Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek

Átírás

1 Balaton, a természetes régió Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek 2013 a kiadvány a balaton fejlesztési tanács és a balatoni integrációs és fejlesztési ügynökség megbízásából készült

2 tartalom I. Múlt és jelen II. A Balaton természeti értékei III. A Balaton régió társadalmi, gazdasági helyzetképe III.1. A népesség demográfiai jellemzôi III.2. Képzettség, oktatás III.3. Regionális kötôdés III.4. Munkaerô-piaci, foglalkoztatási helyzet III.5. Életminôség III.6. A lakosság eloszlása, települési szerkezet III.7. A lakosság életkörülményeit meghatározó feltételek III.8. A régió gazdasága III.9. Turizmus III.10. Ipar III.11. Mezôgazdaság IV. A Balaton Régió intézményrendszerének kialakulása és változásai IV.1. A Balaton Fejlesztési Tanács IV.2. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség V. Jövôkép

3 múlt és jelen I. Múlt és jelen A Balaton keletkezésérôl viszonylag kevés monda maradt fenn. Az egyik legismertebb szerint a tó területén óriások laktak, akik közül az utolsót Balatonnak hívták. Lányának, a fiatalon meghalt Halápnak úgy állított síremléket, hogy egy hatalmas sziklát emelt ki a mocsárból, aminek a helyén víz tört elô. Így keletkezett az óriási tó. 4 Valójában a Balaton - amelynek neve a szláv eredetû, mocsaras jelentésû Bolatin formában már az 1055-ös Tihanyi Alapítólevélben is szerepel ezer éves, a maihoz hasonló meder pedig mindössze ezer évvel ezelôtt alakult ki. A földtörténeti harmadkorban Magyarország területét óriási sósvizû beltenger borította. A hegységek közül néhány lesüllyedt, a helyükön kialakult sekély vizû Pannon-beltenger sótartalma csökkent, vagyis vize édesedett, és lassan feltöltôdött a környezô folyók hordalékával. Ennek mindössze annyi köze van a mai tóhoz, hogy altalaja, az agyag és a homok ekkor halmozódott fel. A Balaton végül négy, egymás mellett lesüllyedô, különálló medencébôl alakult ki. A mostani Keszthelyi-öböl területén keletkezett a legöregebb tó, a legfiatalabb pedig Tihany és Balatonkenese között. A mostanihoz képest méterrel mélyebb volt, de a jégkorszak utáni felmelegedés hatására növekedett a párolgási veszteség, és elindult a vízfelület csökkenése, vagyis a tó összezsugorodott. A Balaton vízfelülete jelenleg 596 km 2, tengerszint feletti magassága 104 méter. Átlagos mélysége 3-3,5 méter, szélessége 5-6 kilométer, ám Siófok és Alsóörs között eléri a 12 km-t is. A keleti és a nyugati csücsök 77 km-nyire vannak egymástól. A Balaton vízgyûjtô területe közel 5200 km 2, a tó medrében 12 km 2 -nyi nádas található. Legnagyobb befolyója a Zala folyó, amely a tavat tápláló víz 50-60%-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül

4 múlt és jelen több kisebb-nagyobb hozamú és változó vízminôségû vízfolyás található, amelyek egy része a régión kívül ered. A tó vízháztartását az alábbi sokéves (90 év) átlagos adatok jellemzik: csapadék 617 mm, hozzáfolyás 864 mm, párolgás 900 mm, leeresztés (a Sió csatornán) 564 mm. A vízkivétel (ivóvíz, ipari, mezôgazdasági) nem jelentôs, néhány 10 mm-nek felel meg. A tó éven belüli vízállás-változásai általában 40 cm-es tartományban mozognak. A tó vízszintjének túlzott emelkedését az ban épült siófoki Sió-zsilip szabályozza. A Balaton édes, gyorsan melegedô vize, lassan mélyülô talaja és füves strandjai révén kedvelt fürdôhely. A vízminôség évek óta kiváló, amelyben jelentôs szerepe van a környékbeli mezôgazdasági termelés átalakulásának, és nem utolsósorban a szennyvízhálózat kiépítésének. A Balaton, édes, gyorsan melegedô vize, lassan mélyülô talaja és füves strandjai révén kedvelt fürdôhely. Vize a három nyári hónapban a legalkalmasabb a fürdôzésre. Ebben az idôszakban hômérséklete általában 22 C-nál magasabb, és gyakran eléri a C-t is. A tó édesvízû, természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Napjainkban a Balaton könnyen megközelíthetô földön, vízen vagy akár a levegôben is. Nem volt ez mindig így, hiszen a déli vasút 1861-ben, míg az északi csak 1910-ben épült meg. Az úthálózatot pedig még ennél is késôbb, a 20-as években kezdték kiépíteni. Az M7-es autópálya mindössze egy órányi távolságra hozta a Balatont a fôvárostól, Budapesttôl. A nyugati medence szomszédságában fekvô sármelléki Hévíz-Balaton Airport repülôtere charterjáratok fogadására is alkalmas, míg Siófok-Kiliti füves leszállópályája a sportrepülôk kedvelt helye. Akik két keréken érkeznek a Balatonhoz, szinte az egész tavat biztonságos kerékpárúton kerekezhetik körbe. 5

5 a balaton természeti értékei II. A Balaton természeti értékei A Balaton, a hozzá kapcsolódó északi területek, valamint a Kis-Balaton, hazánk természeti értékekben különösen gazdag tájegysége. A Balaton Régió területén 10 fokozottan védett növényfaj lelhetô fel a hazai 48-ból (cifra kankalin, lisztes kankalin, cselling, légybangó, poszméhbangó, pókbangó, mocsári kardvirág, adriai sallangvirág, tátorján, gyapjas gyûszûvirág). Ezeken kívül további kb. 200 védett növényfaj található meg a területen. Igen jelentôs a szerepe a lokális víz- és talajviszonyoktól függô növényzetnek, élôhelyeknek is. A Balaton-felvidékkel szervesen összefüggô Kis-Balaton nádrengetege és Európa-hírû madárvilága, a Balaton szegélyének gazdag hínárnövényzete, nádasa még tovább gazdagítja a védendô értékeket. Külön kiemelendôk a lápok, láprétek, amelyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat ôriznek. BALATON Ez a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, a parti és a feltöltôdô részein nádasokkal és síklápokkal keretezett sekély tómedence értékes növény- és állatvilággal rendelkezik. A nyílt vízi életközösségekre a plankton-szervezetek a legjellemzôbbek. Egyesek aljzaton, mások a nádszálak bevonatán, kövek, mûtárgyak felületén élnek. A vízben gyakoriak a különbözô hínártársulások, hínarasok. Elterjedtebb fajaik pl. a bojtos békalencse, a rucaöröm, a békaliliom, a kanadai átokhínár. A tó parti zónájában az elmúlt évezredek alatt változó nagyságú és változatos fajösszetételû nádasok (sásokkal, gyékényfélékkel) 6

6 a balaton természeti értékei A parti sáv meghatározó növénytársulásai a nádasok. alakultak ki, amelyek a különbözô emberi beavatkozások - (már a III. században Galerius császár megpróbálta lecsapolni a Balatont) - hol kisebb, hol nagyobb területtel bírtak. A tó nádasainak összterülete manapság nem éri el az 1500 hektárt, de a nádasoknak mégis jelentôs a természet- és környezetvédelmi, a tájképi és gazdasági szerepe: a szárazföld és víz határán un. szegélytársulást alakít ki; fontos élôhely (növény, madár, hüllô, kétéltû, stb.), fontos táplálkozóhely; jó partvédô mû : véd a hullámzás és a szél káros hatásaitól, az elhabolás ellen; a szárazföld felôl jó biofilter : véd a káros hatásoktól, csökkenti az eutrofizálódás sebességét, és nem utolsósorban gazdasági haszna is van, hiszen a jó minôségû nád keresett árucikk. A Balatongyörök és Balatonalmádi közötti szakasz a domb- és hegylábi térszínek alatt húzódó tómedence nádas, mocsaras partja. Még fellelhetô az eredeti, természetközeli, egészséges parti nádas, szittyós mocsárrét, telelôsásos mocsárrét, zsombéksásos, sôt égeres láperdô is. A Balatongyörök és Balatonederics vagy Balatonakali és Zánka közötti partszakasz természetesnek mondható, itt elôfordul a posványkakastaréj, a kornistárnics, a mocsári kosbor, a hússzínû ujjaskosbor, a széleslevelû gyapjúsás, a nádi boglárka. A Balaton állatvilága is nagyon gazdag, a mai ismeretek szerint a tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él. Az iszapos fenék jellegzetes tagjai a különbözô puhatestûek (pl. taviés festôkagyló) és férgek. A tó és öbleinek rovarfajai közül kiemelhetô néhány védett szitakötô: pl. a nádi acsa, a lápi acsa és az útszéli szitakötô. A szitakötô ragadozó lárvája fejlôdése során vizibolhát, halivadékot, békaporontyot fogyaszt. A vízfelszín lakója a molnárka. A bogarak közül a feketejegyû nádfutó jelent különösen 7

7 A Kis-Balaton mellett, a Balaton is a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi a téli idôszakban. nagy értéket. A Balatonban mintegy 30, zömében ôshonos halfaj él, közülük a legismertebb a fogassüllô, amely a köves tófenéken érzi jól magát. Jellemzô halfajok továbbá a ponty, a csuka, a garda, a harcsa, a dévérkeszeg. A meder és a parti zóna jelentôs számú kétéltûnek és hüllônek is otthont jelent (pl. vöröshasú unka, levelibéka, kockás sikló, mocsári teknôs, stb.). Kevesek elôtt ismert a tény, hogy a Kis-Balaton mellett, a Balaton is a Ramsari Egyezmény védelmét élvezi a téli idôszakban. (Ez az Egyezmény a nemzetközi jelentôségû vadvizek védelmével foglalkozik.) Ez az oltalom nem véletlen, hiszen mintegy 200 madárfajnak jelent a Balaton költô- és táplálkozóhelyet valamint a vonulási idôszakban és télen pihenôhelyet (pl. tôkés réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, stb.). A nádvilág jellemzô fajai a nádi poszáta és a szúnyogirtó nádi rigó. A magas partok falába vájja odúját a gyurgyalag és a parti fecske. A gémfélék közül a szürke gém gyakori madár, vörös gém és a kanalas gém ritkán látható. A tó illetve nádasai az emlôsök számára is fontos élôhelyet jelentenek egészen az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülô-vadászó denevérekig. NATURA 2000 A Balaton része az Európai Unió által létrehozott összefüggô európai ökológiai hálózatnak, a Natura 2000-nek, elsôsorban az itt elôforduló listás halfajok, különösen a garda és a balin jelentôs állománynagysága miatt, illetve olyan értékes fajoknak köszönhetôen, mint a mocsári teknôs, a vidra vagy a réti sas. 8 NEMZETI PARK A természetes környezet és az élôvilág megôrzését szolgálja a térségben 1997-ben életre hívott Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelynek területe mára a tó északi (30,765 ha), déli (4,646 ha) és nyugati (21,608 ha) részén húzódik. A Balaton Régióban 61,601 ha védetté nyilvánított terület található, melybôl 57,019 ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében van.

8 A nemzeti park természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemzô, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésû tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elôsegítették a gazdag élôvilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát is jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. Megemlíthetôk az országosan ismert alapszelvények (Tihanyi-félsziget: Fehér part, Aszófô: Farkó-kô), a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, a gejzírkúpok, a barlangok és víznyelôk, a kôtengerek, amelyek megôrzéséhez a fontos természetvédelmi érdek fûzôdik. A BALATON VÍZMINÔSÉGÉNEK JELLEMZÔI A Balaton vízminôsége, az emberi tevékenység okozta tápanyagterhelés növekedése következtében a XX. század közepén kezdett a korábbiakhoz képest romló értékeket mutatni. A vízminôség romlását a tóba jutó növényi tápanyagok, elsôsorban a foszfor mennyiségének emelkedése okozta, ami a vízben élô növényzet mennyiségi növekedését, többek között a tó algásodását vonta maga után. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején Siófoknál a víz klorofill-a koncentrációja (ez az algák mennyiségének kimutatására szolgál) jó, vagy elfogadható, a nyugati medencékben azonban jellemzôen már rossz, (hipertróf) volt. Az alga tömegkoncentráció nemcsak a látványt illetôen problematikus, hanem enyhébbsúlyosabb humán allergiás reakciókat kiváltani képes biológiai anyag, ami részben fürdôzéskor, részben ivóvízként való hasznosítása révén okozhat kellemetlenségeket. A Balaton trofitásának alakulása az a-klorofill maximumok alapján ( ) Forrás: KDT KTVF és VIZIG adatok alapján 9

9 A tó vízminôsége kiváló, azonban a tó tápanyagterhelésének csökkentése továbbra is indokolt. A Balaton vízminôségének javítása érdekében az 1980-as évek elsô felétôl nagyszabású beruházások indultak, amelynek jelentôsebb mozzanatai a Kis-Balaton tározó megépítése, a tisztított szennyvizek foszfortalanítása, kivezetése a Balaton vízgyûjtôjérôl, a mezôgazdasági mûtrágya felhasználás mértékének csökkentése, illetve a mederkotrással társuló belsô terhelés csökkentése voltak. Az intézkedések hatására a Balaton vízminôsége az 1990-es évek második felétôl jelentôsen javult és az elmúlt másfél évtizedben a tó vízminôsége kiváló, azaz hipertróf határértékek alatti szinteket mérnek a Balaton valamennyi medencéjében. A Balaton algásodottságának csökkenésével nem oldódtak meg a tóval kapcsolatos vízügyi problémák. Az utóbbi évtizedben a romló vízmérleg és a növekvô hômérséklet kedvezôtlenül hat a tó vízminôségére, ezért a víz foszforterhelésének további csökkentése indokolt. BALATON VÍZSZINT-VÁLTOZÁSA A es alacsony vízszinttel jellemezhetô idôszakot követô hét évben megnyugtatóan stabilizálódott a vízszint és tovább javult a tó vízminôsége, illetve a környezet állapota. Azonban a Balaton, mint sekély, vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyûjtôvel rendelkezô tó vízminôsége és vízháztartása továbbra is jelentôsen függ az idôjárástól, a változó klimatikus viszonyoktól, így az továbbra is rendkívül sérülékenynek mondható. A melegrekordokkal és kevés csapadékkal jellemezhetô elmúlt két ( ) év azt mutatja, hogy a Balaton alacsony vízszintje okozta problémák nagyobb figyelmet érdemelnek, mint azt korábban gondoltuk. 10

10 Temérdek tüneménynek összejátszásából keletkezik a tó vízállása. A tóba hulló csapadék, a tóvíz színére csapódó harmat, a partról befolyó vizek az elpárolgás, az elszivárgás és végül a Sión való lefolyás mind-mind összejátszanak, hogy a tóban folyton változó vízállást hozzanak létre. De amint a limnológiai tanulmányokból már tudjuk, a tó felszíne nem is marad benne a nívófelületben, hanem állandóan többé-kevésbé kitér abból a szél játéka és a tó szabályos ingadozása szerint. A régibb idôkben, amíg a Sió nyílása nem volt mesterségesen nyitva tartva, addig a vízállás talán még szertelenebb magasságokkal változott, mint ma, amikor a Sión való lefolyás többé-kevésbé, legalább árvíz idején nyitva van, s így a tófelszín túl magas felduzzadása nem lehetséges. Cholnoky Jenô (1918): A Balaton hidrográfiája XVI. Fejezet A tóra hulló csapadék évi összegében szignifikáns idôbeli változások nem fedezhetôk fel. Az idôsorban 1960-as évek közepétôl az 1990-es évek közepéig lassú csökkenô irányultság mutatkozik. Feltûnô, hogy a 2000 és 2012 közötti 13 éves idôszakban 9 olyan év volt, amikor a tóra hulló csapadék összege elmaradt a sokévi átlagtól, valamint az a tény, hogy az 1921-tôl mért legalacsonyabb (2011) és a legmagasabb csapadékösszeg (2010) két egymást követô évben, napjainkban fordult elô. A Balatonhoz történô hozzáfolyás idôbeli alakulásában karakteres és tartós változások állapíthatók meg. Ezek közül a legszembetûnôbb az 1970-es évek elején kezdôdött és azóta is tartó csökkenés. A csökkenés valószínûleg több, a lefolyás alakulását meghatározó tényezô együttes jelentkezésének hatására következett be: 1) a tó vízgyûjtô területén végbement csapadékmennyiség csökkenés és az ennek következtében fellépô halmozódó csapadékhiány; 2) a halmozódó csapadékhiány következtében, annak mértékét lényegesen meghaladó arányban a vízgyûjtô területen a lefolyás csökkenése, amely a Balaton szempontjából a hozzáfolyás szignifikáns csökkenését eredményezte. További kiemelésre méltó tény az, hogy az 1921 és az 1999 közötti idôszakban a természetes vízkészlet-változás évi összegének minden évben pozitív volt az elôjele. Ezt követôen a 2000 és 2012 közötti 13 éves idôszakban 7 olyan év fordult elô, amikor a természetes bevétel kisebb volt, mint a természetes kiadás! A természetes készletváltozás a negatív rekordoknak is köszönhetôen egyre tágabb határok -281 tómm (2012) és tómm (2010) között mozog, mely egyértelmûen a közelmúlt megváltozott hidrometeorológiai viszonyaira utal. Az éghajlati forgatókönyv alapján elvégzett számítások szerint a XXI. század 30-as évei után a drasztikus becsült hozzáfolyáscsökkenés és párolgás-növekedés együttes hatására a Balaton vízháztartásában növekvô gyakorisággal lehet számítani lefolyástalan évek jelentkezésére, amely egyúttal a tó vízcsere aktivitásának erôteljes romlását is jelenti. A század második felének nagyobbik részére már a lefolyástalan állapot valószínûsíthetô és további vízszint- és vízkészlet-csökkenésre lehet számítani. A Balatonért és a régióban élôk, az itt tulajdonnal, érdekeltségekkel rendelkezôk iránt érzett felelôsségtôl vezérelve mielôbb el kell készíteni a tó vízszintjét hosszú távon garantáló hidrológiai megoldások (vízvisszatartás, esetleges vízpótlás) terveit. Ezek költségvetésének, valamint a szükséges beavatkozások elmaradása következtében becsülhetô gazdasági, társadalmi veszteségek ismeretében sokáig nem halasztható politikai döntésre van szükség. Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon ( ) Forrás: KDT VIZIG,

11 III. A Balaton régió társadalmi, gazdasági helyzetképe III.1. A népesség demográfiai jellemzôi A Balaton régió településeinek népessége napjainkban közel 275 ezer fô. A lakosság valamivel több mint fele városi rangú településeken él. A legnépesebb település a közel 25 ezer lakost számláló Siófok, a legkevesebben pedig az 49 fôs Veszprém megyei Óbudaváron laknak. 12 A helyi lakosság száma - Magyarország egészéhez hasonlóan - folyamatosan csökken. A természetes népességfogyást folyamatosan kompenzálja a Balatonhoz, a régió területére költözôk száma. Az elmúlt évtizedekben betelepültek jelentôs részben nem a fiatalok körébôl kerültek ki, így a folyamat a lakosság egyre jelentôsebb elöregedéséhez vezetett. Szintén a fiatalok arányának csökkenését eredményezi, hogy az elérhetô árú lakóingatlanok és egész éves munkalehetôségek híján jelentôs mértékû az újonnan végzett, magas szinten képzett fiatalok régióból történô elvándorlása. Ebbôl eredôen A népesség korcsoportok szerinti megoszlása a helyi népesség elöregedése az országos tendenciáknál valamivel intenzívebben zajlik. A régióban jelentôs mennyiségû, több mint 70 ezer üdülôingatlan található, melyekhez tartozó külföldi, illetve hazai üdülôtulajdonos idôszakosan félmillió fôre növeli a régió helyi társadalmát. Forrás: KSH

12 III.2. Képzettség, oktatás A vízben gyakoriak a különbözô hínártársulások, hínarasok. Elterjedtebb fajaik pl. a bojtos békalencse, a rucaöröm, a békaliliom, a kanadai átokhínár. A tó parti zónájában A az régió elmúlt településein évezredek magas alatt színvonalon oktató gimnáziumok, változ szakközép-, és szakképzô intézetek mûködnek. A Balaton Régió - lakosságának képzettsége tekintetében - viszonylag kedvezô adottságokkal rendelkezik. A humánerôforrások általános színvonala és munkaerô-piaci adaptációs készsége magas, ugyanakkor szaktudása, nyelvismerete a Balaton speciális szolgáltatási szintjéhez nem minden esetben elegendô. Balaton Régió lakosságának, közte elsôsorban a partközeli, ezen belül is a városi lakosok iskolai végzettsége magasabb az országosnál. Az elmúlt években a Balaton-menti városokban megerôsödött a kereskedelem, szálloda és vendéglátás területeihez kötôdô, magas színvonalú, piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés (Fonyód, Keszthely, Siófok, Tapolca, Balatonfüred, Zánka). A környezetkultúra szempontjából is jelentôs, a hagyományos tóparti mezôgazdasághoz kötôdô (szôlô- és gyümölcstermesztés, borászat) szakképzés Balatonfüreden és Balatonbogláron zajlik. A régió településein magas színvonalon oktató gimnáziumok, szakközép-, és szakképzô intézetek is mûködnek. Felsôfokú képzés a régió területén két intézményben zajlik: a Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Karán gazdaságés agrártudományi témákban tanulhatnak a diákok; Siófokon 2013 ôszétôl a Kaposvári Egyetem együttmûködésével felnôttképzési központ fogadja a diákokat. Veszprém városa nem tartozik a Balaton Kiemelt Üdülôkörzethez, de a térségre gyakorolt hatása jelentôs. Egyetemén többek között idegenforgalmi, vegyipari, környezetvédelmi, gazdasági, tanári felsôfokú képzés folyik. 13

13 III.3. Regionális kötôdés A régió egész területén jelentôs mértékû a polgárok kötôdése a Balatonhoz és vidékéhez. A régió egész területén jelentôs mértékû a polgárok kötôdése a Balatonhoz és vidékéhez. A kutatások alapján az itt élôk balatonisága a BKÜ területén alig kimutatható szintûre csökkenti a máshol általános megyei identitástudatot. (Idegenben történô bemutatkozáskor - a településnév említésének értelemszerû elsôdlegessége mellett - az emberek egyharmada jellemzi magát balatoninak, míg ilyen helyzetben csupán 2%-uk könnyíti meg a másik fél dolgát megyéje megnevezésével.) Az üdülôkörzet felnôtt korú polgárainak 65%-a sorolja saját települését a Balaton Régióhoz, 14% a Dél-Dunántúlhoz, 12% a Közép-Dunántúlhoz, 9% pedig Nyugat-Dunántúlhoz. A Balaton-környék önálló területi önkormányzatiságának ötletét 82% osztja, a Balaton Régió önálló közigazgatási kategóriává tételével pedig a BKÜ állandó népességének 81%-a ért egyet, és csupán 19% ellenzi azt. A Balatonhoz tartozás tudata a parttól távolabb esô településeken is meghatározó. A regionális tudat a lakosság mellett az intézményrendszer és a gazdaság területén is megfigyelhetô, melynek jó példái a települési önkormányzatok Balatoni Szövetségbe rendezôdése, a nonprofit szektor által hazai viszonylatban is korán (2001) létrehozott regionális szervezet, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, a BKÜ területén megtalálható öt történelmi borvidék hegyközségeinek Balatoni Borrégióvá alakulása, a Balatoni Területi Fôépítészi Hivatal létrehozása, illetve a Balatoni Regionális Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség megalapítása. 14

14 A Balaton Régióban a foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál éves szinten kedvezôbb, a kvalifikált munkahelyek alacsony száma a fiatalok elvándorlását ösztönzi. A munkanélküliségi ráta szezonális változásai között (%). (A nyilvántartott álláskeresôk számának a korosztályhoz viszonyított aránya) Forrás: KSH +saját számítás III.4. MunkaerÔ-piaci, foglalkoztatási helyzet A régióban foglalkoztatottak nagy arányban a turizmushoz kapcsolódó területeken találnak munkát. Az üdülôkörzetben a nyári idôszakban a népesség aktivitási, azon belül különösen a foglalkoztatási rátája is kedvezôbb, mint az éves átlag. A régióban az elmúlt években a munkavállalási korú népesség foglalkoztatottsági szintje jelentôsen visszaesett, ezzel együtt a munkanélküliek száma is növekedett decemberében az elôszámítások szerint mintegy 9%-os munkanélküliség volt mérhetô a régió területén. A munkanélküliség szintje az országos tendenciákhoz hasonlóan a Balaton régióban is évrôl-évre növekszik, bár helyi adottságként a ráta erôs szezonális különbségeket mutat. A szezonális foglalkoztatás (tavasztól ôszig tartó idôszakra terjed ki) a régióban az idegenforgalom és kapcsolódó ágazatai, a mezôgazdaság és az építôipar területén meghatározó. Eredményeként a munkanélküliségi ráta év közben 2-2,5% ponttal, közel 3 ezer fôvel csökken, a szezon elmúltával azonban újra megemelkedik. Szezonban a munkaerô-kereslet biztosítása csak régión kívüli magyar, illetve külföldi munkavállalók bevonásával lehetséges. A bérek többségében elmaradnak az országos szinttôl. 15

15 A régión belüli különbségekbôl eredôen a szezonális foglalkoztatás hatása is elsôsorban a partközeli településeken érezhetô. A legújabb tapasztalatok szerint a háttértelepüléseken élôk már egyre kevésbé tudnak részesedni a szezonális foglakoztatás nyújtotta lehetôségekbôl. A munkanélküliség a háttértelepüléseken élôket érinti nagyobb arányban, ezeken a településeken a munkanélküliségi ráta egyes esetekben a többszöröse a partközeli települések adatának. Nem egy település esetében országos viszonylatban is kiemelkedôen kedvezôtlen adatok mérhetôk. Más vidékekhez hasonlóan a helyi munkaerôpiacra is jellemzô, hogy nagyon sok munkavállaló az ôszi-tavaszi idôszakban Nyugat- Európában, a közeli Ausztriában, Németországban keres magának munkát. Emellett nagy arányban jellemzô a fiatalabb generációk idôszakos, vagy hosszabb távú külföldi munkavállalása. 16

16 A Balaton régió egyes területei az országos átlagnál kiemelkedôbb életminôségi szinttel rendelkeznek. Magyarország kistérségeinek HDI értéke III.5. életminôség Egy-egy ország vagy terület életminôségének fontos mutatója az emberi fejlettségi index elnevezésû jelzôszám (Human Development Index - HDI). E mutató több elembôl áll össze: a születéskor várható élettartam, az oktatás színvonalának különbözô adatai, és több a gazdaságra vonatkozó adatsor. A jelzôszám 0-1 közötti értéket vehet fel. Mivel Magyarországon a különbözô adatfelvételi szempontok nem teszik lehetôvé, hogy megyéknél kisebb területi szinten kiszámításra kerüljön a mutató, így a Balaton esetében csak tudományos becslésekre tudunk hagyatkozni. Az elmúlt években a társadalomkutatók többször kikalkulálták a Balaton régiót alkotó kistérségek HDI értékeit. Ebbôl megállapítható, hogy a Balaton régió egyes területei az országos átlagnál magasabb életminôségi szinttel rendelkeznek: Balatonfüredi Kistérség, vagy Hévíz és Siófok térsége. Néhány terület viszont (a nem túl kedvezô társadalmi-gazdasági mutatóknak köszönhetôen) a HDI tekintetében is igencsak lemaradt. Forrás: Pannon Elemzô Iroda 0,90 (3) 0,86-0,90 (41) 0,83-0,86 (50) 0,80-0,83 (62) 0,76-0,80 (18) 17

17 III.6. A lakosság eloszlása, települési szerkezet A régiót alapvetôen a kis lélekszámú ( fô) települések jellemzik. A Balaton régió 179 települése közül 17 városi rangú. A régió népességének 51%-a városokban, míg 49%-a községi rangú településen él. A régió népsûrûségében jelentôs területi különbségek tapasztalhatók. A partközeli településeken átlagosan 108 fô, míg a további településeken mindössze 48,5 fô él 1 km 2 -en. Az idegenforgalmi idényben az üdülônépesség néhány településen jelentôsen meghaladja a lakónépesség számát. Füred-Csopak Kelet-Balaton Badacsony Part Nyugat-Balaton Siófoki-part 18 Délnyugat-Balaton

18 A régió településein a fejlettséget és jólétet jelzô mutatók annál magasabbak, minél közelebb vannak a parthoz. A Balaton Régió településszerkezetének, gazdasági fejlettségének vizsgálata három töréspont létezését mutatja: Az egyik töréspont a tótól, azaz a régió legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentô Balaton-parttól való távolság. A másik töréspont a régiót alkotó települések mérete. A régiót csaknem minden releváns mutató mentén mérhetô jelentôs foltszerû mikroregionális különbségek jellemzik. Ezekbôl az összehasonlításokból általában a marcali, lengyeltóti kistérség kerül ki kedvezôtlenül, Siófok, Balatonfüred, Keszthely és Hévíz környéke pedig kedvezôen. A Balaton Régió gazdasági és egyéb adatait elemezve az tapasztalható, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelzô mutatók annál magasabbak, minél közelebb vannak a parthoz. A települések méretét vizsgálva a gazdasági és idegenforgalmi potenciált jelzô mutatók növekednek a nagyobb települések irányába haladva - hacsak a település nem rendelkezik kiemelkedô turisztikai vonzerôvel, mint például Tihany vagy Hévíz. 19

19 III.7. A lakosság életkörülményeit meghatározó feltételek TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA A régió egyik vonzereje a kiépített és folyamatosan fejlôdô kommunális infrastruktúra, mely az országos átlaghoz képest magasabb ellátottságot jelent. A Balaton Régió 275 ezer fôs lakossága több mint 120 ezer lakással rendelkezik, azaz a lakosság komfortérzetének egyik mutatója - a 100 lakásra jutó lakosszám - jóval kedvezôbb értéket mutat az országos átlagnál. A 120 ezres lakóingatlan vagyon mellett - mely megfelel egy átlagos megye ingatlanvagyonának - jelentôs a BKÜ üdülôingatlan állománya is. A több mint 70 ezer, a régióban található üdülési céllal használt ingatlan az ország üdülôingatlan vagyonának közel 30%-át teszi ki. Az elmúlt évtizedek elejétôl jelentôs mértékû a külföldi állampolgárok általi ingatlanvásárlás. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a külföldi vásárlók zöme az EU polgára, 76% német, 14% osztrák, a fennmaradó 10%-nyi ingatlanon pedig további 43 országból érkezôk osztoznak. Az elmúlt években Hévíz térségében igen jelentôs számban jelentek meg orosz ingatlantulajdonosok is. A régióban az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a vezetékes energiahordozókkal, a víz és csatornahálózattal, valamint a telefonnal való ellátottság mértéke. Ennek fô oka, hogy a hálózatok a turizmushoz kapcsolódóan a térségben tartózkodók maximális tömege alapján épültek ki, hogy a nyári turisztikai szezonban is problémamentesen biztosítható legyen az ellátás. 20

20 A települési infrastruktúra ellátottsága kedvezô, aminek oka, hogy a fejlesztések nem csak a lakosság, hanem a régióba érkezô turisták számát is figyelembe véve kerültek megvalósításra. A vezetékes energiahordozók közül a fogyasztókat villamos energiával ellátó kisfeszültségû hálózat a Balaton környékén teljesen kiépítettnek mondható. A régió igen jelentôs termálvíz-vagyonnal rendelkezik (> 15 MW, a felmérések szerint 31 C-95 C közötti hômérsékletû hévíz található), amelyet azonban csak rekreációs, illetve gyógyászati célra hasznosítanak (Hévíz, Zalakaros). A Balaton Régió infrastruktúrájában központi helyet foglal el a víziközmûvek helyzete, ellátottsági szintje, a tó vízminôségének védelme, a természeti-táji értékek megôrzése, a helyben lakó népesség ellátásának folyamatos biztosítása, a pihenés alapvetô feltételének megteremtése érdekében végén a balatoni üdülôkörzet minden települése rendelkezett már vezetékes ivóvízzel, továbbá a települések 52 százaléka csatornázott volt. A csatornázottság foka már 2005-ben meghaladta a 90%-ot. Napjainkban a régión belül már csak 20 kistelepülésen nincs teljesen megoldva a korszerû szennyvízkezelés. A régióban egyre bôvül az információs infrastruktúra kiépítése. Már a kistelepülések jelentôs részén is elérhetôk különféle internet-szolgáltatók. Ezzel a lakosság internet-hozzáférése jelentôsen javult. A térségben a szervezett hulladékszállítás többnyire megoldottnak tekinthetô. Napjainkra már a lakóépületek 90%-át kapcsolták be a hulladékszállításba a régión belül. A hasznosítható hulladékok szelektív gyûjtése számos településen zajlik, a lakások közel 30%-a közvetlenül bekapcsolódott a szelektív hulladékgyûjtés rendszerébe. 21

21 Regionális szinten megoldatlan azonban a lakossági veszélyes hulladék (szárazelem, akkumulátor, világítótestek, stb.) szervezett gyûjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési törmelék újrahasznosítása és elhelyezése is sok helyen gondot okoz. Számos esetben további problémát jelentenek az illegális hulladéklerakók, melyeket az önkormányzatok a civil szervezetekkel összefogva próbálnak felszámolni. A Balaton Régió településein, elsôsorban a partközeli városokban jelentôs a zöldterületek, parkok aránya. Az elmúlt években nagymértékû fejlesztések történtek a parkosítás, sétányok kialakítása, játszóterek kiépítése területén. A régió gazdasági, társadalmi, településhálózati mutatói sok tekintetben az országos átlagnál magasabbak. A régió közlekedési infrastruktúrája megfelelô, a közelmúlt közútfejlesztései jelentôsen javítottak a régió megközelíthetôségén és belsô hálózatán. A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörû, gazdasági szerepe azonban csak jelentôs fejlesztésekkel növelhetô. Az általános térségi jellemzôk jobbak az országosnál. A gazdasági, társadalmi, településhálózati adatok általában az országos átlagnál magasabbak. Kiépültek azok az infrastrukturális rendszerek, amelyek a települések és az idegenforgalom mûködtetéséhez szükségesek, a szezonális igényekre kiépült kapacitások egész évben rendelkezésre áll(hat)nak. A Balaton körüli kerékpárút felmért nyomvonala 210 km, melynek teljes hossza önálló vagy kisforgalmi úton kijelölt kerékpárút formájában év végére kiépítésre került. A Balatoni Bringakörúthoz kapcsolódóan folyamatosan épülnek a háttértelepülések elérését szolgáló kerékpárutak is. 22

22 Az elmúlt évek fejlesztései az egészségügyi ellátás területén modern, 21. századi színvonalú szolgáltatást biztosítanak. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG A Balaton Régió településein mûködô egészségügyi intézmények alapvetôen az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülônépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más idôszakában. A régión belül szakorvosi ellátás csak a városokban vehetô igénybe. A lakosság és az ideérkezô vendégek egészségügyi alapellátásának bázisát jelentô háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat 106 partközeli és 72 háttértelepülésen érhetô el, szinte 100%-os lefedettséget biztosítva. A régión belül négy településen mûködik különbözô körû ellátást biztosító kórház (Keszthely, Marcali, Tapolca és Siófok) valamint jelentôs szerepet játszik a Balatonfüredi Szívkórház és a Hévízi Gyógyfürdôkórház. Az elmúlt évek fejlesztései révén a keszthelyi és siófoki intézmény nagymértékben megújult és modern környezet várja az ellátásra szorulókat. Szintén a betegeket szolgálja a régió területén mûködô 75 gyógyszertár és azok fiókintézményei. A speciális ellátást keresôk a régió területén belül számos városban többféle magánrendelést találhatnak a fogorvosi ellátástól a plasztikai sebészetig. A szociális intézményrendszer elemei (bölcsôdék, idôsek otthona, stb.) szintén megtalálhatóak a Régióban. Sok esetben azonban az igények még mindig felülmúlják a lehetôségeket, az intézmények nem ritkán 100% fölötti kihasználtsággal mûködnek. Az egyéb szociális intézmények kihasználtsága teljes körû, gyakori a beutaltak esetenként egy évnél is hosszabb várakozása, mivel csak megüresedés esetén van mód új felvételre. 23

23 KULTÚRA A régiós arculat kialakításában meghatározó szerepet töltenek be a kulturális értékek, az épített örökség, a népmûvészet, a népi hagyományok, egyházi emlékek, és az ezek emlékét ôrzô kortárs rendezvények. A térség textilmûvészetének két kiemelkedô területe a buzsáki hímzés és a balatonendrédi csipke. A Balaton-vidék ma is fellelhetô népi hagyományai a korabeli lakosság életéhez, mindennapjaihoz kapcsolódnak. A pásztorélet hagyományait ôrzi például az egyre inkább a mai dísztárgyak világa felé forduló fafaragó mesterség, melynek motívumvilágát máig a Balaton-környéki pásztor-ornamentika elemei hatják át. A térség textilmûvészetének két kiemelkedô területe a buzsáki hímzés és a balatonendrédi csipke készítése. A korábban a mindennapi életben használt textil-kiegészítôk (ing, lepedô, függöny, fehérnemû) készítése mára átalakult, és a hagyományos motívumvilág fôként asztalterítôk, illetve a buzsáki hímzéssel díszített miseruha-gyûjtemény formájában él tovább. A Balaton-környék tánchagyománya megôrizte a térség történetének sajátos vonásait, és tovább él a táncegyüttesek és táncházak egymást követô nemzedékeinek körében. A Balatonnál élôk egyik fontos megélhetési forrása többek között a halászat volt, melyrôl az elsô híradás 1055-ben, a Tihanyi Apátság Alapítólevelében bukkan fel. A XII. században már önálló halász-falvak is léteztek. A korabeli halászat eszközeit (szigony, horog, varsa, apró háló) mára már felváltották a korszerû halászati és horgász-eszközök, a régi halásztanyák eltûntek, azonban a legendás halfogó hely, a Tihanyi Kút továbbra is kedvelt horgászhely. A tó jellegzetes halai a garda és a ponty-félék. A gardahalászat hagyományait a napjainkban is megrendezésre kerülô Garda-fesztivál ôrzi. 24

24 A régi szokások, ünnepek a helyi közösségek, mûvészeti csoportok által szervezett térségi rendezvények (pl. szüreti felvonulás) révén élnek tovább. A Balaton szôlôtermesztésének hagyománya az i. e. 3-4 évezredre, az illír és kelta népek idejére tekint vissza, de tárgyi emlékek csak a római korból kerültek napvilágra. A szôlô- és bortermelés mindig is jelentôs szerepet játszott az itt élôk életében. A termelés technikai feltételei jelentôs változáson mentek keresztül, azonban a hagyományokat hûen ôrzik a századi, felújított pincék, présházak, és a bennük kialakított bormúzeumok. A régi szokások, ünnepek a helyi közösségek, mûvészeti csoportok által szervezett térségi rendezvények (pl. szüreti felvonulás) révén élnek tovább. A régió arculatában karakterisztikus szerepet töltenek be a történelmi, kulturális emlékhelyek, mint pl. a keszthelyi Festetics kastély vagy a tihanyi templom és apátság, amely nemcsak építettkulturális örökségi értékként, mûemlékként fontos, hanem az elsô magyar nyelvemlékek egyikét is adó, szakrális és laikus szempontból egyaránt jelentôs szellemiséggel rendelkezô hely. A Balaton-térség rendkívül gazdag múzeumokban és kiállítóhelyekben, szinte minden településen megtalálható valamilyen kisebb-nagyobb tárlat. A régió nagyobb városai (Balatonfüred, Keszthely) múzeumaikra és rendezvényeikre építve valódi kulturális központként mûködnek. 25

25 GAZDASÁGI KÖRNYEZET III.8. A régió gazdasága Egy lakosra jutó TGE (GDP) értékeinek alakulása 1994 és 2009 között Forrás: Pannon Elemzô Iroda A Balaton Régió kiterjedt vállalkozói szférával rendelkezik, amely jól mutatja a turizmus és a szolgáltató szektor szerepét. A Balaton Régió gazdasági fejlettségének egyik fontos indikátora a Települési Gazdasági Erô (TGE). Az indikátor alapja a megyei GDP adatok települési szintû visszaszámítása. Nominális abszolút értéket nézve a régió gazdasága (bár ban a megtorpanás jelei mutatkoztak), 2008-ig töretlenül fejlôdött, majd ben egy meredek visszaesés következett be, amely fôként a gazdasági világválságra eredeztethetô vissza. A nemzetközi és hazai trendeket figyelembe véve az elmúlt években jelentôs gazdasági növekedés nem következett be a régió területén sem ig a régió gazdasági fejlôdése szinte teljes egészében az országos szinttel együtt haladt at követôen a korábban jóval átlag feletti értékeket produkáló régió fejlôdési üteme csökkent, majd 2008-tól meredeken esni kezdett re a TGE-t tekintve a Balaton Régió elérte a magyar vidéki területek átlagát, kb Ft/fôs értékkel. Ez az érték elôrejelzi, hogy a vizsgált területek turizmusból adódó többletelônye nem tudott érvényesülni a gazdasági válság közepette, a régió sajnos (gazdaság teljesítményét tekintve) leszakadóban van. A Balaton gazdasági erejének csökkenését szemléletesen mutatja, hogy az országban elôállított GDPbôl évrôl évre kevesebb esik a régióra. Míg 1994-ben a GDP-nek majdnem 3%-a esett a BKÜ területére, addigra ez az érték 2009-re 2%-alá csökkent. 26

26 Regisztrált vállakozások aránya az egyes nemzetgazdasági ágak szerint a Balaton Kiemelt Üdülôkörzetben A Balaton Régióban az egy fôre esô jövedelem alakulása sajátos pályát írt le a rendszerváltás után, ugyanis az ország többi térségéhez képest a válságidôszak itt rövidebb ideig tartott és a visszaesés kisebb mértékû volt a nehézipari ágazatok csekély arányának és a magasabb vállalkozási aktivitásnak köszönhetôen. Így a régió az idôszak elején más térségek erôteljesebb hanyatlása miatt kedvezôbb helyzetbe került, amit a 1990-es évek végéig, 2000-es évek elejéig képes volt megôrizni. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a 2000-es években a Balaton Régióban magasan meghaladta az országos és a magyar vidéki átlagot, azonban a gazdasági visszaesésnek köszönhetôen az évtized közepén egyre közelebb került az országos átlaghoz. Ennek ellenére a régióban mérhetô vállalkozás-sûrûség jelenleg is magasan az országos szint felett van. Ez jól mutatja a kiterjedt szolgáltató szektor erejét, a turizmus-gazdaság sokrétûségét, amely közvetett módon sok vállalkozás megélhetését biztosítja. A régió területén regisztrált vállalkozások száma napjainkban meghaladja az t, aminek a túlnyomó többsége egyéni vállalkozás (40 000). Ha a gazdaság szerkezetét fôbb nemzetgazdasági ágak szerint vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a régión belül a szolgáltató-szektor abszolút fölényben van. Balaton-specifikus ágazatként rendkívül jelentôs a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, ingatlanügyekkel és kereskedelemmel foglalkozó vállakozások aránya. A vállalkozások mintegy 32%-a közvetlenül kapcsolódik az idegenforgalomhoz, amely jól jelzi turizmusgazdaság erejét. Forrás: KSH-T-STAR és saját számítások 27

27 III.9. Turizmus Balaton - a napfény kertje. A Balaton, illetve a parttól távolabbi településeket is magába foglaló Balaton Régió ismertségét - egyedi természeti és gazdag kulturális öröksége mellett - elsôsorban az ezekre épülô turizmusnak köszönheti, s mint ilyen, minden évben jelentôsen hozzájárul Magyarország gazdaságának bevételeihez. A térség legjelentôsebb turisztikai vonzerôi: édesvizû, fürdésre alkalmas tó, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek - Balaton-felvidéki Nemzeti Park, változatos természeti környezet, történelmi borvidékek, borkultúra, gyógyvízkincs, gyógyhelyek mûemlékek, várak, kastélyok, kerékpáros túraútvonalak, népi építészeti emlékek, történelmi, kulturális hagyományok, kismesterségek, számtalan zenei, színházi, gasztronómiai és sportrendezvény valamint fesztivál, melyek közül kiemelkedô a Balaton-átúszás, a Mûvészetek Völgye elnevezésû kulturális rendezvénysorozat, vagy a Balaton Sound. A Balaton Régió turisztikai vonzerôi színes skálát mutatnak - a keresleti tendenciákat követve elsôdleges prioritású az egészségturizmus, a víziturizmus, a kerékpárutak és a strandok további minôségi fejlesztése. Az ország szálláshelyeinek többsége - becslések szerint mintegy 500 ezer férôhely - a Balaton Régióban található. 28

28 Szállásférôhelyek típusonkénti megoszlása a Balaton régióban (db) Forrás: Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda A vendégéjszakák számának megoszlása Magyarország turisztikai régiói között. (2012) A Balaton régióban napjainkban 211 szálloda (ebbôl 52 gyógyszálló és 29 wellness szálló) üzemel, a kereskedelmi szállásférôhelyek jelentôs hányada ezekben várja az ideérkezô vendégeket. Családiasabb komfortot nyújt a térségben mûködô 158 panzió; míg az egyéb szálláshelyek közül 52 kemping, 128 üdülôház és 47 közösségi szálláshely várja a kikapcsolódni vágyókat. E szálláshelyeken összesen 91 ezer férôhely áll rendelkezésre. A korábbi évtizedekben épült Balaton-parti családi üdülôknek, hétvégi házaknak köszönhetôen a vendégek fogadásában jelentôs szerepet játszik a magánszálláshelyek értékesítését magába foglaló fizetô-vendéglátás is. Ezeken a helyeken közel 118 ezer férôhely várja a vendégeket. A becsült férôhelyszámhoz viszonyított különbözetet a statisztikai kimutatásokban meg nem jelenô kínálat adja. A szálláshelyek döntô többsége (95%-a) a partközeli településeken található. A part menti települések szerepe a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan a magánszálláshelyek forgalmában is erôteljesebb. Az üdülôkörzet a maga természeti adottságaival, a tóval és a csatlakozó szolgáltatásaival, infrastruktúrájával Magyarország második legnagyobb turisztikai vonzerejét jelenti (Budapestet követve) ben a Balaton Régióban mintegy 4 millió 400 ezer vendégéjszakát regisztráltak, amely korábbi évhez képest 2,5%-os bôvülést jelent. Az összes hazai vendégéjszaka pontosan 20%-a esett a Balaton térségére. A vendégéjszakák 39%-t külföldi állampolgárok töltötték el a tónál, míg 61% hazai vendégekre esett. A turizmus további fejlesztésének indokoltságát mutatja, hogy az átlagos éves kapacitás kihasználtság a régióban mindössze 46%-os volt. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. 29

29 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fô) A javuló adatok ellenére sajnálatos módon hazánk turizmusában a Balaton szerepe fokozatosan csökken. Míg 1999-ben a Magyarországon eltöltött összes vendégéjszaka közel 34%-át a Balatonnál töltötték a pihenni vágyók, addig ez az adat 2012-re 20%-ra csökkent. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya évrôlévre növekszik, de a relatív visszaesést ez sajnos nem tudta maradéktalanul kompenzálni. Az utóbbi évtizedben jelentôsen növekedett és mára elérte a tízezres nagyságrendet a külföldi tulajdonban lévô ingatlanok száma, amelyek kínálati elemként jelentek meg a szálláshelyek piacán. Némi számvetést követôen valószínûsíthetô, hogy ezekben 3 millió vendégéjszaka realizálódik, melyet a statisztikai adatok nem tudnak kimutatni. Az elmúlt években már közel 1 millió 300 ezer vendég fordult meg a Balaton kereskedelmi szálláshelyein, amelyhez többszázezres nagyságrendû látogató a magán szálláshelyeket választva csatlakozott. Közel 10 év alatt a hazai vendégek száma 60%- os bôvülést mutatott, amely jól jellemzi a tó és környékének a belföldi turizmusban betöltött emelkedô szerepét. Forrás: KSH 30

30 A Balaton régió turizmusának specifikuma, hogy rendkívül koncentrált. A szálláshelyek nagyrészt a parti és partközeli településeken találhatóak, valamint néhány település köré rendezôdnek. A régió szállásadási lehetôségeit gyakorlatilag 4 település uralja: Hévíz, Siófok, Zalakaros és Balatonfüred. E települések folyamatos erôsödéssel a régió vendégéjszakáinak több mint 40%-át adják. Szállásférôhelyek eloszlása a régióban A balatoni turisztikai kereslet további jellemzôi, hogy: a tényleges fôidény (az un. teltházas forgalom) az idôjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik, az átlagos tartózkodási idô 3-5 nap, valamint elôtérbe kerülnek az ún. hosszú-hétvégék, az átlagos költés az EU átlag alatti, a forgalom döntô részét a nem szervezett egyéni turisták adják, megnôtt a külföldi nyaralótulajdonosok száma, mely csökkenti a szálláshely-szolgáltatást igénybevevôk számát, a balatoni vendégek fizetôképessége csökkent; a különbözô kedvezményeket, pihenôutalványokat igénybe vevôk számra növekedett. A vendégéjszakák megoszlása a BKÜ települései között (%) Forrás: KSH Forrás: Magyar Turizmus Zrt. 31

31 III.10. Ipar A balatoni térség gazdasági szerkezete sokat változott az elmúlt évtizedekben, ezen belül az ipar szerkezete is. A tó környékének ipara nem mondható jelentôsnek, ugyan a települések többségén található valamilyen ipari-jellegû munkahely, de ezek mindössze kb. 10 ezer fônek biztosítanak munkalehetôséget. A szélesen értelmezett iparhoz kapcsolódóan jelenleg mintegy 2500 regisztrált vállalkozás található a régión belül. Az ipartelepek túlnyomó többsége a víztermelés, -kezelés, -elosztás és az energiaellátás területén mûködik. Megközelítôleg 20% körüli, a vegyiparban dolgozók aránya is. A közelmúltban fejlôdésnek indult a híradástechnikai ipar, amely a régió ipari létszámának kb. egytizedét foglalkoztatja. Jelen van ezen kívül még a textilruházati ipar, a villamosipari gépgyártás és az élelmiszeripar is. Ez utóbbi meghatározó és kiemelkedô részterületei az italgyártás (borászat, pezsgô, üdítô és ásványvíz), a húsfeldolgozás egy-egy kisebb üzemben és a malomipar. Az ipartelepek túlnyomó többsége kis létszámú, elhelyezkedésük néhány városra koncentrált. Keszthelyen és térségében a víztermelés, -kezelés, -elosztás ágazatban, egy-egy kisebb feldolgozóipari üzemben dolgozhatnak munkavállalók, Marcaliban a könnyûipari ágazatok a meghatározók (gépgyártás, élelmiszeripar), Tabon az elektronika, Balatonfüreden szintén a gépipar területén mûködnek kisebb üzemek, Balatonfûzfôn és térségében pedig a vegyipar és csatlakozó tevékenységek a meghatározók. Az ipari munkahelyek mintegy kétharmada a partközeli településeken található. A régió egyes ágazatai fejlôdésének gátat szab a régióra vonatkozó, szigorú környezetvédelmi szabályozás, mely következtében a vegyipar és egyéb környezetterhelô ágazatok fejlôdési lehetôsége nem biztosított. 32

32 Az ipari szektor fejlesztése elsôsorban a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban fontos, hogy kellô hátteret teremtsenek a turizmus fejlôdésének. Ezen ágazatok az építôipar, hajógyártás, mûanyag feldolgozás, fém- és lakatosipar, nem környezetterhelô szerelô ágazatok, csomagolóanyag-ipar, faipar, üvegipar, stb. III.11. MezÔgazdaság A növénytermesztés ágazatai közül a szôlôtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzô vonását biztosítva. A Balaton Régió mezôgazdasági mûvelés szempontjából kevésbé kedvezô termôhelyi adottságokkal rendelkezik. A termôföldek - a keleti part közelében lévô mezôségi talajok kivételével - általában a gyengébb minôségûek közé sorolhatók, és magas a szélsôségesen rossz, vizenyôs, lápos, sekély termôrétegû talajok aránya. Kisebb az országos átlagnál a mezôgazdaságilag mûvelt területek aránya is. Ugyanakkor az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvezô termôterületek (szántóföldi termelés, kertkultúra, szôlô- és gyümölcstermesztés, állattartás, hal- és vadgazdálkodás, erdôgazdálkodás). A növénytermesztés ágazatai közül a szôlôtermesztés kiemelkedik, a balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzô vonását biztosítva. A Balaton Borrégióban 5 borvidék - a dél-balatoni, a Balaton-melléki, a Balaton-felvidéki, a badacsonyi és a balatonfüred-csopaki - kínálja a jellegzetes nedûket. Ebben a térségben már a kelták és a rómaiak is szôlôt termesztettek, valamint bort készítettek. Az édes borkülönlegességek mind az északi, mind a déli parton megtalálhatók, de leginkább mégis a száraz fehér fajták uralkodnak. A régió jellegzetes fajtái: az olaszrizling, melynek élénk savai, kesernyés, mandulára emlékeztetô íze kitûnôen illeszkedik számos ételhez, a korán érô és meglehetôsen bôtermô királyleányka, amelybôl tüzes, üde, harmonikus bor nyerhetô, és leginkább halakhoz, gombás ételekhez fogyasztva élvezhetô igazán, az Irsai Olivér frissen, újborként fogyasztva, muskotályos illata miatt már röviddel a szüret után is kellemes, a szürkebarát, amely telt, harmonikus, alkoholgazdag bort ad, és a helyi nemesítésû Cserszegi fûszeres. A hazaiak mellett természetesen itt is megtalálhatók az ún. világfajták, mint a chardonnay, vagy a vörösbort adó kékszôlôk közül a merlot és a cabernet sauvignon. A gyümölcstermesztés lehetôségei eléggé kihasználatlanok, a Siófokkörnyéki ültetvények kivételével nem képviselnek jelentôs súlyt. Az állattenyésztés lehetôsége - a Balaton Kiemelt Üdülôkörzetre vonatkozó környezetvédelmi elôírások betartása mellett - adott, azonban a gazdasági változások miatt az ágazat meredek visszaesése volt megfigyelhetô. 33