VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.) sz. önkormányzati határo zattal Készítette a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2006-ban Vezetõ tervezõ: Csaba Gyula TT Munkatárs: Béres Gábor településmérnök Farkas László településmérnök * 7601 PÉCS, PF. 213 * MÛTEREM: PÉCS, SZENT ISTVÁN TÉR 12. * T/F : 72 / , FAX: * PECSEPTERV@DRAVANET.HU

2 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ADOTTSÁGOK Madocsa a Duna partján, a Kalocsai-Sárköz déli határán fekszik. A község a megye keleti felén, a megyeszékhelytõl viszonylag távolabb található. Paks vonzáskörzetének része, a várostól 10 kilométerre helyezkedik el. A terület geológiai alapját a folyóvízi törmelékes talajokra felhalmozódott homok, kavics és löszös talajok alkotják. A település éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az éghajlat a hõigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvezõ. A táj mocsaras jellege a XIX. században a lecsapolásokkal átalakult, onnantól a szántók határozták meg a táj arculatát. A Duna szabályozása során az Imsósi-ágat átvágták, mely nem sokkal késõbb beerdõsült. A területet öntéstalajok borítják. Az õsi növényzet a mélyebb nedves részeken maradt meg, ezek közé tartoznak a liget- és bokorerdõk, a tölgy-kõris-szil ligeterdõk, illetve annak elnyárasodott állományai. A település térségében 3 fõút találkozik: Az 52-ös számú út Kecskemét, a 6-os Budapest és Pécs felé, a 61-es számú út a megye nyugati területei felé biztosít eljutási lehetõséget. A közeljövõben épülõ M6-os úttal Pakstól délre, vagy északi irányban Dunaföldvár térségében lesz kapcsolata. A település belsõ úthálózatának gerincét a Kishegy-Paksi-Bölcskei utcák jelentik. Az autóbusz megállóhelyek Madocsa területének nagyobbik részérõl 500 méteren belül elérhetõk. Kerékpárforgalmi létesítmény a településen nincs, a megyei terv a Duna töltésén ábrázolja az országos kerékpárutat. A település területén vizes élõhelyek, a Duna vonala, mint ökológiai folyosó, mocsaras területek, Natura 2000 területek, ex-lege védett nádasok, gyepek találhatók. A Madocsától keletre elhelyezkedõ gyep, a belterület közvetlen közelében lévõ nádas, valamint a Paks-Imsósi Duna-erdõ természeti terület. Madocsa közigazgatási területén a folyami betonkavics kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelõhely található. 423/2004 2

3 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS A település szennyezõdésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Területe üzemelõ ivóvízbázis védelmi területet érint. A szervezett hulladékelszállítás megoldott. A település lakóterületét jelentõsebb zajterhelés nem éri, levegõminõsége elfogadható Az állattartásból esetenként bûzpanaszok adódnak. Madocsa alapítása a XI-XIII. századra tehetõ. Az elsõ lakói feltehetõleg besenyõk voltak. A román kori apátsági templomot a Bikács nemzetség alapította 1145-ben a bencés rend számára. A hagyomány szerint 1560-ban lett a lakosság református közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már felhasználta az apátság romjait. Az építészeti örökséget a mûemlékként országosan védett református templom mellett néhány helyi védelemre érdemes paraszti és polgári lakóház alkotja. Ezek közül a község korábbi rendezési tervében már helyi védelem alá helyeztek lakóépületeket és kerítést, illetve utcaképi védelemben részesítették a Bölcskei utca és a Kis utca egy-egy szakaszát. A települések vízellátása megoldott, a vezetékes szennyvízcsatorna hálózata kiépült. Az elektromos energiaellátás megoldott, a rendszer üzembiztonsága jónak mondható. A vezetékes és mobil távközlési rendszerek elkészültek, a kábel televíziós hálózatokat az elmúlt években adták át. A településen a gázellátás teljeskörû. A Duna partján fekvõ Madocsa teljes közigazgatási terülte ár- és belvízveszélyes területen fekszik. A Duna fõvédvonalai, töltései megfelelõek. A község belterülete lefolyástalan, ezért a csapadékelvezetõ árokrendszer állapotára különös hangsúlyt kell fektetni. A lakásellátottság a településeken Tolna megye más községeihez hasonlóan jó, de alacsony az új építésû lakások aránya. A település általános iskolát, óvodát, egészségházat, mûvelõdési házat, gondozási központot, telekunyhót, faluházat tart fenn. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községekben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Pakson, Dunaföldváron veszik igénybe. A városokhoz való közelsége folytán nagymértékû az ingázás, de a helyben foglalkoztatottak száma is jelentõs. A Paksi statisztikai kistérséghez tartozik, valamint a Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztési Társulásnak is tagja. Ezen kívül a Paksi Többcélú Kistérségi Társulásban is érdekelt. A település önálló jegyzõséget tart fenn. 423/2004 3

4 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS Madocsán az elmúlt egy évszázad során a népességszám 2000 fõ körül ingadozott. A természetes szaporodás csökkenését a növekvõ halálozási ráta tovább rontja, de a vándorlási nyereség a negatív tendenciát ellensúlyozni képes. FESZÜLTSÉGEK Tájhasználati konfliktusok A tájhasználatból eredõ konfliktusok a táj történeti alakulásának ismeretében válnak érthetõvé. A korabeli katonai felmérési térképeken is jól látszik, hogy a települést mocsaras, vizes rétek vették körül. A vízjárta területek lecsapolásával jelentõsen növelték a szántóterületeket. Mára felértékelõdött az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen folyosó húzódik a csatornák, vízfolyások vonalában, ahol számos vizes élõhely található. Az õsi növényzet elsõsorban az ártéri részeken maradt meg. Ezeken a területeken az intenzív mezõgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet. A beépítés konfliktusai A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, szabadonálló, széles, emeletes lakóépületek idegen elemként jelennek meg. A morfológiai adottságokat a beépítések tervezésénél célszerû figyelembe venni, az ár- és belvízveszélyes helyeket pedig a lehetõségekhez mérten elkerülni. Környezetvédelmi konfliktusok A gyorsforgalmi út építése a környezõ területeken a bányászati tevékenység megélénkülését hozza, ami jelentõs mértékû terhelést jelenthet a településekre abban az esetben, ha az ezzel összefüggõ teherszállítás belterületen keresztül történik. A nagy összefüggõ szántóterületeken a táblák tagolását jelentõ erdõsávok hiányoznak, ezért csapadékszegény idõszakokban a szélerózió a levegõ porszennyezését és a termõréteg pusztulását okozhatja. Az illegális hulladéklerakók és dögkutak környezetüket szennyezik. 423/2004 4

5 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS KORLÁTOK A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek elõtérbe helyezését a jó termõhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan - mezõgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termõhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelem alatt álló természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmû szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erõsíteni. A területen áthaladó közmûvezetékektõl és TV átjátszó állomástól kötelezõen megtartandó védõtávolságok és a számukra biztosítandó közmûátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartott régészeti lelõhelyek területén minden az eddigi használattól eltérõ hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges. A felszínmozgásos és erózió érzékeny területeken építési korlátozásokat, illetve a földtani adottságokhoz való nagyfokú alkalmazkodást kell megkövetelni. A településrendezési tervek készítésénél figyelembe kell venni azt, hogy az Országos Területrendezési Terv által meghatározott ökológiai hálózatok övezete beépítésre szánt területté nem minõsíthetõ. A természetvédelmi oltalomban részesülõ területeken az erdõk elsõdleges rendeltetése védelmi kell legyen, ami korlátozást jelent a gazdálkodásra. Madocsa keleti és északi részét érinti hidrogeológiai védõterület, amelyen belül speciális szabályok érvényesek az építési engedélyezési eljárásoknál. Madocsa mély fekvésû részei elöntéssel és belvízzel veszélyeztetett területek. Figyelembe kell venni, hogy a veszélyeztetett területek feltöltés és felszíni vízrendezés után építhetõk be. A vízkárelhárítási tervben ábrázolásra kerültek a lefolyástalan területek, melyek az Ady Endre-Kishegy utcák között tömbbelsõben, a Virág és Mester utca közötti részen, valamint a Bölcskei út és a Székes part mentén találhatók. A települést körülölelõ árvízi töltésektõl bizonyos távolságokon belül építési korlátozások léteznek. 423/2004 5

6 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS A JÖVÕT BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK ÉS TÖREKVÉ SEK Külsõ hatások Az EU csatlakozással a jelentõs természeti, vagy táji értékkel és gyenge termõhelyi adottsággal rendelkezõ területek termelésbõl való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását támogatják. Az ország népesedési viszonyaira jellemzõ folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhetõ a lakosság területi átrendezõdése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történõ vándorlása. Mindezek mellett a népmozgalom elsõdleges célterületeivé válnak azok a települések, ahol jó minõségû lakókörnyezet található, mely megfelelõ infrastrukturális ellátottsággal párosul. Számolni kell azzal, hogy a motorizáció fejlõdése felgyorsul. Az 1000 lakosra jutó gépjármûvek száma az elkövetkezõ évben várhatóan megduplázódik. Ezt a megnövekedett gépjármûállományt a közúthálózatnak fogadni kell tudnia. A párhuzamosan növekvõ parkolási igényt a közintézményeknek és a magáningatlanoknak ki kell tudni elégíteni. Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás nélküli munkalehetõségeket. A szabadidõs tevékenységek iránti igény folyamatosan nõ, ezzel párhuzamosan felértékelõdnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelõ színvonalával és az igényes települési környezettel. Önkormányzati, tulajdonosi szándékok A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetének védelme mellett, így a jelentõs értéket képviselõ épületállománya, településszerkezete megõrizhetõ a jövõ generációk számára. A településen lakótelkek kialakítására mutatkozik igény. A község korábbi rendezési terve lakóterület bõvítést irányoz elõ a Szállás utcától nyugatra lévõ Határ utca folytatásában, illetve az Akácfa utca északi irányú folytatásában. Egy késõbbi ütemben a terv javasolja feltárni a Mester utca déli területét, illetve a Tihany utca folytatását is lakóterület fejlesztés céljából. Mindent összevetve az ábrázolt fejlesztések révén több mint 50 új lakótelek kialakítására van lehetõség. 423/2004 6

7 Ö SSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKE LÉS Ugyanez a terv kereskedelmi-szolgáltató területet jelül a Bölcskei út keleti felén, mely nem valósult meg. A Duna mellett hullámtérben zártkert kialakítását javasolják a tervben. A fejlesztési terület kistelkes mezõgazdasági területté vált, közel 60 telket hoztak itt létre. A volt TSZ székházból oktatási központ kialakítása, a megüresedõ felsõ-tagozatos iskolaépület gazdasági célú hasznosítása, a közterületek karbantartása, parki kialakítása, a faluház és a Polgármesteri Hivatal felújítása, tájház létrehozása, vállalkozói övezet megvalósítása a legfontosabb feladat. 423/2004 7

8 C ÉLOK ÉS PROGRAMOK CÉLOK ÉS PROGRAMOK A települési környezet minõségének javítása El kell készíteni az önkormányzat környezetvédelmi programját. Szükséges az állattartási rendelet megalkotása. A közterületek rendezése, parképítés. A természeti és táji értékek védelme Korlátozott mezõgazdasági tevékenység elõsegítése az ökológiailag érzékeny területeken. A gyepes területek és az egyedi tájértékek védelme. Az épített örökség védelme Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének még fellelhetõ emlékeit. Tájház kialakítása, gondozása. A település népességmegtartó erejének javítása A helyi munkahelyteremtést támogatni kell. A TSZ székházból oktatási központ kialakítása. Elõ kell segíteni a felsõ tagozatos iskolaépületet gazdasági célú hasznosítását. Új lakótelkeket kell kialakítani. A megközelíthetõség javítása Támogatni kell az országos kerékpárút megépítését. Szorgalmazni kell a tömegközlekedés javítását. 423/2004 8

9 C ÉLOK ÉS PROGRAMOK A településközi együttmûködések fejlesztése Az ellátó-rendszert ésszerûen kell kialakítani és mûködtetni, figyelembe véve a környezõ települések kapacitásait és igényeit. A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélet megjelenítése. A turizmusban rejlõ lehetõségek kihasználása Ki kell használni a Dunára alapozott horgász- és vízi turizmusban rejlõ lehetõségeket. 423/2004 9

10 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TERV CÉLJA Az önkormányzati határozattal jóváhagyott, így az önkormányzat képviselõtestülete számára kötelezõ településszerkezeti terv az érdekelt államigazgatási szervek véleményének figyelembevételével rögzíti a településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztések térbeli elhelyezését. Mint a szabályozási terv megalapozó tervfázisa, a magasabb szintû elhatározások figyelembevételével meghatározza a település alakításának, védelmének területi lehetõségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelõen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, valamint a helyi védelemre érdemes értékek körét. A települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy a településszerkezeti tervet legalább tízévenként felülvizsgálják. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI A település fejlõdése során mindenkor törekedni kell az ökológiai és ökonómiai oldal egyensúlyára. Az expanzív területhasználat, a természeti környezet szennyezése és szûkítése büntetlenül nem folytatható. Az újabb és újabb területek bevonása helyett az elavult, kihasználatlan épületek és területek újrahasznosítását kell elõnyben részesíteni. Meg kell állítani azt a folyamatot, amelyben folyamatosan csökken a hagyományos és természetes - a nem reprodukálható - környezet. Meg kell õrizni a település és a táj még megmaradt sajátos egyediségét, identitását. Sem a gazdaság, sem az ellátás nem értelmezhetõ települési léptékben. A kisebbnagyobb településcsoportokra kiterjedõ együttmûködés, az összefüggõ rendszerekben való gondolkodás elkerülhetetlen. A települési funkciók keverhetõségével, környezetvédelmi követelményeken alapuló, a lehetõ legtöbb még ismeretlen tulajdonosi szándékot befogadni képes, keretjellegû szabályozással kell elõsegíteni a település szerves fejlõdését. 423/

11 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A közérdek terheit a közösségnek kell viselni, mindemellett a magánérdek indokolatlanul nem akadályozhatja a közérdek érvényesülését. NÉPESSÉGPROGNÓZIS A község népességének korösszetétele - mint a megyében általában kedvezõtlen. Ezért a természetes szaporodás negatív tendenciája tartósan megmarad. Bár a vándorlási egyenleg már a 90-es években is pozitív volt és a község közlekedési pozíciójának javulásával tovább fog javulni, a természetes szaporodásból adódó veszteséget még egy ideig nem fogja tudni pótolni. Mindezek mellett számolni kell a generációk különélésébõl adódó többlet lakásigény jelentkezésére is. Mindezekbõl következtethetõ, hogy az elkövetkezõ évben a község lakossága hozzávetõlegesen a jelenlegi lélekszámát tudja megtartani. A TERÜLETIGÉNYEK PROGNÓZISA A beköltözésekbõl és a generációk különélésébõl adódó új lakásigények kielégítésére új lakóterület kerül kijelölésre a Határ utcában, az Akácfa utca folytatásaként, illetve a Lovász utca déli végében. A belterület nyugati határában lévõ üzemterületet kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági területként tünteti fel. A Paksi utca és a Fõ utca az intézmények sûrûsödési helye, így itt indokolt településközponti vegyes terület lehatárolása. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A KÜLTERÜLETEN, TÁJRENDEZÉS A terv a jelenlegi területhasználatok érvényes jogszabályokban meghatározott területfelhasználási kategóriákba sorolásán túl az alábbi új területhasználatokat írja elõ. Sajátosságot jelent a közigazgatási terület határain lévõ Duna, amelynek a töltések közötti része vízügyi szempontból hullámtér, természetvédelmi szempontból pedig az országos ökológiai hálózat, illetve természetvédelmi terület része. Ezek a területek az OTÉK szerint vízgazdálkodási terület kategóriájába sorolandók, beépíthetõségüket pedig három jogszabály határozza meg. Az Országos Területrendezési Terv tiltja a hullámterek, az ökológiai folyosók és a vízgazdálkodási területeket beépítésre szánt területté nyilvánítani. Az OTÉK a beépítésre nem szánt területeken legfeljebb 5 % beépítést enged. 423/

12 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A hullámterekrõl és egyéb vízjárta területekrõl szóló 46/99 kormányrendelet a hullámteret sávokra osztja. Ezek közül a rendelet szerint a töltés védõsávjában és a parti sávban épület nem létesíthetõ, a véderdõ sávban pedig az OTÉK nem enged beépítést. A fennmaradó területen, az építtetõ kockázatára, a vízügyi-, környezetvédelmi- és természetvédelmi hatóság szakhatósági egyetértésével, közösségi, vízisport és sporthorgászati létesítményekre lehet építési engedélyt kiadni, ha egyébként a helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a szabályozási terv (SZT) azt lehetõvé teszi. A parti sávban ezen kívül biztosítani kell a víz kezelõjének szabad bejutását és a kezeléssel összefüggõ minden tevékenységét. Többek között nem szabad kerítéssel elzárni. Folyamatosan ellenõrizni kell a Balaton-parti rossz példák nyomán hogy a part vonalán nem történik-e meg a vízfelület elbirtoklása, és más egyéb engedély nélküli építés, tereprendezés. Ezért ezeknek a területeket célszerû közterületnek megtartani, esetleg a vízterület tulajdonosának, kezelõjének birtokába adni. A természetvédelem érdekeinek megfelelõen az ökológiai hálózaton belül csak korlátozott mezõgazdasági tevékenységeket tesz lehetõvé. Az így kialakított sávban a területhasználat a jelenleginél csak extenzívebbé tehetõ, azaz a szántóföldi mûvelés helyén gyep vagy erdõgazdálkodás kívánatos. A BELTERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE A településen az intézmények a település központjában sûrûsödnek, ez indokolja, hogy külön településközponti vegyes területek kerüljenek lehatárolásra. A további beépítésre szánt területek falusias és kertvárosias lakóterületbe sorolhatók. A lakásépítési igények a belterületen meglévõ foghíjtelkeken, illetve a kialakított új lakóterületen kielégíthetõk. A vízkárelhárítási tervben jelölt belvízveszélyes területeken építési korlátozások, illetve a területhasználat gondos megválasztása indokolt. A településszerkezeti terv be nem építhetõ területként határolja le a belvízveszélyes telekrészeket.a belvízkárelhárítási terv elkészítése, a vízelvezetõ árokrendszer karbantartása a település elemi érdeke. A belterületen több zöldterületet ábrázol a terv, melyeket szoborparkként, játszótérként, közparkként hasznosítanak. A temetõ és a sportpálya különleges területek. 423/

13 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ÉRTÉKVÉDELEM A Madocsától keletre elhelyezkedõ gyep, a belterület közvetlen közelében lévõ nádas, valamint a Paks-Imsósi Duna-erdõ természeti terület. A község hagyományos építészeti karakterének megõrzése céljából összegyûjtésre kerültek az árvizek után még megmaradt helyi védelemre érdemes épületek, illetve építmények, amelyeket H1 vagy H2 védelmi kategóriába soroltunk. Területi védelem illeti meg a falu történetileg beépített területét. Országosan védett mûemlék a templom, melyeknek mûemléki környezetét látványvédelmi okokból tágabban értelmeztük. A település közigazgatási területén található nyilvántartott régészeti lelõhelyeket és régészeti érdekû területeket a terv ábrázolja. KÖRNYEZETVÉDELEM Madocsa közigazgatási területén a folyami betonkavics kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelõhely található. A település szennyezõdésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Területe üzemelõ ivóvízbázis védelmi területet érint. A szervezett hulladékelszállítás megoldott. A település lakóterületét jelentõsebb zajterhelés nem éri, levegõminõsége elfogadható Az állattartásból esetenként bûzpanaszok adódnak. A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A belterület nyugati határában elhelyezkedõ gazdasági terület feltárását segítõ utakat a terv ábrázolja. A fontosabb dûlõutakat és a kikötõbe vezetõ utat a terv szintén jelöli. A megyei területrendezési tervben szereplõ országos jelentõségû kerékpárutat a Duna partjára meghatározott nyomvonalak pontosításával a tervlap ábrázolja. 423/