A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés
|
|
- Magda Ráczné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében c. konferencia november 22. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK)
2 ELŐADÁSVÁZLAT 1. Kihívások (EU) 2. Ágazati helyzetkép 3. Ágazati problémák a) SWOT: Erősségek/Gyengeségek b) SWOT: Lehetőségek/Veszélyek c) Ágazati szintű versenyképesség d) Problémafa 4. Problémák és megoldások 5. Problémák és kihívások 6. Következtetések 7. Ágazati küldetésnyilatkozat
3 1. KIHÍVÁSOK (EU szinten) Tengeri fogások csökkennek, míg a kereslet növekszik Halliszt / halolaj csapdája Az EU27 importfüggősége (kb. 10 millió tonna/év) Igazodni kell a közösségi célkitűzésekhez: Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést; A környezeti hatások fokozottabb figyelembe vétele Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és annak növelését; Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást; Az élelmiszerbiztonságnak, az állatok egészségének és jólétének garantálása; A szektor gazdaságosságának elősegítése, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek; EU támogatások (CFP) várható csökkenése
4 2. ÁGAZATI HELYZETKÉP Bruttó haltermelés (27-29 ezer tonna/év és mrd Ft/év): Tógazdasági: 18,0-20,0 ezer tonna Intenzív üzemi: 2,2-2,3 ezer tonna Természetesvízi: 2,0-3,5 ezer tonna Horgászfogás: 5,0-6,0 ezer tonna Import: ezer tonna/év (14-15 mrd Ft) Export: 2,0-2,2 ezer tonna/év (1,6-1,7 mrd Ft) Halfogyasztás: Élő friss és hűtött: 1,83 kg/fő/év Fagyasztott: 0,93 kg/fő/év Tartósított, konzerv: 1,02 kg/fő/év Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés
5 2.1. Az akvakultúrás haltermelés alakulása ( ) tonna étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
6 2.2. Az étkezési haltermelés faji megoszlása (2012) Afrikai harcsa 12% Egyéb 2% Vadhal 4% Ponty 67% Harcsa 1% Busa 11% Forrás: AKI előzetes adatok Amur 3% Összesen: tonna
7 tonna Az étkezési haltermelés változása ( ) Ponty Amur Busa Harcsa Vadhal Afrikai harcsa Egyéb Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
8 tonna Ft/kg 2.4. A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása ( ) Étkezési ponty Termelői ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok alapján
9 kg/kg Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 21,4 22,5 19,6 P P ,1 14,5 15, ,7 10 9,1 9, Forrás: AKI PAIR adatok alapján
10 3.a. AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) STRENGTHS WEAKNESSES - Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Alacsony környezeti terhelés - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek (pl. integrált extenzív-intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás - Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - Konzervatív termelői szemlélet - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra
11 3.b. AKVAKULTÚRA (OT) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) OPPORTUNITIES - A magyar lakosság körében az egészséges életmódra való törekvés erősödik - Horgász halpiac folyamatos bővülése - A gabona-alapú a halliszt és halolaj felhasználást mellőző akvakultúra kiemelt fejlesztése - A húsliszt/vérliszt/csontliszt engedélyezése haltápokban - Növekvő igény az akvakultúrákban termelt halak természetes-vízi kihelyezésére - Öko- és horgászturizmus népszerűsége - Technológiatranszfer igény a fejlődő országok irányából - Új ETHA források - Ökológiai szolgáltatások iránti igény erősödése THREATS - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek további növekedése, melyet különösen a magas gabonaárak indukálnak - Koi herpesz vírus megjelenése - Vízszennyezések (pl. cianid) - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állat- és természetvédelmi előírások betartásának többlet költsége - Import halfajok előretörése (pl. pangasius) - Csökkenő uniós és hazai támogatási források - Idegenhonos halfajok termelési tilalma - Csökkenő vásárlőerő (fogyasztók és horgászszervezetek)
12 3.C. VERSENYKÉPES-E A HAZAI AKVAKULTÚRA ÁGAZAT? IGEN, mert GMO mentes természetbarát módon termelnek a tógazdaságok mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz a tógazdasági haltermelés halliszt független a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék) többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP) nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken Nem, mert nem megfelelő az export/import struktúrája a ponty tóparti ára nem tudja követni az inputok árszínvonalának emelkedését nem tud labdába rúgni a nyugat-európai piacokon nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke túlzottan a hazai piacra van utalva nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között
13 VERESENYHÁTRÁNYUNK OKOZÓI: 27%-os ÁFA Relatíve magas vízdíjak Exportpiacoktól való távolság Élve szállítás kényszere Csak részlegesen térített ökológiai szolgáltatások Szervezetlen értékesítés Relatíve alacsony színvonalú feldolgozás Alacsony hazai fogyasztás Importnyomás Degradálódott termelői infrastruktúra Alacsony színvonalú gépesítettség Innovatív szemlélet hiánya/elutasítása
14 ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas termelési költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció jövedelmekhez képest túl magas költsége Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő Túlzottan alacsony munkabérek Konzervatív technológiai szemlélet K+F alul finanszírozottsága Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége Kormorán populáció növekedése Magas kallódás Természetvédelmi korlátozások Jelentős mértékű hallopás Enyhe szankcionálás A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés Nem megfelelő együttműködési készség Primer feldolgozók regionális hiánya Relatíve alacsony pontyár Normatív HKP támogatás Szegényes halfaj szortiment Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel Növekvő gabonaárak Nem kellően diverzifikált gazdaságok Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek Nincs közös platformon szervezett input beszerzés A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Monopolizált vízszolgáltatók
15 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Hozamok: Nagy madárkártétel (pl. kormorán) Hallopás Relatíve alacsony ragadozó arány Szakmai felkészültség Koi herpesz veszély Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások Degradálódott termelői infrastruktúra, általános technológiai színvonal Tárolókapacitás Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program Szankciók (törvényi szabályozás) Védelmi célú fejlesztések támogatása Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek Szakmai továbbképzések Fejlesztési célú támogatások ( )
16 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Értékesítési árak: Nagy területi és időszakos ingadozások Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok) Fekete hal Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA Árkartell Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház) Tároló kapacitások bővítése Közraktározás+ kedvezményes hitelek 5%-os ÁFA Fordított ÁFA
17 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Importnyomás Alacsony hazai fogyasztás Alacsony hazai kereslet Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány) EU-ón kívülről jövő import szigorú ellenőrzése Közétkeztetés Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése Minőségi rendszerek bevezetése Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése
18 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Magas input árak: Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz Magas logisztikai költségek Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) Takarékoskodás: Racionalizálás Ráfordítások pontos nyomonkövetése Okszerű tervezés
19 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Víz: Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) Minősége Mérése Elérhetősége (pl. aszály, évszakok) Politikai lobby tevékenység (MASZ- MAHAL) önköltség alapú vízdíj Minőség alapú vízdíj Határérték feletti paraméterek térítésmentes (puffer hatás) Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) Víztakarékos technológiák (intenzitás)
20 5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez középtávon nem fog megváltozni. Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják, amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell. Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa, süllő, csuka és compó,) amelyek rövidtávon szinte korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak. A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.
21 5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK Az gazdag madárfauna és a vonuló fajok egyedülálló természeti érték hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össznemzeti érdek. Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei. A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát. A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár/vidra élőhelyfenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.
22 Miért nehéz a megoldás Kishazánkban? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Nehogy már az EU mondja meg, hogy merre hány lépés. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra : a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult dolgokat kell használni. A normatív támogatás (HKP) nekem jár, azért ne kelljen már erőfeszítéseket tenni. A Minisztériumnak az a dolga, hogy ezt elintézze. Pató Pál Úr az öreg tapasztalt magyar halász Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI! Egyébként meg senkinek semmi köze ahhoz, hogy kinek és hogyan adom el a halam (itt számla, hol a számla?).
23 6. KÖVETKEZTETÉSEK: 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. 2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. 3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. 4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. 5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
24 6. KÖVETKEZTETÉSEK: 6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. 7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. 8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. 9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.
25 7. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek - különös tekintettel a vizes élőhelyekre - fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megőrzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, melyek: 1. gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 2. természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), 3. jóléti funkció, azaz pihenés kikapcsolódás szolgálata (turizmus, horgászat, rekreáció). A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is.
26
Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben
Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható
RészletesebbenA JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN
XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök
RészletesebbenA hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai
76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás A HALGAZDÁLKODÁS FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE ÉS JÖVŐJE A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai Nem elég a vágyakat
RészletesebbenMAGYARORSZÁG HALGAZDÁLKODÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. október 25-26. MAGYARORSZÁG HALGAZDÁLKODÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK Dr. Szűcs István MA-HAL általános elnökhelyettes
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenAZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON
XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenA magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései
A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenA halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon
MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI
RészletesebbenA magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei
KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT (szakmai fórum / interaktív workshop) Debreceni Egyetem AGTC A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei (K+F igények és
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenA magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.
A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás
RészletesebbenMagyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform
Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens Platform szakmai vezető Bemutatkozás NKTH által meghirdetett pályázat, 2007: Nemzeti Technológiai
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenInnovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben
Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2011- ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály Magyarországon a tógazdaságokból
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Agrárminisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet Az eddigi
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon
RészletesebbenBiharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető
Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,
RészletesebbenA Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-
A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Földművelésügyi Minisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2012- ben Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály, Halgazdálkodási
RészletesebbenTERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály
TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenLegyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.
A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenA HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
RészletesebbenA hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI
Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME
WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenSikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?
1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenA magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek
A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller
RészletesebbenEurópai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ
Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás intézményrendszere NGM IRÁNYÍTÓ
RészletesebbenA HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2009. június BEVEZETÉS A Halászati Operatív Program (HOP) Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenIntenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenHalgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon
Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenÁgazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében. Bardócz Tamás főosztályvezető
Ágazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenA magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai
A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenA halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest
2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenVáradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas
75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenHalászati Operatív Program Magyarországon
Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenGOSSÁGI GI VIZSGÁLATA
KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenDr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.
A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenÚj horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető
Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások
RészletesebbenA Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenInnováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív
RészletesebbenA MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
Részletesebben