A Nemzeti Vidékstratégia agrárkörnyezetgazdálkodási

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nemzeti Vidékstratégia agrárkörnyezetgazdálkodási"

Ernő Orbán
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Nemzeti Vidékstratégia agrárkörnyezetgazdálkodási vonatkozásai V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár május 11.

2 Miért van szükség agrárkörnyezetgazdálkodásra? Problémák: Egysíkú gazdálkodási formák térnyerése Sok helyen a táji, ökológiai adottságokat figyelmen kívül hagyó gazdálkodás (terület kizsákmányolása) Az élőhelyek zsugorodása, töredezetté válása Csökken a talajok szervesanyag-készlete, talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) Csökkenő biológiai sokféleség A növényi és állati genetikai alapok beszűkülése Inváziós fajok terjedése, gyomosodás Az élővizek, a talajvíz, a rétegvíz, egyes ivóvízbázisok szennyeződése, illetve túlhasználata Klimatikus változások erősödése Tájképi elszegényedés ingerszegény környezet

3 Az EU Közös Agrárpolitikájának fejlődése 1962: A KAP céljai az alapításakor: az európai mezőgazdasági önellátás biztosítása, a mezőgazdasági termelékenység fokozása, az európai polgárok megfizethető áru élelmiszerekkel való ellátása, a mezőgazdasági termelők számára megfelelő életszínvonal biztosítása (garantáltan magas felvásárlási árakon keresztül). 1992: Az ártámogatás fokozatosan csökken; helyébe a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások lépnek. Környezet-kímélőbb termelési módszerek alkalmazásának ösztönzése 2003: Megszűnik a kapcsolat a támogatás és a termelés mértéke között. A termelők olyan jövedelemtámogatást kapnak, amelynek feltétele, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági területekről, megfeleljenek környezetvédelmi, állatjóléti és növény-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági követelményeknek.

4 Közös Agrárpolitika A KAP céljai: 1. A mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás a termőföldek hasznosítása során ösztönözni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a zöld növekedést kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés (munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos célok helyett egyre inkább vidékfejlesztési, környezet- és természetvédelmi célok jelennek meg.

5 Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás KAP I. pillér Területalapú támogatások rendszere - Zöldítés rendszere KAP II. pillér A Vidékfejlesztési Program keretén belül, többek között: 10. Agrár-környezetgazdálkodás 11. Ökológiai gazdálkodás 12. Natura 2000 kifizetések További intézkedések az NVS programjaihoz illeszkedően - Jogszabályalkotás - Koncepciók, stratégiák - Hazai forrásból finanszírozott programok

6 KAP I. pillér Zöldítés: az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok Terménydiverzifikáció 10 ha feletti szántóterület esetén: legalább 2 féle növénykultúra 30 ha feletti szántóterület esetén: legalább 3 féle növénykultúra Állandó gyepterületek fenntartása Mezőgazdasági területhez viszonyított arányát országos szinten meg kell őrizni Ökológiai jelentőségű területek kijelölése 15 ha felett gazdálkodóknak szántóterületük legalább 5%-án

7 KAP II. pillér Felhívás Mrd Ft VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés ,01 VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés ,0 VP Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása VP Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések VP Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések , , ,26

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 A stratégia célhierarchiája A stratégia átfogó

sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4.

a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása A

8 Nemzeti Vidékstratégia A stratégia célhierarchiája A stratégia átfogó célkitűzése: Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Öt stratégiai cél: 1. tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, 2. sokszínű és életképes agrártermelés, 3. élelmezési és élelmiszerbiztonság, 4. a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, 5. a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása A célok elérését a hét stratégiai területen megfogalmazott vidékstratégiai nemzeti programok, valamint térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok szolgáljak.

9 Agrár-környezetgazdálkodási adottságok A mezőgazdasági terület mintegy 25%-án művelési ág és földhasználati intenzitás-váltásra van szükség.

Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 - A stratégia átfogó célkitűzése: Táji adottságokon alapuló felelős tájhasználat.

12 Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia A stratégia átfogó célkitűzése: Táji adottságokon alapuló felelős tájhasználat. - Ezen átfogó célkitűzés jegyében a tájat, a táj egyes területeit arra alkalmas célra és módon és csak a fenntarthatóság mértékéig hasznosítjuk. A felelős tájhasznosítás szemlélete a társadalom egészére kiterjed. A kihívásokra együttműködések útján keressük a választ. A megvalósítás során fontos - a természeti erőforrások és kulturális örökség általános védelme, - a bölcs és takarékos területhasználat, továbbá - az éghajlatváltozás hatásának mérséklése és az alkalmazkodás.

Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 A

Táji adottságokon alapuló tájhasznosítás

A tájidentitás növelése Az tájhasznosítás című

13 Tájvédelem Nemzeti Tájstratégia A stratégia három kiemelt célt fogalmaz meg. 1. Táji adottságokon alapuló tájhasznosítás megalapozása 2. Élhető táj élhető település bölcs tájhasznosítás 3. A tájidentitás növelése Az Élhető táj élhető település bölcs tájhasznosítás című stratégiai célhoz járul hozzá többek között a Termelő Falu Program Zártkerti revitalizációs Program.

14 Növényi génmegőrzés A genetikai erőforrások megőrzését a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt prioritásként kezeli. Ennek érdekében megtett intézkedések: - A Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) létrehozása (2010. november 1.) Feladata: a hazai növényi génmegőrzésért felelős intézmények (génbankok) hálózatának országos koordinációja, Európa egyik legjelentősebb kultúrnövény genetikai erőforrás gyűjteményének gondozása. - Gyümölcsészeti Megállapodás kötése a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a történelmi egyházak által (2011) - Az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiájának megalkotása (2013)

15 A vidékfejlesztési, a tájvédelmi és génmegőrzési célokat is egyaránt magába foglalja a Zártkerti Revitalizációs Program. Tájfajták megőrzése A tájfajták témaköréből kiemelendő a gyümölcs tájfajtáink megőrzése. A gyümölcsészeti program szakmai koordinációját 2013-tól a NöDiK látja el. A megállapodás keretében együttműködő felek génmegőrző fajtagyűjteményekből származó tájfajta gyümölcsfa csemetéket, illetve szaporítóanyagot adnak át egymásnak és azokat a programhoz csatlakozó kertekbe telepítik és nevelik. Eredmények: - Eddig 148 kert csatlakozott a kezdeményezéshez (főleg egyházak és önkormányzatok által létesített kertek, de iskolakertek és egyéb szervezetek kertjei is). - A NöDiK által évente, tavasszal és ősszel szervezett szakmai bemutatók keretében eddig közel 150 gyümölcs tájfajta összesen 5405 db oltványának kiosztása történt meg a csatlakozott kertek igénye alapján.

16 Zártkerti Revitalizációs Program - A Program alapvető célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése közösségi műveléssel a tájra jellemző értékek megmentésével - A közösségi gazdálkodás újraindítása kiemelt jelentőséggel bír a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásában, a helyi lakosság önellátási, öngondoskodási, élelmiszer-előállítási feltételeinek javításában, illetve a hátrányos helyzetű lakosság életfeltételeinek, önértékelésüknek javításában. - A mintaprogramok kiemelt szerepet töltenek be a települések közösségi, kulturális életének fellendítésében is. - A Program önkormányzatok, nemzeti parkok, kutatóintézetek bevonásával, Illetve termelési alapanyag, eszközök, szaktudás, mentorálás biztosításával valósul meg, ami a kezdeményezések hosszú távú fennmaradását szavatolja.

A zártkerti revitalizációs program elindításának főbb okai az országban a zártkerti terület több mint 200 ezer hektár, 1 millió 150 ezret meghaladó, jellemzően osztatlan közös tulajdonú

17 A zártkerti revitalizációs program elindításának főbb okai az országban a zártkerti terület több mint 200 ezer hektár, 1 millió 150 ezret meghaladó, jellemzően osztatlan közös tulajdonú földrészlettel jelentős részét a tulajdonosok nem tudják, vagy nem akarják megművelni, ezért az értékes szőlőhegyek, gyümölcsösök elgazosodva, parlagon hevernek elődeink által ültetett, gondozott, tájhoz jól alkalmazkodó értékes fajták kárba vesznek műveléshez kapcsolódó tapasztalati tudás is elvész lehangoló tájkép

Zártkerti Revitalizációs Program Elsődleges célok: tájfenntartás, génmegőrzés, hagyományok fenntartása, közösségi gazdálkodás újraindítása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása helyi lakosság

18 Zártkerti Revitalizációs Program Elsődleges célok: tájfenntartás, génmegőrzés, hagyományok fenntartása, közösségi gazdálkodás újraindítása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása helyi lakosság önellátási, öngondoskodási, élelmiszer-előállítási feltételeinek javítása települések közösségi, kulturális életének fellendítése kiemelt hangsúlyt kap a támogatásban részesülők felkészítése, képzése szakmai nyomon követése és segítése, mentorálása fontos a hagyományos, tájhoz illeszkedő növényfajták használata

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Hasonló dokumentumok

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő