VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, FÓRUMAINK EREDMÉNYEI

Átírás

1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, FÓRUMAINK EREDMÉNYEI Dr. Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület Balatonarács, október 26.

2 Tartalom Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és milyen cselekvési lehetőséget biztosít az egyes embereknek? Mi lehet ebben a civilek, azaz egy-egy ember szerepe? Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? Mit tehet Ön a Balaton régió vízgyűjtő-gazdálkodási tervének jobbá tételéért?

3 A Balaton és a vízgyűjtője

4 Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv? AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról Preambulum (19) "Ezen irányelv célja a vízi környezet fenntartása és javítása a Közösségben. Ez a célkitűzés elsősorban az érintett vizek minőségére vonatkozik. A mennyiség szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért ki kell dolgozni a jó vízminőség biztosítását szolgáló mennyiségre vonatkozó intézkedéseket is." Az irányelvben foglaltak gyakorlati megvalósítása a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, melyet minden ország a saját vizeire az irányelv szerint dolgoz ki és hajt végre.

5 Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv? A vízgyűjtő-gazdálkodás átfogó, szép céljai: - A vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása. - A hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése. - A szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása. - A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása. - Az árvizek, aszályok hatásának mérséklése. December 22-ig a kormány véglegesít egy tervet, a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (VGT-2). Ez hat évre, 2021 decemberéig határozza meg, hogy a vizek védelmében milyen beavatkozásokra van szükség. A VGT-2 végrehajtására hat év ( ) áll rendelkezésre, és jelentős EU-s forrás, az ún. KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Program) céljaira. Összesen 1200 milliárd forint felhasználásában állapodott meg Magyarország és az EU, 2015 februárjában. A hat év alatt a Széchenyi terv keretében használják, használjuk majd fel ezt a forrást.

6 Mi lehet ebben a civilek, egy-egy ember szerepe? A Víz-keretirányelv preambulumának (46) pontja: "Ahhoz, hogy biztosítható legyen a nyilvánosság részvétele, beleértve a vízhasználókat is, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kialakításában és korszerűsítésében, szükséges biztosítani a megfelelő információkat a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok végrehajtásának előrehaladásról, hogy a nyilvánosságot be lehessen vonni még a szükséges intézkedések felőli végső döntések meghozatala előtt." Az irányelv 14. cikke részletesen is előírja a nyilvánosság tájékoztatását és részvételét. Az irányelvet a 221/2004. számú kormányrendelet ültette át a magyar belső jogba. A nyilvánosságra vonatkozó követelményeket és a civil lehetőségeket a 19. határozza meg. Idén nyáron fórumok sokaságán tartott tájékoztatókat a tervezésért felelős Országos Vízügyi Főigazgatóság a terv (VGT-2) első változatáról, és fogadta a civil hozzászólásokat. A NABE szorgalmas résztvevője volt a fórumoknak, szóban és írásban egyaránt. Most készül a VGT-2 második változata. Ehhez ismét várja majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság a civil véleményeket.

7 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? Tájékoztattunk a tervről, javaslatokat írtunk, és még fogunk írni a tervezőknek, egyszóval hivatali nyelven fogalmazva - részt veszünk a VGT-2 társadalmasításában. Munkánkról részletesen tájékoztatást ad a balaton.kornyezetvedok.hu című projekt-honlap. A projekthez elnyertük a Norvég Civil Alap támogatását. A honlapon más hasznos információk is vannak, például a Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó tervezet. Abban is bízunk, hogy a jelenlévők közül sokan megkapták és meg is nézték hírleveleinket. Tájékoztatásra főként a VGT-2 tervezet méretei miatt van szükség. A Balaton részvízgyűjtő terve 364 oldalas dokumentum, amely azonban csak 49 darab szöveges- és 43 darab térkép-mellékletével együtt tanulmányozható. Az anyag elektronikus mérete 160 MB. A "társadalmasítás" másik fő feladata a balatoniak véleményének és javaslatainak továbbítása a tervezők és a VGT-2 felelőseihez. Írásbeli anyagaink mellett idén nyáron 12 OVF fórumon vettünk részt.

8 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink?

9 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? F Fonyód, szeptember 22.

10 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? F Gyenesdiás, szeptember 22.

11 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? Kiemelt témánk a Keszthelyi öböl kotrása. Már hat éve is szerettük volna, ha beépül az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe. Hogy miért? A múlt század második felének nagy vízminőségromlásának visszafordítására öt feladatot határozott meg Balatoni Kutatásokat Koordináló Tanács (1978): -a Kis-Balaton tározó építése a Zala terhelésének csökkentésére, - a tisztított szennyvizek foszfortalanításának megoldása, - a tisztított szennyvíz kivezetése a Balaton vízgyűjtőjéről, - a belső foszforterhelés csökkentése kotrással -a mezőgazdaság műtrágya felhasználásának visszaszorítása. A költségigényes intézkedésekhez azonnal hozzákezdtek, a látványos eredmény 1995-re valósult meg.

12 Mi tett eddig a NABE, és mik a további terveink? A kotrást 2003-ban abbahagyták. Kár. Mivel azóta vizsgálatok se folytak, nem tudható, hogy milyen következményei lesznek a kotrások felhagyásának. Szorgalmazni kell, hogy legalább a kutatást és a vizsgálatokat kezdjék meg újra, hogy időben meg lehessen akadályozni akadályozni a romlást. Ne ismételjük meg a múlt század hibáit! Papp Ferenc (2004) kotrások hatását elemző ábrája figyelmeztetés, a Keszthelyi öbölért tenni kell.

13 Mit tehet Ön a balatoni terv jobbá tételéért? Hamarosan megjelenik a terv második változata. Ismerje meg, és szóljon hozzá! Írja meg lakókörnyezete megoldatlan vízügyi problémáit a tervkészítőknek! Ha a NABE munkacsoportjához fordul, segítünk, hogy a javaslata eljusson a tervezőkhöz. A szünet után rögtön hozzá is kezdhetünk. Mai hozzászólásaikat, javaslataikat eljuttatjuk a tervezőkhöz. Köszönöm a figyelmet! A csatolt kormányhatározat és mellékleteinek részletei mutatják, hogy a fejlesztési időszakban a Balatonra igazságtalanul kevés forrás jut.

14 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról [ Hatályos: ] 1. A Kormány a) megállapítja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program évre szóló éves fejlesztési keretét az 1. melléklet szerint, b) elfogadja a 2. melléklet szerint az ott felsorolt projektek kiemelt projektként történő nevesítését, c) felhívja a belügyminisztert, a földművelésügyi minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a fővárosi projektek támogathatóságáról a as európai uniós programozási időszakban című 1199/2015. (III. 31.) Korm. határozat 4. mellékletében meghatározott projektek szakmai tartalmának egyeztetését kezdjék meg Budapest Főváros Önkormányzatával, Felelős: belügyminiszter földművelésügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: azonnal d) hozzájárul a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 1. prioritása vonatkozásában tervezett eredményességi tartalék tekintetében felhívás meghirdetéséhez, e) jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 1. prioritása meghirdethető keretének tizenötmilliárd forinttal történő növelését azzal, hogy az ezen alpontban meghatározott összegre kötelezettség nem vállalható. Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: azonnal 2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

15 1. melléklet az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozathoz A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szóló 1. prioritás A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdetésének módja Felhívás meghirdetésének tervezett ideje Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés 12,71 kiemelt augusztus Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás 1,00 kiemelt augusztus Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás 1,59 standard december Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása 79,06 kiemelt szeptember Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása szakaszolt projektek 8,90 kiemelt június Árvízvédelmi fejlesztések 171,40 kiemelt szeptember Árvízvédelmi fejlesztések szakaszolt projektek 13,80 kiemelt június Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése 5,63 kiemelt szeptember Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése 43,43 kiemelt szeptember Önkéntes polgári védelmi szervezetek képzése 1,50 standard december 2. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztéséről szóló 2. prioritás A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdetésének módja Felhívás meghirdetésének tervezett ideje Felhívás az ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására 7,62 kiemelt május Felhívás az előkészített ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására 2,33 kiemelt június Felhívás az elő nem készített ivóvízminőség-javító projektek megvalósítására 9,00 kiemelt december Felhívás a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító rendszerek kiépítésével 1,0 kiemelt május Felhívás ivóvízellátó hálózatok rekonstrukciójának megvalósítására 27,70 kiemelt december Felhívás szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására 28,24 kiemelt május Felhívás az előkészített szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítására 69,00 kiemelt június

16 Felhívás az elő nem készített szennyvízelvezetéssel és -kezeléssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítására 28,00 kiemelt szeptember Felhívás szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés megvalósítására 10,5 kiemelt május Felhívás a szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések megvalósítására, energiahatékonysági elemekkel 50,00 kiemelt december 4. A természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztésekről szóló 4. prioritás A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése szakaszolt projektek Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdetésének módja Felhívás meghirdetésének tervezett ideje 18,41 kiemelt augusztus 2,59 kiemelt június 2. melléklet az 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozathoz A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program nevesített kiemelt projektjei A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Projekt megnevezése Támogatást igénylő neve A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok (biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálati főirányok) és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése Szakmai háttértámogatás biztosítása és koordináció a helyi klímastratégiák kidolgozásában Megyei Éghajlat-változási Platformok létrehozása Balaton levezető rendszerének korszerűsítése Projekt támogatása legfeljebb (Ft) Országos Vízügyi Főigazgatóság Klímabarát Települések Szövetsége Megyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szakmai elvárások A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: VKI) végrehajtásához szükséges monitoring rendszer további fejlesztése és monitoring vizsgálatok végzése. A projekt eredményeként a VKI szerinti biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai monitoring végzésére alkalmas rendszer kerül kiépítésre. Klímastratégiai módszertan, valamint intézményi szintű klímastratégiai dokumentumok kidolgozása, széleskörű szemléletformálási program megvalósítása. Megyei szintű klímastratégiai dokumentumok kidolgozása, széleskörű szemléletformálási program megvalósítása. Rekonstrukciós munkálatok elvégzése, amely munkálatok eredményeként javul a Balaton VKI

17 konzorciuma szerinti állapota Marótvölgyi öblözet rendezése Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma Marótvölgyi belvízelvezető rendszer rekonstrukciós munkálatainak elvégzése, amely munkálatok eredményeként javul a Kis-Balaton VKI szerinti állapota A siófoki szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvízgyűjtése és szennyvíztisztítása Dél-balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint A beruházás keretében az érintett 2000 lakosegyenérték terhelést meghaladó kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció megfelelő szennyvízkezelésének feltételei teljesülnek, annak érdekében, hogy a szennyvízközművel való lefedettség megközelítse a közműves ivóvízzel ellátott fogyasztók csaknem 100%-át. A projekt célja, hogy Magyarország megfeleljen az uniós jogi követelményeknek a kijelölt határidőig Élőhely-védelem, és helyreállítás a Kis-Balaton-medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található Kis- Balaton Natura 2000 területen, valamint a Látrányipuszta, Balatoni berkek és Ordacsehi berek Natura 2000 területeken a gyepes élőhelyek helyreállítása, illetve a vizes élőhelyek rehabilitációja, vízpótlásának biztosítása révén 768 hektáron javul számos közösségi jelentőség faj és élőhely-típus természetvédelmi helyzete Somogy Megyei Kormányhivatal épületeinek energetikai fejlesztése Somogy Megyei Kormányhivatal A fejlesztés célja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkéből fakadó követelmények teljesítése. A korszerűsítésre kerülő épületeknek a fejlesztés után meg kell felelniük a költségoptimalizált követelményszintnek, amely szigorodó követelmény alkalmazását az épületek energiahatékonyságáról szóló, május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az irányelvnek történő megfelelést szolgáló, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet írják elő Veszprém Megyei Kormányhivatal épületeinek energetikai fejlesztése Veszprém Megyei Kormányhivatal A fejlesztés célja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, október 25-i

18 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkéből fakadó követelmények teljesítése. A korszerűsítésre kerülő épületeknek a fejlesztés után meg kell felelniük a költségoptimalizált követelményszintnek, amely szigorodó követelmény alkalmazását az épületek energiahatékonyságáról szóló, május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az irányelvnek történő megfelelést szolgáló, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet írják elő Zala Megyei Kormányhivatal épületeinek energetikai fejlesztése Zala Megyei Kormányhivatal A fejlesztés célja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkéből fakadó követelmények teljesítése. A korszerűsítésre kerülő épületeknek a fejlesztés után meg kell felelniük a költségoptimalizált követelményszintnek, amely szigorodó követelmény alkalmazását az épületek energiahatékonyságáról szóló, május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az irányelvnek történő megfelelést szolgáló, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet írják elő.