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás fontosságát is. A teljes cikket a Magyar Mező hetilapban olvashatják 4. oldal (összes: 5)

5 Szerző: Szőcs Attila Közzététel ideje: , vasárnap, 16:00 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)