A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI KÖZÖTT
|
|
- Domokos Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A SZEGEDI FEHÉR-TÓ ÉS A FERTŐ HALASTAVAINK VÍZI- ÉS RAGADOZÓMADARAI KÖZÖTT DR. KÓKAI KÁROLY, MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORT 200? BEVEZETÉS A szegedi Fehér-tó és Fertő a Dél-Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű és legjelentősebb vizes élőhelye. Sok neves kutató fordult meg, illetve dolgozott itt. A terület története: természetes szoloncsák típusú szikes tóból édesvízi mesterséges halastóvá alakulása rengeteg fontos (és néha keserű) tapasztalattal szolgált a honi természetvédelem számára. Mindezek ellenére, a Fehér-tó atyja, DR.BERETZK PÉTER után, nagyon kevés számszerű adatot tartalmazó publikáció jelent meg e vizes élőhelyről, bár leíró jellegű közlésekből több is van. Furcsamód éppen a fontosnak tartott vízi- és ragadozó madarak esetén van ez így. Velük szemben az énekesekről rendelkezünk számszerű adatokkal a FOT gyűrűzőtábor működése óta (LOVÁSZI PÉTER, DR.TOKODY BÉLA). Ezért is döntöttek a szerzők jelen dolgozat közreadásáról. Fontossá teszi ennek megtételét, hogy a szegedi Fehér-tó hazánk egyik első védett területe (1939), ramsari terület (1980) és a Natura 2000 hálózat része. 90
2 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba IRODALMI ÁTTEKINTÉS Néhány átutazó, sokszor külföldi kutatót leszámítva, a XIX. század utolsó évtizedében két vadászmadarász : LAKATOS KÁROLY és ZSÓTÉR LÁSZLÓ szolgáltatta az első részletes adatokat a területről. A Herman Ottó által szervezett országos madár szinkronszámlálásoknál is szerepelt a szegedi Fehér-tó. E korai kezdést leszámítva, a terület legelső és legjelentősebb kutatója DR.BERETZK PÉTER orvos. A harmincas évek elején kezdett el a területre járni, kutatásai 1973-ig, haláláig tartottak. Ez idő alatt nemcsak felmérte és vizsgálta a területet, hanem több száz publikációt is közölt a Fehér-tóról. Emellett az ő érdeme, hogy 1935-ben a tó egy része helyi, majd 1939-ben országos védelmet kapott. Ezenfelül gondoskodott a madár- és természetvédelem emberi utánpótlásának kineveléséről ben megalapította a TIT Madártani Szakkört, melyből később a MME Szegedi Helyi csoportja lett. Az ő tanítványai: DR.MARIÁN MIKLÓS, DR.TRASER GYÖRGY, DR.WOLLEMANN MÁRIA, URBÁN SÁNDOR, DR.MOLNÁR GYULA vitték tovább a kutatásokat. Külön ki kell emelni még PUSKÁS LAJOST, aki közel 60 évig figyelte a Fehér-tó madarait. A jelenlegi periódus ( ) adatszolgáltatói zömmel a 80-as években kezdtek el a területen madarászni (e cikk szerzői pl ben). A TERÜLET JELLEMZÉSE Jelenlegi formájában a terület Csongrád megyében: Szeged, Szatymaz, Sándorfalva, Algyő által határolt, mesterséges, ún. körgátas sekély vizű halastórendszer. Természetesen nem volt ez mindig így. A Fehér-tó eredetileg egy ún. deflációs, szél által kialakított mélyedésben elhelyezkedő szikes tó. Régente, tavasszal valóságos tengerré vált, majd nyár végére nagyobbrészt kiszáradt. A talajból kioldódott, Na, Ca, Mg sók a csapadékvízzel a felszínre kerültek, kiszáradáskor pedig fel is halmozódtak. Innen ered a Fehér-tó név. Nagyobb árvízkor a Tiszából is kapott vizet a terület. A vadvízi élőhely átváltozása tette mesterséges élőhellyé, és ennek főbb lépései viszonylag jól datálhatók. Az első lépés az 1870-es években a Tisza szabályozásának megindulása, és így a Fehér-tótól való elvágása jelentette. Ezt súlyosbította 1872-ben a Maty-ér-Fehér-tói csatorna megásása. A halastórendszer kiépítése négy szakaszban történt: egyre gyorsuló ütemben, ahogy a kézi erővel dolgozó talicskásokat fölváltották a munkagépek között készült el az 1. ütem, amely a Fehér-tó déli, Szegedhez közeli részét alakította át mesterséges halastóvá. A Fehér-tó két jelentős főcsatornáját 1942-ig kiásták. A természetvédelmi terület első korszakában tehát már ember által létrehozott mesterséges élőhely volt a természetes védett rész mellett. A második világháború után megszegve az addigi természetvédelmi rendelkezéseket, 1962-ig bezárólag elkészült a teljes fehér-tói halastórendszer. Már csak a csongrádi út keleti oldalán a Fertő volt az egyetlen nagyobb szikes lapos. Ezt a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején két egymást követő gyors ütemben kialakított Fertő halastórendszer követte. Az időszakos szikes tavat fölváltotta egy édesvizű mesterséges halastó, megjelent a nád és a fás növényzet. Jelenleg a tavak területe kb ha, ennek nagyjából 1/3-a, kb. 650 ha esik a Fertő halastavaira, a többi a Fehér-tóra. A teljes terület (gátakkal környező kisebb rétekkel) kb ha. A tavak sekély vizű ( cm-es mélységű), mérnökien tervezett: egyenes gátakkal, csatornákkal, zsilipekkel ellátott mesterséges területek. Tájképi értékét jórészt elvesztette! A két (de tulajdon jogilag egy) halastórendszer külön tárgyalását a két terület eltérő jellege indokolja. A Fehér-tó régebbi, 16 db nagyobb, köztük 3 (XI, XII, XIII) közel 200 ha-os, óriás tóegység alkotja. Sokkal több és idősebb a fás növényzete (fűz, nyár, kőris, ezüstfa). Általában vastagabb a nádszegély a gátak mentén. Több sziget (köztük a nevezetes Koromsziget) található a tavakban. Mindezek ellenére sokkal jobban bezárt a terület, gyakorlatilag emberi- 91
3 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve civilizációs létesítményekkel körülhatárolt. Ezek a három nagyobb közeli település, 2 közút 1 vonat és most már autópálya is. A Fertő tavai sokkal nyitottabbak, általában változatos: szántók, termőföldek és gyepek határolják. Közvetlen a kapcsolata a Tisza folyóval (kb. 2 km), az Atkai-holtággal (kb. 4 km) és a Sándorfalvi homokerdővel (4-5 km). Az egész Fertő jól átlátható, a tekintetet nem zárja le sem mesterséges, sem természetes tereptárgy. 8 (II ütem) és 4 (I ütem) nagyobb tóból és ivadék- és utónevelőkből, továbbá teleltető tavakból áll. Két nagyobb természetes gyepfolt van: az egyik a Fehér-tótól északra az ún. Sándorfalvi Székalj (adatai a Fehér-tónál szerepelnek) és a Gyevi-fertő rét a Fertő és a csongrádi út között (adatai a Fertőnél szerepelnek). A madármozgalmat jelentősen befolyásolják a tórendszer termelési tevékenységei: leeresztés, feltöltés, nádaratás, hínárkaszálás, gát felújítás. Legjelentősebb a tavak leeresztése és feltöltése. Ennek (bár évenként módosulhat némileg) van egy megszokott üteme a tavakon. Tél végén, az addig jórészt szárazon álló fehér-tavi nagy tóegységeket (XI, XII, XIII, IV, III) és a Fertő II ütem nagyobb tavait feltöltik (a halastórendszernek belvízvédelmi feladatai is vannak). Tavasszal csak egy-két kisebb tavat, főleg a Fertőn szoktak leengedni, illetve az apróbb ivadéknevelők és utónevelők szoktak feltöltve és leeresztve lenni. Nyár közepétől (bár elég változóan) már előfordul 1-1 közepes, nagyobb csapolás (Fehér-tó: I, XIV. Fertő: II/II, II/VIII). Augusztusban pedig már menetrendszerűen követik egymást a csapolások (Fehér-tó: I, II, XV, XVI. Fertő: I ütem+ II ütem néhány tó). A legnagyobb tóegységek (Fehér-tó) október-novemberben kerülnek sorra. Minden piaci illetve tenyészhalat tartalmazó tó szárazon marad télen, csak a növendékek tavai (közepes méretűek) és a teleltető tavak (kicsik, de mélyek) vannak vízzel feltöltve. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatunkra kijelölt 10 év alatt sok madarász mérte fel a területet, 1-2 héten belül akár több megfigyelési adatsor is van. Ugyanakkor a tórendszer kiterjedése hatalmas és a halgazdaság csak a gyalogos közlekedést engedi meg. Ezért nagyon sok megfigyelési nap csak a tórendszer bizonyos részére, nem az egészre vonatkozik. E két fontos tényező ismeretében értelmetlen és értelmezhetetlen lett volna bármiféle átlagolt adatsor feltüntetése. Emiatt választottuk azt a módszert, hogy minden hónapot 3 db tíznapos dekádra osztottunk, és ezen dekádokban külön-külön fajonként a maximum példányszámokat vettük alapul, külön a Fehér-tónál és külön a Fertőnél. Az évente így elkészített táblázatok közül szintén a legmagasabb értéket írtuk be a cikkünkhöz mellékelt 10 évet összefoglaló táblázatba. Így gyakorlatilag azt tudjuk megmutatni, hogy mire képes maximálisan a két terület. Mi az egyes fajok lehetséges leghosszabb idejű előfordulása, illetve milyen legnagyobb példányszámokat képes eltartani a két tórendszer. EREDMÉNYEK Az utóbbi kb. 40 évben 274 madárfaj fordult elő a területen, ebből 103 a költőfaj, 12 pedig az alkalmi fészkelő. Vízi- és ragadozó madarak közül 154 fajt figyeltek meg 40 év alatt, az általunk tárgyalt 10 éves időszakban pedig 138-at. 39 költő és 7 alkalmi költőfaj van közöttük. 92
4 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba A Fehér-tó, Fertő mind fészkelési területként mind vonuló, táplálkozó és éjszakázó helyként jelentős. Igaz, a tavak mesterséges jellege miatt elmondható, hogy vonuló helyként azért fontosabb szerepet tölt be. Mégis természetvédelmi szempontból fontos madárfajok költenek itt. Először a Fehér-tó tavain lévő 5 különálló, vegyes gémtelep említhető meg. Két legértékesebb faja, a kanalasgém (Platalea leucorodia), pár és az üstökösgém (Ardeola ralloides), 4-10 pár. Egy-két évben a batla (Plegadis falcinellus) költése is előfordulhatott a III. tó nádszegélyében lévő gémtelepen. Lúdalkatúak közül a cigányréce (Aythya nyroca) a legértékesebb költőfaj, évente változóan pár költ a tavakon, kedvenc fészekrakó helye a Korom-sziget. Kisszámú fészkelő récefaj a kanalas réce (Anas clypeata) és a kendermagos réce (Anas strepera), alkalmi pedig az üstökösréce (Netta rufina). A parti madarak az a csoport, melynek a költési sikere a legkérdésesebb a tavakon, és a legtöbb konfliktussal is jár a halgazdaság és a természetvédelem között. Tavasszal előszeretettel rakják le tojásaikat a még tocsogós, iszapos tófenékre a lile alkatúak, főleg a gulipánok (Recurvirostra avosetta). A hal betelepítését megelőző tófeltöltés természetesen elpusztíthatja a fészekaljakat. Akár ez a forgatókönyv zajlik, akár a feltöltés megakadályozása hatósági úton: mindenképpen kész a konfliktus a felek között. Az utóbbi években van két kijelölt madaras-tó (Fehér-tó X/2, Fertő II/I) melyet megegyezés alapján kisvizes tocsogós állapotban hagynak tavasszal. Sajnos, mivel ugyanazokról a tavakról van szó évek óta, a tófenéken felburjánzott növényzet nem kedvez a gulipán és a széki lile (Charadrius alexandrinus) költésének. A gólyatöcsök (Himantopus himantopus), piroslábú cankók (Tringa totanus), nagy godák (Limosa limosa) jobban viselik ezeket, a körülményeket. Ha mégis sikerül egyszer-egyszer egy új még kopár aljú tavat tocsogósan hagyatni, a nagy predációs nyomás (róka, sárgalábú sirály) rontja le a költési eredményeket. Általában pár gulipán, 5-20 pár gólyatöcs, 1-2 pár széki lile és kis lile (Charadrius dubius), pár piroslábú cankó próbálkozik évente a halastavakon való költéssel. Kisebb számúak, de sokszor eredményesebbek a halastavak határain lévő vizes gyepeken történő költések. Főleg a sándorfalvi Székalj és a mellette lévő ló legelő jelentős. Kedvező vízállású években 1-4 pár széki lile, 6-10 pár gólyatöcs, 2-5 pár gulipán és ugyanennyi nagy goda tud fészkelni itt. A Korom-sziget fészkelő állományában is inkább negatívok a változások: az évtizedekig stabil párból álló dankasirály (Larus ridibundus) állomány némileg csökkent. A kilencvenes években 150 párt elérő szerecsen sirályok (Larus melanocephalus) többsége pedig a Csaj-tó sirályszigetére költözött át. A Korom-sziget növényzetének fejlődésével a küszvágó csérek (Sterna hirundo) is gyakran kénytelenek más helyet (pl. kiskundorozsmai Hosszúhát szikkasztó) keresni maguknak. Ragadozók közül a tavak nádszegélyében költ 5-10 pár barna rétihéja (Circus aeruginosus). A peremterületeken pedig néhány pár egerészölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), kabasólyom (Falco subbuteo) és karvaly (Accipiter nisus). Bár a cikkünknek nem témája, megemlíthetők a vizes élőhelyhez kapcsolódó fontosabb énekesmadár fajok: fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), kékbegy (Luscinia svecica), réti tücsökmadár (Locustella naevia). A Fehér-tó Fertő halastavai lényegesen jelentősebbek, mint a vonuló madarak táplálkozó, pihenő és éjszakázó helyei. Az őszi vonulás általában kiszámíthatóbb stabilabb, nem változik annyira évről évre. Ennek okai általában a stabilabb tó lecsapolási időpontok, a haltakarmányozás kiszámíthatósága és az, hogy a természetes vizes élőhelyek (a puszták) zömmel, erre az időszakra kiszáradnak. Tavasszal viszont sok függ a körülményektől. Ha sok volt a téli csapadék, vízzel telítettek a Dél-Alföld nagy füves pusztái, sok vízimadár választja inkább azokat és nem a halastavakat. Ha gyorsan feltöltötték a télen, szárazon álló nagyobb tóegységeket, és nincs a tavasz második felében friss csapolás, szintén gyengébb (főleg a parti madár) a vonulás. Ha ugyanekkor a szintén jelentős Csongrád megyében lévő Csaj-tavon friss tóleeresztés van, sok madár pártol át inkább oda. A jégolvadást az úszórécék (fütyülő, nyílfarkú, csörgő) tömegei követik, a bukórécék faj és egyedszáma nem túlzottan jelentős más ekkora méretű területhez képest. A kora tavaszt még a nagy godák (max pd) vonulási csúcsa és valamivel később a pajzsoscankók (Philomachus pugnax) (max 5000 pd) mozgalma jellem- 93
5 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve zi. Két vízimadár magas vonulási egyedszáma emelhető még ki a területen: a kanalas réce (tavasszal és ősszel is max 3000 pd) és a füstös cankó (Tringa erythropus), inkább csak ősszel max pd. Egyik legjelentősebb és mindenképpen a leglátványosabb a daruvonulás (Grus grus) a Fehér-tavon. A tavaszi daru mozgalom nem jelentős, általában nincs is nagy tóegység üresen a leszállásra. Annál jelentősebb az őszi gyülekezésük: október közepén-végén kezd nőni a számuk, novemberre már több évben elérte a t az itt éjszakázó darvak száma. Ezzel a Hortobágy után a második legjelentősebb daru pihenőhely lett az országban. Fő táplálkozó területük Az Atkai-holtág és a Dóci-legelő körüli földek. A hetvenes években még es vonuló vadlúd sereg viszont lecsökkent re. Legnagyobb a fogyás a fő tömeget adó nagy liliknél (Anser albifrons), de érdekes módon a vonuló nyári ludak (Anser anser) mennyisége nőtt a tavakon. Egyre jelentősebb, főleg késő ősszel a kis kárókatonák (Phalacrocorax pygmeus) mozgalma, többször meghaladja a 100-as példányszámot. Ragadozók közül megemlíthetők a telelő réti sasok (Haliaetus albicilla) akár 4-7 példányszámban, és az átvonuló halászsasok (Pandion haliaetus) 3-5 pd. A terület méretéből, jellegéből és kutatottságából adódóan sok országos ritkaság is előfordult már a tavakon ( sivatagi lile,sarki csér, sárgalábú cankó, nagy halfarkas, vándorpartfutó stb.), ezeknek a szórvány madaraknak természetesen nincs kihatásuk a tavak összességének madáréletére. ÖSSZEFOGALALÁS A hajdani természetes szikestóból, a szegedi Fehér-tóból között 4 ütemben alakítottak ki édes vizű mesterséges halastavat. A megváltozott táj és madárvilág azért így is jelentős értéket képvisel. A vizsgált időszakban ( ) 138 vízi- és ragadozó madár fordult elő a területen, melyből 39 faj költ a tavakon 7 fajnak alkalmi fészkelései, vannak (lehetnek). A fészkelők közül az 5 vegyes gémtelep és a cigányréce páros állománya a legértékesebb. A partimadarak (gulipán, gólyatöcs, széki lile, nagy goda, piroslábú cankó) költései gyakran sikertelenek a tómedrekben. A madárvonulásban jelentősebb a halastavak szerepe. Kiemelhető a daruvonulás (max pd.). A szerzők minden hónapot 3 dekádra osztottak, és minden dekádban, minden madárfajnál a megfigyelt maximális példányszámot vették be a táblázatokba, külön a Fehér-tó és külön a Fertő halastavainál. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsősorban köszönetet szeretnénk mondani a területre való bejutásért és a kutatások végzéséért a Kiskunsági Nemzeti Parknak (ezen évek alatt még ők gyakorolták a természetvédelmi hatósági jogkört) és a Szegedfish KFT-nek (halgazdaság). Köszönjük a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei Helyi Csoport azon tagjainak az adatait, akik a vizsgált időszakban megfigyeléseket végeztek a tavakon. Nevezetesen: Barkóczi Csaba, Bérdi Gergely, Domján András, Engi László, dr.kasza Ferenc, Kerényi Zoltán, dr.keresztes Gábor, Lovászi Péter, Nagy Tamás, Puskás Lajos, Puskás József, és dr.tokody Béla. 94
6 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba SUMMARY From 1928 till 1982 the former natural salty lake, the lake Fehér near Szeged had been formed to an artificial fresh-watered fish pond in four times. The changed region and the changed birds are still representing great value. 138 species of waterbirds and raptors were detected in lake Fehér and Fertő from 1996 till 2005, 39 species of them are nesting and 7 bird species are nesting only occasionally here. The five mixed herons colonies and the breeding pairs og the ferruginous duck (Aythya nyroca) are the most valuable. The nestings of the shorebirds: the avocets (Recurvirostra avosette), the black-winged stilts (Himantopus himantopus), the kentish plovers (Charadrius alexandrinus), the blacktailed godvits (Limosa limosa) and the redshanks (Tringa totanus) are often unsuccessful int he fishponds. The migratory of the birds is more important int he fishponds than the nestings. We like to point out the migratory of the cranes (Grus grus) (25000 cranes in one time). The authors have divided every month into three ten-days periods and they have write the highest numbers of the specimens into the tables of Fehér-tó and into the tables of Fertő. IRODALOMJEGYZÉK CSIZMAZIA GYÖRGY: Fehér-tói madarak. Szeged 1991 DR.MARIÁN MIKLÓS (szerk.): A Dél-Alföld madárvilága. Szeged 1980 TARDY JÁNOS (szerk.): A magyarországi vadvizek világa. Pécs 2007 VEPRIK RÓBERT, BAKACSI GÁBOR: A szerecsensirály (Larus melanocephalus) védelmének lehetőségei halastavi környezetben. Puszta p.116. MELLÉKLETEK Jelmagyarázat: VT = vonuló, téli vendég faj Fé = fészkelő faj Vo = tavaszi, őszi rendszeres vonuló faj Rv = ritka, rendszertelenül megfigyelt faj Af = alkalmi fészkelő R = rendszeresen, az év bármely időszakában megfigyelhető faj T = csak táplálkozás céljából látogatja a területet / általában a Fehér-tavon költ / 95
7 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 96
8 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 97
9 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 98
10 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 99
11 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 100
12 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 101
13 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 102
14 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 103
15 A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 104
16 A Szegedi Fehér-tó és a Fertő Halastavaink vízi- és ragadozómadarai között Dr. Kókai Károly, Mészáros Csaba 105
A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,
RészletesebbenA Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenNatura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag
Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható
RészletesebbenDaruvonulás a szegedi Fehér-tavon
Daruvonulás a szegedi Fehér-tavon Bakacsi Gábor természetvédelmi őrkerületvezető Az 1980-as évek közepén még a szegedi Fehér-tó alig pár száz darut vonzott. Akkor még a kardoskúti Fehér-tó 10-15 ezres
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
RészletesebbenFAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.
A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 35-46. A KIS-BALATON VÍZI ÉS VIZES ÉLŐHELYEIHEZ KÖTŐDŐ FÉSZKELŐ MADÁRPOPULÁCIÓK VÁLTOZÁSA (2003 2007) Boros Emil*
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI
A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI
RészletesebbenA kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai
A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenVízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.
A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő
RészletesebbenGÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT
Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN
RészletesebbenVadludak és vízimadarak Tatán
Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
RészletesebbenVAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ
VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,
RészletesebbenJELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
Magyar Vízivad Közlemények 3. (217) Hungarian Waterfowl Publications 3. (217) DOI: 1.17242/MVvK_3.4 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) 216. AUGUSZTUS 217. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR
RészletesebbenHORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai
RészletesebbenTERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL
TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenJELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
Magyar Vízivad Közlemények 28. (216) Hungarian Waterfowl Publications 28. (216) DOI: 1.17242/MVvK_28.7 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 215. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR
RészletesebbenTIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT
TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931
RészletesebbenEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi
RészletesebbenA halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai
RészletesebbenKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA I. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2016 I. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei Túzok Tusa I. fordulójában, mely hagyománnyá vált verseny elnevezését
RészletesebbenMESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN
AQUILA 1992. VOL.: 99 (155-161) MESTERSÉGES SZIKES TAVAK ÉS SZIKES KOPÁROK LÉTESÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI ÉS TAPASZTALATAI A HORTOBÁGYI NEMZETI PARKBAN Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Abstract Methods
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenA Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága között
A Szeged-kiskundorozsmai Hosszúhát madárvilága 1990-2011 között Engi László MME Csongrád Megyei Csoport Bevezetés Jelen dolgozatban 21 év madármegfigyelés adatait dolgoztam fel 1990 és 2011 közötti időszakról.
RészletesebbenA kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenErdei szalonka. Grafikusok: Kókay Szabolcs, Matyikó Tibor, Zsoldos Márton
Szalonkák A szalonkák a lilealakúak (Charadriiformes) rendjének jellegzetes, hosszú csőrű képviselői. Két fajuk (az erdei szalonka és a sárszalonka) fészkel is Magyarországon, a nagy sárszalonka rendszeres
RészletesebbenTömösváry Tibor Hivatal Nándor Varga Adrienn
Somogy Természetvédelmi Szervezet Központja Kund-kastély 8708 Somogyfajsz, Kossuth u. 62. GPS koordináták: 46 502713, 17 568496 Telefon/Fax: +36 85 337-053 Tömösváry Tibor +36 20 979 0408 Hivatal Nándor
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 213. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL REPORT
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenVízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 446-456, 2009 Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Ferenczi Márta 1, Pellinger Attila 2 és Csörgő Tibor 3 NYME, Vadgazdálkodási
RészletesebbenKutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt. LIFE 05NAT/HU/ számú projekt
1. Tevékenységek: Kutatási jelentés 2008 Nagy Zsolt Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Belsőbárándi löszvölgy projekt terület A vizsgálat elsődleges célja
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv. Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001)
Natura 2000 fenntartási terv Kígyósi-puszta különleges madárvédelmi terület (HUKM10001) Ügyfél: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Partner: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2018 Natura
RészletesebbenTartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12
NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenA Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett vízimadár monitoring eredményei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Sopron Kari Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat A Duna Harta - Baja (1546-1479 fkm) közötti szakaszán végzett
RészletesebbenA DARVAK (GRUS GRUS L., 1758) MOZGALMA A SZEGEDI FEHÉR-TAVON 1986 ŐSZÉN
A DARVAK (GRUS GRUS L., 1758) MOZGALMA A SZEGEDI FEHÉR-TAVON 1986 ŐSZÉN Széli Antal Az 1600 ha-os természetvédelmi terület madárvilágát 1977 óta rendszeresen vizsgálom. A szegedi Fehér-tó mai környezete
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
Részletesebben6/2014. (IX. 1.) FM rendelet. a Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról
6/2014. (IX. 1.) FM rendelet a Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3., 4., 13. és 15. pontjában
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenKörös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020
Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020
RészletesebbenA Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban
A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenMadárgyűrűzési Központ 2017.
Madárgyűrűzési Központ 2017. 2016. augusztustól 2017. február végéig 2 munkatárs: IV. Kulturális Közfoglalkoztatási Program Lukács Katalin Odett: Tringa adatkezelés, megkerülési adatok feldolgozása Varga
RészletesebbenBiharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal
Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
DOI: 1.17242/MVvK_26.3 Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYÜ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenHortobágy-halastavi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park
Hortobágy-halastavi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2013. Debrecen 1 Bevezetőül néhány gondolat a Hortobágyi-halastavakról: A Tiszának a XIX. században történt szabályozása
RészletesebbenJAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE
Králl Attila MME JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Javaslatok a fokozottan védett nagytestű
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebben2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK
FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Rakonczay Zoltán szerk. 1989: Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 1-360.) A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok alcímet viselő kötet megjelentetése
RészletesebbenKüszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló Csapat adatok: Versenyzők neve: Város: Iskola: I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek A vándorsólyomról sokaknak ugyanaz
RészletesebbenBARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016
BARÁTUNK A TERMÉSZET 2015-2016 SZIKES PUSZTÁK, HOMOKBUCKÁK, VADREGÉNYES VÍZI VILÁG Alföldi séta 7-8. osztályosok feladatai 1. JÁTÉK A FÖLDRAJZI NEVEKKEL Alföldi barangolásunk kezdetén játsszunk a földrajzi
RészletesebbenA Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése
Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter 6/2014. (IX. 1.) FM rendelete a Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról
12890 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 119. szám 3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése 3.2.1.1. A területen található gyepek hasznosítása
RészletesebbenTéli SAS szinkron. Programismertető
Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!
RészletesebbenA Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása
2008. 1. 9. III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. A Fokozottan védett és Telepesen Költő Madárfajok Állományának Monitorozása Kalotás Zsolt 3,
RészletesebbenTáplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon
Természettudomány Táplálkozás-vizsgálatok szeged-fehértói vízimadarakon STERBETZ ISTVÁN (Budapest) A Szegedi-Fehértó (46 15 N 20 10 E) hajdan vadvizes szikes puszta, jelenleg halastórendszer alkotta élettere
RészletesebbenPARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON. Bevezetés. A hortobágyi parti madarak élőhelyei
PARTI MADARAK FÉSZKELÉSE ÉS VONULÁSA A HORTOBÁGYON Dr. Kovács Gábor Bevezetés A Hortobágy természeti viszonyai hazánkban egyedülálló élőhelyeket kínálnak az igen változatos madárvilág fészkeléséhez és
RészletesebbenVizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg
RészletesebbenMagyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)
Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS
RészletesebbenVIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN
VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. országos döntő MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 országos döntő MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Sólyomismeret Feladat: Írd a képek alatti sorszámozott vonalakra, hogy az adott kép
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenHIMANTOPUS 1999. január-december
HIMANTOPUS 1999. HIMANTOPUS 1999. január-december A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportjának hírlevele Szeged 1999. HIMANTOPUS Kedves Olvasó! Nehéz évnek bizonyult az
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenÉnekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban
Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom
RészletesebbenHortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan
RészletesebbenA fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
RészletesebbenKÖNYVISMERTETÉS - BOOKS
AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFészkelő- és vonuló madárfajok élőhelyválasztása, valamint ennek természetvédelmi vonatkozásai a Hortobágyi Nemzeti Parkban
Fészkelő- és vonuló madárfajok élőhelyválasztása, valamint ennek természetvédelmi vonatkozásai a Hortobágyi Nemzeti Parkban Doktori (PhD) értekezés Végvári Zsolt Debreceni Egyetem TTK Debrecen, 2000 1
RészletesebbenTÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában
TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a
RészletesebbenMADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN
A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési
RészletesebbenDerogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005
Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2005 Derogáció No.: B/1/2005 Elejtett egyedek száma: nem ismert Riasztás gázágyúval, illetve
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenA tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Különböző módon kialakuló tavak, tómedrek bemutatása A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok,
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
Részletesebben