A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
|
|
- Adél Orosz
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem
2 A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ VIZES ÉLETTEREK A NYUGAT-PALEARKTISZBAN TENGERPART: km 2 TAVAK: km 2 FOLYÓK: km 2
3 pld
4 pld pld
5 pld
6 pld
7 pld pld
8 pld EURÓPAI ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI : pld 2002: pld 2004: pld 2006: pld
9 FŐBB FÖLDRAJZI RÉGIÓK A: Atlanti-óceán, Északi-tenger és Nyugat-Mediterráneum B: Baltikum és Közép-Európa C: Fekete-tenger vidéke és Kelet- Mediterráneum C A B
10 NYÁR
11 Regionális állományok Január pld % 2006 nyara fészkelő pár % Atlanti óceán és Északi tenger Baltikum és Közép Európa Fekete tenger és Kelet Mediterráneum Összesen
12 MEKKORA IS VALÓJÁBAN A KÁRÓKATONA ÁLLOMÁNY? Az elterjedést a következő bontásban adjuk meg: EU-27, Európa, Nyugat-Palearktisz és Észak-Afrika A legnagyobb földrajzi léptékben (Nyugat- Palearktisz + Afrika) a téli állományt maximum 1,2 millió pld-ra becsüljük (2007. január) Sokkal pontosabb becslés adható az EU-27-ekre vonatkozóan, ez maximum pld Phalacrocorax carbo sinensis-nek felel meg
13 carbo carbo carbo január carbo carbo carbo carbo carbo carbo
14 2006 nyara
15 HAZAI FÉSZKELÉSE Első hazai fészkelése 1947, Kis-Balaton: 10 pár (Keve, 1973) [pozsonyligetfalusi áttelepülés]
16 1980-AS ÉVEK KÖZEPE: 1700 pár 1990-ES ÉVEK ELEJE: 3000 pár 1996: 1740 pár
17 pár pár
18 A KÁRÓKATONA MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ VONULÁSA
19 A KÁRÓKATONA MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ VONULÁSA Faragó, S.: Kárókatona, In: Csörgő et al.(2009): Magyar Madárvonulási Atlasz
20 HAZAI ÁLLOMÁNYVIZSGÁLATOK A Magyar Vízivad Monitoring keretein belül 1996 óta az országos állományfelméréseket az alábbi 23 körzetre, ezeken belül 53 megfigyelési egységre terjesztettük ki.
21 1996.okt 1997.aug 1998.feb 1998.nov 1999.aug 2000.feb 2000.nov 2001.aug 2002.feb 2002.nov aug 2004.feb 2004.nov aug 2006.feb 2006.nov aug 2008.feb 2008.nov 2009.aug 2010.feb 2010.nov pld HOSSZÚTÁVÚ DINAMIKA, Kárókatona-Phalacrocorax carbo 8000 y = -8,4474x ,6 r = 0,
22 pld FENOLÓGIAI VISZONYOK, Kárókatona-Phalacrocorax carbo aug szept okt nov dec jan feb márc ápril min átl max
23 pld/number ORSZÁGOS ÁLLOMÁNYDINAMIKA Kárókatona - Phalacrocorax carbo Aug Sept Oct Nov Dec Jan Feb Mar April A kárókatona országos állománydinamikája a es számlálási szezonban
24 TERÜLETI DISZPERZIÓ 2010/2011
25 DÉL BALATONI ESETTANULMÁNY Kárókatona összes egyedszám az egyes megfigyelési napokon ( között, n=60) MME Dél-Balatoni helyi csoport - Dél-Balatoni Madármonitoring pld Kovács Gy. PhD értekezés: Balaton déli part
26 DÉL BALATONI ESETTANULMÁNY 600% Populációváltozás index 500% 400% 300% R² = 0,6033 p=0,12 200% 100% 0% R² = 0,7027 p=0, / / / / /08 Kovács Gy. PhD értekezés: Balaton déli part Az egyes évek állománynagyságai között nincs szignifikáns különbség (F=1,53; p=0,19). Az emelkedő tendenciát a téli maximumok okozzák, ami nem tekinthető állandó állománynak (Észak-Európai telelők)
27 DÉL BALATONI ESETTANULMÁNY Havonkénti kárókatona kumulált összes egyedszám a Balaton déli partján pld 2003/ / / / / F M A M J J A S O N D J Kovács Gy. PhD értekezés: Balaton déli part
28 DÉL BALATONI ESETTANULMÁNY Kárókatona havi átlagos állománynagyság, maximum, konstancia és dominancia értékek a Balaton déli partján ( között) Állomány Maximum Konstancia Dominancia 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0 F M A M J J A S O N D J 0% Kovács Gy. PhD értekezés: Balaton déli part
29 HALFOGYASZTÁS I. Halfaj Fish species előfordulási % dévérkeszeg (Abramis brama) 1 % ponty (Cyprinus carpio) 29,5 % busa (Hypophthalamichthys molitrix, Aristichthys nobilis) 0,5 % ezüst kárász (Carassius auratus) 5 % kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 53,5 % törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) 1,5 % harcsa (Silurus glanis) 0,5 % sügér (Perca fluviatilis) 1,5 % vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus) 1 % Azonosíthatatlan 6 % A Szegedi Fehér-tónál gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása egyedszám alapján
30 HALFOGYASZTÁS II. Halfaj Fish species előfordulási % dévérkeszeg (Abramis brama) 0,04 % ponty (Cyprinus carpio) 86,2 % ezüst kárász (Carassius auratus) 1,6 % kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 3,9 % törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) 1,4 % harcsa (Silurus glanis) 3,1 % sügér (Perca fluviatilis) 3,1 % vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus) 0,1 % A Szegedi Fehér-tónál gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása a biomassza értékek alapján
31 HALFOGYASZTÁS III. Halfaj Fish species előfordulási % amur (Ctenoparyngodon idella) 4,5 % ponty (Cyprinus carpio) 22,7 % ezüst kárász (Carassius auratus) 40,9 % kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 13,7 % csuka (Esox lucius) 4,5 % azonosíthatatlan 13,7 % A Rétszilasi-halastónál gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása egyedszám alapján
32 HALFOGYASZTÁS IV. Halfaj Fish species előfordulási % amur (Ctenoparyngodon idella) 4,4 % ponty (Cyprinus carpio) 46,2 % ezüst kárász (Carassius auratus) 46,7 % kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 0,4 % csuka (Esox lucius) 2,4 % A Rétszilasi-halastónál gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása biomassza értékek alapján
33 HALFOGYASZTÁS V. Halfaj Fish species előfordulási % kecsege (Acipenser ruthenus) 25 % bodorka (Rutilus rutilus) 12,5 % domolykó (Leuciscus cephalus) 12,5 % ponty (Cyprinus carpio) 50 % A Duna Gönyű és Szob közötti szakaszáról gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása egyedszám alapján
34 HALFOGYASZTÁS VI. Halfaj Fish species előfordulási % kecsege (Acipenser ruthenus) 14,3 % bodorka (Rutilus rutilus) 25,9 % domolykó (Leuciscus cephalus) 29,9 % ponty (Cyprinus carpio) 29,9 % A Duna Gönyű és Szob közötti szakaszáról gyűjtött kárókatonák gyomrában előforduló halfajok %-os megoszlása biomassza értékek alapján
35 HALFOGYASZTÁS VII. Halfaj Fish species egyedsz ám % biomassz a % kecsege (Acipenser ruthenus) 0,43 2,454 amur (Ctenoparyngodon idella) 0,43 0,78 bodorka (Rutilus rutilus) 0,43 4,36 domolykó (Leuciscus cephalus) 0,87 5,09 dévérkeszeg (Abramis brama) 0,87 0,03 busa (Hypophthalamichthys molitrix, Aristichthys nobilis) 1,30 x ponty (Cyprinus carpio) 29,26 67,77 ezüst kárász (Carassius auratus) 8,16 8,85 kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 47,50 5,00 törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) 1,30 0,90 harcsa (Silurus glanis) 0,43 2,00 csuka (Esox lucius) 0,43 0,40 sügér (Perca fluviatilis) 1,30 2,31 vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus) 0,87 0,05 azonosíthatatlan 6,22 Az összes mintában előforduló halfajok %-os aránya egyedszám és biomassza értékek alapján
36 HALFOGYASZTÁS VIII. Halfaj Fish species hossz length (cm) kecsege (Duna) (Acipenser ruthenus) 33 amur (Ctenoparyngodon idella) 22 bodorka (Duna) (Rutilus rutilus) 28 domolykó (Duna) (Leuciscus cephalus) 26,5 dévérkeszeg (Abramis brama) 6 ponty (Cyprinus carpio) 14,1 ezüst kárász (Carassius auratus) 8,3 kínai razbóra (Pseudorasbora parva) 2,7 törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) 11,3 harcsa (Silurus glanis) 27,5 csuka (Esox lucius) 16 sügér (Perca fluviatilis) 21,5 vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus) 4,8 azonosítatlan 6,4 Az elfogyasztott halak átlagos becsült, illetve meghatározott hosszméretei
37 HALFOGYASZTÁS IX. Ponty Egyed Fogyasztás: 50,0% Tömeg Fogyasztás: 29,9% Domolykó Egyed Fogyasztás: 12,5% Tömeg Fogyasztás: 29,9% Bodorka Egyed Fogyasztás: 12,5% Tömeg Fogyasztás: 25,9% Kínálat: 0,45% Iv E :+0,98 Kínálat: 0,17% Iv G :+0,99 Kínálat: 4,91% Iv E :+0,44 Kínálat: 3,57% Iv G :+0,79 Kínálat: 10,27% Iv E :+0,10 Kínálat: 3,57% Iv G :+0,76 A fogyasztás és a kínálat összehasonlító értékelése az IVLEV-preferencia index alkalmazásával a Duna esetében
38 kg A KÁRÓKATONA ÁLTAL ELFOGYASZTOTT HALTÁPLÁLÉK MENNYISÉGE A DUNA GÖNYŰ ÉS SZOB KÖZÖTTI SZAKASZÁN Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril 31 nap 30 nap 31 nap 30 nap 31 nap 31 nap 28 nap 31 nap 30 nap 1 madár/nap (kg) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 madár/hó (kg) 15, , ,5 15, ,5 15 Minimum Átlag 84,67 219,44 740,18 492,50 422,94 386,44 404,11 300,37 197,00 Maximum G min 15,50 15,00 15,50 75,00 15,50 31,00 42,00 992,00 285,00 G átl 1312, , , , , , , , ,00 G max 4774, , , , , , , , , Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril Gmin Gátl Gmax
39 kg A KÁRÓKATONA ÁLTAL ELFOGYASZTOTT HALTÁPLÁLÉK MENNYISÉGE A RÉTSZILASI-HALASTAVAKON Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril 31 nap 30 nap 31 nap 30 nap 31 nap 31 nap 28 nap 31 nap 30 nap 1 madár/nap (kg) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 madár/hó (kg) 15, , ,5 15, ,5 15 Minimum Átlag 46,75 58,50 43,50 30,67 27,75 7,00 74,20 91,00 42,00 Maximum G min 232,50 60,00 15,50 45,00 77,50 15,50 70,00 186,00 60,00 G átl 724,63 877,50 674,25 460,05 430,13 108, , ,50 630,00 G max 976, , ,00 840,00 728,50 294, , , , Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril Gmin Gátl Gmax
40 kg A KÁRÓKATONA ÁLTAL ELFOGYASZTOTT HALTÁPLÁLÉK MENNYISÉGE A SZEGEDI FEHÉR-TAVON ÉS FERTŐN Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril 31 nap 30 nap 31 nap 30 nap 31 nap 31 nap 28 nap 31 nap 30 nap 1 madár/nap (kg) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 madár/hó (kg) 15, , ,5 15, ,5 15 Minimum Átlag 21,60 64,00 83,67 144,33 103,25 18,67 56,00 144,33 47,40 Maximum G min 15,50 105,00 108,50 60,00 170,50 155,00 28,00 961,00 30,00 G átl 334,80 960, , , ,38 289,39 784, ,12 711,00 G max 697, , , , ,00 403, , , , Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril Gmin Gátl Gmax
41 kg A KÁRÓKATONA ÁLTAL ELFOGYASZTOTT HALTÁPLÁLÉK MENNYISÉGE A MAGYAR VÍZIVAD MONITORING TERÜLETEIN Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril 31 nap 30 nap 31 nap 30 nap 31 nap 31 nap 28 nap 31 nap 30 nap 1 madár/nap (kg) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 madár/hó (kg) 15, , ,5 15, ,5 15 Minimum Átlag 2852, , , , , , , , ,00 Maximum G min 37541, , , , , , , , ,00 G átl 44215, , , , , , , , ,00 G max 59055, , , , , , , , , Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápril Gmin Gátl Gmax
42 kg A KÁRÓKATONA ÁLTAL ELFOGYASZTOTT HALTÁPLÁLÉK BECSÜLT MENNYISÉGE MAGYARORSZÁGON I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Példány Kk. nap Ad Juv Összes G ad (kg) G juv (kg) G összes (kg) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónapok/months Gad (kg) Gjuv (kg) Gösszes (kg) Éves halfogyasztás: kg
43 VAN MEGOLDÁS??? MI A MEGOLDÁS???
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM RTUDOMÁNYI KÖZPONTK MEZŐGAZDAS GAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETV SZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS S VADGAZDÁLKOD LKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezet kvezető:
FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY
Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A KÁRÓKATONA (Phalacrocorax carbo) HALFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo)
Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása
9. Idegenforgalmi ismeretek Horgászturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely
9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.
9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon
Az őshonos halaink védelmében
Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%
Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH
A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH UGRAI Zoltán 1, GYÖRE Károly 2 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Ráckeve, ugrai@rdhsz.hu 2 Halászati
A balatoni nádasok halállományának szerkezete
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 19-116. A balatoni nádasok halállományának szerkezete SPECZIÁR ANDRÁS 1, TÖLG LÁSZLÓ 2 és BÍRÓ PÉTER 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült
Esszenciális zsírsavak a kaviárban és humán táplálkozástani jelentőségük
HAKI Esszenciális zsírsavak a kaviárban és humán táplálkozástani jelentőségük Dr. Csengeri István, Ph.D. Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Viza (Huso huso) és viza kaviar Kecsege és más kaviárok
A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:64-68 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű
Elemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)
A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172.
A Puszta 1998. 1/15, pp. 168-172. NÉHÁNY ADAT A KIS-SÁRRÉT HALFAUNÁJÁRÓL SALLAI ZOLTÁN 1, SZARVAS DR. GYÖRE KÁROLY 2, SZARVAS 1 NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2 HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1998 1.
A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól
TóthN et al.:layout 1 3/24/15 11:18 AM Page 1 A nagy kárókatona táplálék vizsgálatának újabb eredményei a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavairól 1 Tóth Norbert 1 Gyüre Péter 2 Juhász Péter 1 Juhász
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 23, 2010 ADIUVANTIBUS
Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE
A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ 2006. ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE FISHFAUNISTIC AND LANDSCAPE-FARMING ESTIMATE OF THE FISHING OF ANYITA-LAKE IN NAGYKÖRŰ IN 2006 DEMÉNY Ferenc,
A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban
ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ
A Puszta 2001. 1/18. pp. 77-86. ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ 1 2 SZEPESI ZSOLT HARKA ÁKOS 1 3300 EGER, CSIKY SÁNDOR U. 52. 2 5350 TISZAFÜRED, TÁNCSICS U. 1. 2002. Bevezetés Az
Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 431-440 Pécs, 1998 Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia) MAJER József MAJER, J.: Contributions to
Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA
A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA THE EFFECT OF THE MOSONMAGYARÓVÁR DAM ON THE DISTRIBUTION PATTERNS OF FISH COMMUNITIES IN THE MOSONI DANUBE GYÖRE
A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2015/2016-OS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2015/2016.
Magyar Vízivad Közlemények 29.(217) Hungarian Waterfowl Publications 29.(217) DOI: 1.17242/MVvK_29.1 A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 215/216-OS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY
XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben
Halászatfejlesztés 34 - Fisheries & Aquaculture Development 34 202 ISBN 978-963-720-32-9 A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 200-ben Györe Károly, Ugrai Zoltán 2 és Csikai Csaba 3 Halászati és
Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)
VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY) Szepesi Zsolt 1, Harka Ákos 2 1 Omega Audit Kft., Eger, szepesizs@freemail.hu 2 Magyar Haltani Társság,
A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében
Crisicum 3. pp.189-194. A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében Iosif Béres - Gavril Ardelean Témafelvetés Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.
PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi
Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán
Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Invazív fajok problematikája ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch), a kínai razbóra (Pseudorasbora
A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45
F1 Elektronikus függelék Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45 című közleményhez. Electronic appendix for
A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)
KÖZGYŰLÉS ÉS KONFERENCIA A Magyar Haltani Társaság 2011. március 18-án taggyűlést tartott, amelyen jóváhagyta az egyesület múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót és a 2011. évi munkatervet. A taggyűlés
ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN
A Puszta 2000. 1/17, pp. 49-58. ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN SALLAI ZOLTÁN NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2001.
COMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK HALÁLLOMÁNYAINAK
ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG
A Puszta 1998. 1/15, pp. 24-32. ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE HALFAUNÁJÁHOZ SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1998 1. BEVEZETÉS A hazai halfauna az elmúlt évben két új faunaelemmel
Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62
Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62 Az Ér folyó csatornáinak aktuális halközössége The actual fish community in the Ér/Ier River Szabó I. E. Gojdu u. 16, 417435 Sacueni/Székelyhíd, Romania Kulcsszavak: Érmellék,
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai
Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai Bíró Péter az MTA r. tagja MTA ÖK BLI Tihany HAKI Napok, 212. május 23 24. A hidrobiológia eredményeinek és feladatainak összegző értékelése több tanulmányban
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához
Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a
A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2014/2015-ÖS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2014/2015 Faragó Sándor
Magyar Vízivad Közlemények 27.(216) Hungarian Waterfowl Publications 27.(216) DOI: 1.17242/MVvK_27.1 A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 214/215-ÖS IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY
Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER
A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, NAGY Lajos 3 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, harkaa@freemail.hu
A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE
51 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 27: 51 65, 2012 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE H A R K A Á K O S 1 S A L L A I Z O L T Á N 2 1 Magyar Haltani Társaság,
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA
A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA ROLE OF THE WATER QUALITY IMPROVEMENT ON THE FISH FAUNA IN THE HUNGARIAN SECTION OF SAJÓ RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2, HALASI-KOVÁCS
Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96
Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96 A halfauna vizsgálata a kelet magyarországi Eger patak vízrendszerén Investigation of the fish fauna in the drainage system of the Eger Brook (Eastern Hungary) Harka Á.
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)
Natura Somogyiensis 1 439-444 Kaposvár, 2001 Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces) MAJER JÓZSEF - BÍRÓ PÉTER MAJER J. - BÍRÓ P.: Checklist of fish of Somogy county (Pisces) Abstract: The data
Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk
3.2. Az ichthiofaunára vonatkozó tanulmány eredményeinek bemutatása 3.2.1. A övezetekre egységesen fenyegetést jelentő jelenlegi és potenciális veszélyek orvhalászat; szemcsés anyagok kitermelése a mellékmederből
A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 2013/2014-ES IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING IN HUNGARY IN THE SEASON 2013/2014
DOI: 1.17242/MVvK_Monitoring/25-1 Magyar Vízivad Közlemények 25.(215) Hungarian Waterfowl Publications 25.(215) A VADLÚD MONITORING EREDMÉNYEI A 213/214-ES IDÉNYBEN MAGYARORSZÁGON RESULTS OF GEESE MONITORING
Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE
ADATOK A MURA LETENYEI SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁHOZ DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE KERESZTESSY Katalin 1, BELICZKY Gábor 2, KISS Gergő 2 1 Vas-Hal Bt., Maglód, keresztessy.katalin@gmail.com
A BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE
2011.4.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 97/9 A BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE (2011. április 11.) az 1251/2008/EK rendeletnek a 2010/221/EU határozattal az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar)
A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata
Crisicum I. pp. 211-228. A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata Dr. Györe Károly - Sallai Zoltán Abstract Fish faunistical investigations of the Körös Rivers: The authors investigated the fish
A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI
A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI SALLAI ZOLTÁN SZARVAS "Aki bekötött szemmel az ignorantia nevű kakasülőn hallgatja a rét hangját, annak legfeljebb kellemetlen lesz a tücsök krí-krí-je az sercegés, kerepelés
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)
---------------------------------------------------------------------------------
Segítségüket szeretném kérni az alábbi hal meghatározásához. Még 2012 nyarán fogtam Dombóvár közelében, egy alig 20 cm széles csatornaszerű vízállásban (a víz gerinctelen élővilágának feltérképezése közben),
Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ Beadási határidő: 2017. március 29. CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2017-03-09. FELADATOK I. Feladat:
Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81
Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81 Az Ér (Ier) romániai alsó szakaszának halfaunája a 2012 2013. évi kiszáradási folyamatok után The fish fauna of the lower section of the Romanian river Ier following the
Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership
Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership Szolgáltatások természetes vizeken folyó horgász célú halgazdálkodáshoz Services provided by a pond fish farm for fisheries management in natural angling
Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 189-202 Pécs, 1995 Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez MAJER József MAJER, J.: Data to the fish fauna (Pisces) of Dráva river (Hungary) and
AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI
TISZA-MOZAIK AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI GUELMINO JÁNOS Egy folyó vagy folyószakasz halfaunája, vagyis halfajainak összessége, els ődlegesen a természeti adottságoktól, az utóbbi két évszázadban viszont mindinkább
A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos
A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid
Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás
XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás 2015. május 20-21. PROGRAM 2015. május 20. szerda 9.00-10.00 Érkezés, regisztráció 10.00-10.10 Megnyitó: Dr. Jenes Barnabás főigazgató Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.
Tájökológiai Lapok 4 (2): 269 275. (2006) 269 HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I. KERESZTESSY KATALIN MTA-SzIE Alkalmazott Állatgenetikai és Biotechnológiai Kutatócsoport, 2103
Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről
Az MTA Duna-kutató Intézet 2012. évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről Kutatási témák 1. A halfajegyüttesek tér-időbeli dinamikája és a folyóvízi
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 1-21. A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALÁLLOMÁNYAINAK ÖSSZETÉTELE Takács Péter* 1, Specziár András 1, Erős Tibor 1, Sály
A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(2): 59 70. A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata WEIPERTH ANDRÁS 1, KERESZTESSY KATALIN 2 és SÁLY PÉTER 3 1 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, TTK, Állatrendszertani
Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve. 2007. április
Zárójelentés A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából. A Ráckevei Duna-ág halközösségének felmérése című pályázatról (Az anyag rövidített kivonata) Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
Pisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)
A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI) INVESTIGATION ON THE OPERATION OF THE FISH PASS AT KENYERI (RIVER RÁBA, WEST HUNGARY) KERESZTESSY Katalin 1, KESERÜ Balázs 2 1 2234 Maglód, Darwin
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján
Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM
A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM HARKA Ákos 1, NAGY Lajos 2 1 Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, mhtt@freemail.hu 2 Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak Kulcsszavak:
Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből
Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye alapján: A horgászatra vonatkozó következő kivonat,
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25
Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25 A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap szennyeződést követően Regeneration of the fish fauna of the Marcal river and Torna stream after red
Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008)
A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN (2003-2008) THE FISH FAUNA OF THE HUNGARIAN PART OF LAKE FERTŐ ACCORDING TO THE LITERATURE DATA AND OUR INVESTIGATIONS
Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE
ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE EFFECT OF FLOODING ON THE FISH COMMUNITY OF A SMALL RIVER (TARNA RIVER, TISZA BASIN, HUNGARY) SZEPESI Zs. 1, HARKA Á. 2 1 Omega-Audit Kft., Eger 2 Magyar
VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL
HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan
Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.
Pisces Hungarici 8 (2014) 61 68 Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á. 4 1 Debreceni Egyetem MÉK, Debrecen 2 Debreceni
Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN
NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN A FISH STOCK SURVEY ON A FEW WATER BODIES OF THE KIS-BALATON AREA ANTAL László 1, CSIPKÉS Roland 2, MÜLLER Zoltán 2 1 Debreceni Egyetem,
Normál deviza és forint elszámolási értéknapok 2011. évben
Normál deviza és forint elszámolási értéknapok 2011. évben Magyarázat A devizakonverziók normál elszámolásának meghatározása: Minden normál devizakonverziót alap esetben T+2 napos elszámolással teljesít
A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90. A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003 BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési
A BALATONI VÍZGYV NAK ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT. cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas. http://pj.piotr.pagesperso orange.fr/pix/balaton.
A BALATONI VÍZGYV ZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK NAK ÉRTÉKELÉSE ÉS S A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK K BEMUTATÁSA XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2012. 05 23 24., 24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso
VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ
VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2010-03-21 FELADATOK I. Feladat: A helyszíni forduló a vaskeresztesi tanpályán
ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY
I. Magyar Haltani Konferencia (Supplement kötet) MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG PISCES HUNGARICI I. - I. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA, (SUPPLEMENT KÖTET) HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSOK A RÁBÁN FISHFAUNISTIC RESEARCH
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es
Equilor Pillars Származtatott Befektetési Alap
Equilor Pillars Származtatott Multi stratégia Kötvény, részvény, deviza és árupiaci befektetések Fókuszban a korrelálatlan piacok: short és long stratégiák Piaci folyamatoktól független pozitív hozamcél
Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok
Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Vizeink legfejlettebb élőlényei a halak. A halak biológiai szabályozó szerepet töltenek be a vízi környezetben, jelzik a víz minőségi állapotát,
ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)
A PUSZTA 1997, 1/14 156-191 old. ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI) SALLAI ZOLTÁN, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1997. 1. BEVEZETÉS Az ország fölséges vizeinek partján
Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:126-135 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára Palkó Csaba
Az emberi tevékenység hatása a halfauna
Tájökológiai Lapok 8 (3): 591 599. (2010) 591 Az emberi tevékenység hatása a halfauna alakulására az Ipoly alsó (magyarországi) szakaszán Guti Gábor, Potyó Imre MTA Magyar Dunakutató Állomás 2131 Göd,
Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat A Maros ártér állatvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2.
Pisces Hungarici 2 (2007) THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA)
THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA) AZ ÉLŐELYI KÖRNYEZET HATÁSA A HALFAUNA ÖSSZETÉTELÉRE A KÖRÖSÖK ALSÓ RÉGIÓJÁBAN TELCEAN Ilie,
ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN
ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL
SELYMES DURBINCS (GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER) ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII) A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából 2008. június 6-án a Hortobágy- Berettyón végeztünk
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great