A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

Átírás

1 A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

2 A biológiai sokféleség megőrzési szempontok integrációjának szükségessége a vízgazdálkodási politikába Dr. Kling István vízügyi helyettes államtitkár Budapest, november 19.

3 Vízügy és természetvédelem - Honnan indultunk? A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. (Dégen Imre 1972.)

4 A biológiai sokféleség helyzete Európában és a világon Nemzetközi felmérések szerint az elmúlt 50 évben a Föld ökoszisztémáinak 60%-a szenvedett el állapotromlást között több mint 300 édesvizi faj populációja globálisan 55%-kal, míg a szárazföldi és tengeri fajok populációja 32%-al csökkent (Millennium Ecosystem Assessment, 2005) A biodiverzitás csökkenésének főbb okai: Élőhelyek feldarabolódása és állapotromlása (pl.: átgondolatlan folyószabályozás, kizárólagos hajózási szempontok, hosszirányú átjárhatóság akadályozása, szennyezések) Természeti erőforrások túlzott kiaknázása Éghajlatváltozás és ennek következményei Népességnövekedés, fogyasztási igények növekedése 4

5 A biológiai sokféleség előtérbe kerülése és az Európai Unió Egyezmények: 1979: Berni egyezmény: az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről 1979: Bonni Egyezmény: vándorló fajok nemzetközi védelme 1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény-a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása 1994: Duna-védelmi Egyezmény: a Duna-vízgyűjtő területén a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, megőrzése, fenntartható vízgazdálkodás és vízhasználat biztosítása Megállapodások: 2000: Cartagena Jegyzőkönyv: genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalma, kezelése, felhasználása 2001: Természetvédelmi Világszövetség Coutdown 2010 program: a biodiverzitás csökkenésének megállítása 2010-ig 5

6 A biológiai sokféleség előtérbe kerülése és az Európai Unió A biodiverzitás az EU egyik központi prioritása, része az EU fenntartható fejlődési stratégiájának Jogszabályi háttér: 1979: Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK ) 1992: Élőhely-védelmi Irányelv (43/92/EGK ) 2000: Víz Keretirányelv (2000/60/EC) 2006: Uniós Biodiverzitás cselekvési Terv (COM(2006) 216): a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig 2009: Athéni konferencia, további célkitűzések meghatározása szükséges a 2010 utáni időszakra EU támogatja: a biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) létrehozását- elősegítené a tudományos eredmények integrálását a politikai döntéshozatali folyamatokba A biodiverzitás szempontjainak érvényesítése a többi szakpolitikában (integrált szemlélet, végrehajtási felelősség megosztása az ágazatok között, partnerség a tagállamok között) 6

7 Európai Unió A biológiai sokféleség és a víz Európai Bizottság(DG E.): tematikus munkacsoportok, munkaülések, nemzeti vízigazgatók, természetvédelmi igazgatók bevonása, útmutatók az irányelvek végrehajtásához, tapasztalat- információcsere a tagállamok között 2008-tól lépések a Természetvédelmi Irányelvek (Madárvédelmi és Élőhely-védelmi Irányelvek- Natura 2000 területek) és Víz Keretirányelv végrehajtásának összehangolására NATURA 2000 célja: a biodiverzitás megőrzése, a fenntartható természethasználat- a szakágazatok (mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás, területhasználat stb.) integrált szemléletű működésére van szükség Vízpolitika: számos EU Irányelv a víz minőségének javítására, a szennyezés megelőzésére irányul (Nitrát, Szennyvíz, Veszélyes anyagok, Ívóvíz, Fürdővizes, Halas vizek Irányelv) Víz Keretirányelv (VKI): cél: jó ökológiai állapot, ökoszisztéma funkciójának megőrzése, védett területekre szigorúbb célkitűzések a természetvédelmi célkitűzés figyelembevételével 7

8 Paradigma váltás történt A Víz Keretirányelv deklarálja és aláhúzza, hogy: A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amelyet ennek megfelelően óvni, védeni és kezelni kell. 8

9 Biodiverzitás a Nemzeti Környezetvédelmi Programban 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról A környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja Egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését Fő szempontok a tervezés során: Hosszabb távú, stratégiai gondolkodás és tervezés Az összetett problémák integrált megközelítése, a kölcsönhatások figyelembe vétele A problémák kiváltó okának kezelése ( csővégi megoldások helyett) Kölcsönös hasznú intézkedések, hasonlóságok feltárása 9 tematikus akcióprogram fő célkitűzések, fő részletes célok és intézkedések 5. akcióprogram: A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 7. akcióprogram: Vizeink védelme és fenntartható használata 9

10 Biodiverzitás a Nemzeti Környezetvédelmi Programban A biodiverzitás védelmi szempontok integrációja a vízgazdálkodásban: A biológiai sokféleség fenntartása és helyreállítása a teljes felszíni vízhálózatban Hatékony intézkedések bevezetése a vizeink természetes élővilágát veszélyeztető inváziós fajok ellen A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a vízügyi (vízkárelhárítás, vízminőségvédelem, vízkészlet gazdálkodás stb.) és a természetvédelmi szempontok összehangolása Egyes térségekben a vizekkel való gazdálkodás (beleértve a belvizek elvezetését is) felülvizsgálata Az ökológiailag szükséges vízmennyiség biztosítása A szennyezőanyag-kibocsátás abszolút értékének csökkentése 10

11 Duna Makro-regionális Stratégia (EDS, az EU Balti tengeri Stratégiájának példájára) Igény a tagállamok (8) és a környező országok (6) részéről Globális kihívások (árvíz, klímaváltozás, energiabiztonság) közös válaszok - együttműködés, koordináció Kohézió erősítése A rendelkezésre álló források koordinált felhasználása Összehangolt hazai álláspont, célok és prioritások kialakítása Interdiszciplináris szakmai együttműködés (eddigi megalapozó munkákra építve + további vizsgálatok) Társadalmi nyilvánosság és együttműködés Megállapodás a kritikus kérdésekben (pl. a vízminőség-védelem, árvízvédelem, természetvédelem és a hajózás közti egyensúly) Kezdeményező, aktív fellépés az érintett országokkal történő egyeztetésben, a Stratégia kidolgozásában 11

12 Duna Makro-regionális Stratégia földrajzi kiterjedése 12

13 Duna Makro-regionális Stratégia Az EDS vízügyi, természetvédelmi célú projektjei A Duna hordalékszállítási egyensúlyának helyreállítása Árvízvédelmi stratégiák megvalósításának Duna völgyi szintű összehangolása Az aszály és szárazság kezelése a Duna vízgyűjtőterületén Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrehozása a Tisza völgy országainak együttműködésében A Tisza vízrendszerének hidroökológiai állapotelemzése DanubeParks - Duna-menti nemzeti parkok szövetsége Ökológiai hálózat fejlesztése a Duna mentén Ökológiai célállapot meghatározása Duna komplex hasznosításának feltételrendszerében Génmegőrzés és génbanki együttműködés Duna-menti erdei iskola program és hálózat kialakítása 13

14 Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv és az Ökológiai szempontok OVGT: Távlati országos stratégiai célrendszer, amely a vízgazdálkodási politika alapjául szolgál(részletek: VGT 8.1 ábra) Ökológiai szempontok figyelembevétele az intézkedések tervezése során: Vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás (meglevő vizeink, csapadék, árvizek visszatartása) Ökológiai vízmennyiség biztosítása(kutatási eredmények szükségesek) Medermorfológiai viszonyok közelítése a természetes állapotokhoz (természetes mederfejlődés biztosítása ill. revitalizáció) Holtmedrek és szikes tavak megfelelő vízellátottságának biztosítása (egyedi döntések természetvédelemi szempontok szerint) Víztestek parti sávjának rehabilitációja (egyes invazív fajok terjedésének megakadályozása a tervszerű ártéri gazdálkodással) Az intézkedések alegységszintű részletes tervezése és végrehajtása során a VKI védett területeken a célkitűzések és intézkedések egyeztetése szükséges a szakterületek között. 14

15 Természetvédelmi szempontú intézkedési tervek az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Élőhelyek állapotának felmérése, károsodás okainak feltárása, kezelési tervek készítése (VT1) Felszín alatti vízhasználatok lokális korlátozása, vízpótlás felszín alatti víztől függő ökoszisztémák rehabilitációja (VT2) Felszíni vízhasználatok megszüntetése, átalakítása az élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében (VT3) Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása (VT4) Állóvizek vízpótlása, vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségi céllal (VT5) Halas vizekre vonatkozó speciális intézkedések (VT6) Természetvédelmi célú agrárintézkedések- tápanyag-, növényvédőszer-használat csökkentése, erdősítés, szántógyep konverzió, művelési mód-/ágváltás, belvíztározók, belvízelvezető csatornák, állattartó telepek korszerűsítése (VT9, TA1-5, 7) Természetes vizekre vonatkozó jó halászati és horgászati gyakorlat megvalósítása (FI4) A vízfolyás medrére és hullámterére vonatkozó intézkedések- ártéri, hullámtéri gazdálkodás, partmenti védősáv, meder-rehabilitáció (HA2, TA5, HM1, HM2, HM6) Duzzasztóművek, zsilipek, völgyzárógátas tározók üzemeltetése, hosszirányú átjárhatóság figyelembevétele (DU1, DU2, DU3, DU4) hallépcsők építése- A VKI természeti értékei miatt védett területein a vizek nem megfelelő állapotát javító intézkedéseket 2015-ig kell megvalósítani. Kivételek VKI 4.4, 4.8 alapján, max ig. 15

16 A társadalom bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési folyamatába 2006-EU VKI magyar honlapja december: a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés honlapja Véleményezési fórumok Honlapon(2008. december november 18.) Szakmai és társadalmi konzultációkon(igény szerint) Vízgazdálkodási Tanácsok(3 országos, 4 regionális, 12 területi) ülésein Társadalmi fórumokon: 42 alegységi szinten(2009. júniustól 42 alkalommal) Tematikus fórumokon(24 alkalommal) Médianyilvánosság Országos sajtótájékoztató(2009.május 19.) Médiamegjelenések Tv(TV2,DunaTv) Rádió(Klubrádió, Inforádió, Lánchídrádió) Napilapok(13 alkalommal) Internetes portálokon(56 helyen) A Vízgazdálkodási Tanácsok részt vesznek 2012-ig a részletes tervezésben és az intézkedési programok beindításában, a VGT 6 évenkénti felülvizsgálatában. 16

17 Természetvédelem és vízügy (vízkárelhárítás) Milyen állomáshoz érkeztünk? 17

18 Dinamikus természetvédelem Vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás: árvízvédelmi tározók építése (korlátozott, Vásárhelyi terv befejezése, síkvidéki tározók nagy terület-és fenntartási költségigénye) dinamikus természetvédelem az ártereken (árapasztók, szabad sávok kialakítása, töltések korrekciója) (Rába minta-projekt) Árapasztók kialakítása Az árvizek gyorsabb, illetve alacsonyabb szinten történı levonulása érdekében a fımeder mellé építhetı egy olyan másodlagos meder, amely csak az árvízi hozamoknál kapcsolódik be a vízszállításba. Kialakítása megoldható úgy is, hogy kis- és középvízszinteknél mint a fımederhez kapcsolódó álló-vizes élıhelyként funkcionáljon. Javasolt megoldás 18

19 Dinamikus természetvédelem-beavatkozások: Szabad sávok kialakítása Az árvizek gyorsabb, illetve alacsonyabb szinten történı levonulása érdekében a kritikus szelvényekben, optimális hidraulikai nyomvonalon célszerő kialakítani fa és cserjementes sávokat. A szabadon hagyandó sáv természetközeli fenntartása a területen történı gyep- legelıgazdálkodással megoldható. Javasolt megoldás 19

20 Dinamikus természetvédelem-beavatkozások: Töltés korrekciója Az árvízvédelmi töltések kiépítése sok esetben nem az optimális hidraulikai nyomvonalon történt, hanem az akkori tulajdonosoknak leginkább megfelelı helyen. Ennek következtében kialakultak olyan szőkületek, amelyek az árvízi vízhozamok esetén fokozott veszélyt jelentenek a térségre. Ezeken a helyeken, ha más mőszaki megoldással nem lehet megoldani a problémát, szükséges az árvízvédelmi töltés átépítése, nyomvonalának korrekciója. Javasolt megoldás 20

21 Vízügy és természetvédelem Hová érkeztünk? Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszútávon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. 21

22 Köszönöm a figyelmet! 22