Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Átírás

1 II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

2 Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt 800 Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje KNV-KKV=2,2 m Duna - Dunaremete Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje KNV-KKV=4,0 m 600 H (cm) Évek A jelenségek felgyorsultak Súlyos árvízvédelmi és ökológiai problémák!!! A problémák okainak feltárása

3 Az árvízi levezető-képesség romlásának okai Az érdesség egyaránt növekszik a főmederben, a nagyvízi levezetési irányú mellékágakban és a hullámtéren A levezető mederszelvény feltöltődik A hullámtérben az árvízi levezető-képesség csökkentő létesítmények keletkeztek

4 Az árvízszintek emelkedésének okai Az egykori szigetközi állattartást jellemző ridegtartás intenzívvé válása miatt a korábbi rétek, legelők szükségtelenné váltak, beerdősültek.

5 Szigetköz, 1820.

6 Szigetköz, 1920.

7 Szigetköz, 2002.

8 a napjainkat jellemző sűrű aljnövényzet hidraulikai ellenállása nagy! Az erdőművelés is megváltozott. Míg a korábbi éveket jellemző ligeterdők, fás legelők az árvízi levonulást nem akadályozták.

9 Mellékágak, holtágak feltöltődése, kiszáradása A főmeder berágódása és a hullámtér feltöltődése és hatásai A vízjárás szélsőségessé válik, a vízszintváltozások felgyorsulnak Főmeder berágódása Árvízszintek növekedése, a kis és középvízszintek csökkenése figyelhető meg A kis- és középvízszintek süllyedése miatt a korábbi sekélyvízű kavicszátonyok növényzettel benőtt szigetté alakulnak árvízvédelmi töltés árvízvédelmi töltés mellékág főmeder A problémák okainak feltárása

10 Duna folyó 122 VO szelvény változása között mbf 118 Hullámtér feltöltődése (kb. 2-2,5 cm/év) A középvízi meder rézsűin és a szabályozási műveken a fásszárú növényzet előretörése Lefolyási akadály-medersüllyedés növelése Az övzátonyok korlátozzák a keresztirányú átjárhatóságotfokgazdálkodás A főág és az ágrendszerek közötti közvetlen felszíni kapcsolat egyre ritkábban alakult ki A kavicszátonyok vízborítása egyre ritkább, ezért a korábbi sekélyvízű kavicszátonyok beerdősültek, intenzíven töltődnek, lefolyási akadályt képeznek, fontos ívó és élőhelyek szűnnek meg m 1970 évi Duna atlasz 2002 évi felmérés DB 1966 DB 2006 Mász.:

11

12

13

14 NAGYVÍZI MEDERBEN TALÁLHATÓ SZIGETEK BEERDŐSÜLÉSE, ERDÉSZETI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE (Tát térsége)

15 Mi a megoldás? Célok-Hollandiában 2006 szeptember közötti Holland tanulmányút 1 sz prioritás: Árvízi biztonság javítása 2 sz prioritás: Árvízi biztonság javítása 3 sz prioritás: Árvízi biztonság javítása 4 sz prioritás: Természetvédelem 5 sz prioritás: Egyéb hasznosítás (mezőgazdaság, erdészet, hajózás) Árvízi biztonság javítása és a természetvédelmi igények összhangjának a megteremtése!!!

16 A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési tervek készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról: Elsődleges cél a nagyvízi meder kijelölése és a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének megállapítása Az árvízlevezetés szempontjából jellemző zonáció meghatározása elsődleges levezető sáv, akadálymentes hozamátbocsátás biztosítása minden időszakban, maximum gyep vegetáció másodlagos levezető sáv, az árvízek levonulását térben kis mértékben, ill. időszakosan korlátozó, nagyvízi levonulást szolgáló, jól ápolt azaz kiritkított lehetőleg legeltetett (aljnövényzet nélkül és az árvízszint feletti fakorona) ligeterdő átmeneti zóna, Az árvízek levonulásában kisebb mértékben, de részt vesz áramlási holttér, Nincs erdészeti korlátozás középvízi partél kijelölése és hatósági rögzítése A NMKT készítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok megjelölése (országosan 67 db terv, melyből Igazgatóságunk 13 db-ot készít)

17 Lehetőségek általában Teret a folyónak Nem csupán vízszintes (a töltések áthelyezése), magassági értelmezés is Az árvízi lefolyási teret is biztosítani kell - szabadon hagyandó sávok Már a kisebb árhullámoknál a hullámtéri elöntés biztosítása (lásd fokgazdálkodás ), a víz visszatartása (az ATÁZ biológiai funkciójának a javítása), a nagy árvizek biztonságos levezetése- árvízi biztonság javítása - természetvédelmi igények 1. Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése 2. Az árvízvédelmi töltések magasítása, erősítése helyenként megoldás 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása 7-9. Épületek, nyári gátak egyéb lefolyást akadályozó létesítmények tiltása, eltávolítása a hullámtérről 10. Szükségtározók, árvízkapuk kialakítása Lehetséges megoldások

18 Lehetőségek általában Az érdesség csökkentése, 5-6. Főmeder, mellékágak tisztítása, zátonyok, szigetek visszabontása 8. A hullámtéri területhasználat alárendelése az árvízi levezetőképesség biztosításának Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása, füves árapasztó sávok kialakítása 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása, visszabontása A levezető mederszelvény bővítése 5-6. A főmeder és a nagyvízi levezetési irányú mellékágak szelvénybővítése, rehabilitálása, övzátonyok rendezése 3. Nagyvízi levezető vápák kialakítása A hullámtér és a mellékágak nagyobb arányú bevonása az árvízlevezetésbe mérsékelheti a főmeder süllyedését is Lehetséges megoldások

19 Néhány jellemző faállománytípus Sűrűség -korú tölgyes Vékony rudas tölgyes Vastag rudas hazai nyáras Vastag rudas fűzes

20 Néhány jellemző faállománytípus Vékony rudas nemesnyáras Vastag rudas nemes nyáras Nemesnyár szálerdő Kezelt nemes nyár szálerdő

21 FFÜ/ NNY HNY FAÁLLOMÁNYOK FŐBB ÉLETSZAKASZAI ÉS ÁLLOMÁNYNEVELÉSI BEAVATKOZÁSAI Fafajok TI TI TKGY TKGY NFGY NFGY VH KST (kocsányos tölgy) MK (magas kőris) MÉ (mézgás éger) A (akác) HNY (hazai nyár, fehér és szürke nyár) FFÜ (fehér fűz) NNY (nemes nyár) Fahasználatok A MÉ TI TI TKGY TKGY NFGY VH NFGY VH TI - tisztítás TKGY törzskiválasztó gyérítés NFGY növedékfokozó gyérítés VH - véghasználat Korosztályok: MK TI TKGY NFGY VH TI TKGY NFGY KST VH életkor (év) Konklúzió: Lassú növekedésű és elhúzódó fiatalkori fejlődésű, kemény lombos állományok árvízi levezető-képesség szempontjából nagyobb érdességet eredményeznek.

22 Faállományok térbeli eloszlása a nagyvízi mederben (Ásványráró térsége) Keménylombos (tölgy, kőris, akác) állományok mederérdességet növelő szerepe! Nyár Akác Tölgy Kőris Tölgy Tölgy Tölgy

23 A legjelentősebb, elsődleges nagyvízi levezető vápák, sávok nyomvonalában az alábbi megoldásokat kell előnyben részesíteni Legeltetéssel, kaszálással karbantartott gyepterületek, füves vápák kapcsolódás a Nemzeti Parkok génbank programjához ívóhelyek!! A természetvédelem igényeit is kiszolgáló, a szárazföldi növényzet kialakulását megakadályozó, időszakos vagy gyakori vízborítású, az árvízi sodorvonalnak vagy részsodorvonalnak megfelelő vonalvezetésű tavak, tocsogók kialakítása ívóhelyek!! A fejlesztés csak akkor lesz hatékony ha a karbantartás is biztosított!!!

24 Rajna hullámtere Hollandiában

25 A 2013 évi árvíz utáni felvételek - övzátonyok

26 A 2013 évi árvíz utáni felvételek főmeder zátonyai

27 A 2013 évi árvíz utáni felvételek - főmeder zátonyai

28 Hordalék lerakódás, Lipót, 2002.

29 Lehetőségek általában A hullámtéri feltöltődés kezelése, csökkentése A hullámtéri érdesség csökkentése ebből a szempontból is kedvező Hidraulikai szempontból kedvező árvízi meder kialakítása, a hullámtéri kiülepedés irányítása nagyvízi sarkantyúk kialakítása célirányos nyomvonalú nyárigátak kialakítása 3. A hullámtér magasságának csökkentése kotrással, árapasztó vápák kialakítása, Vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (A hullámtéri feltöltődés eltávolítása, a szárazföldi növényzet kialakulásának megakadályozása) Övzátonyok részleges eltávolítása, megnyitása Bármilyen célú kotrási anyag döntő hányadának lehetőség szerinti kiszállítása a hullámtérből Célirányos kotrásokkal vápák, anyaggödrök, vizes élőhelyek, hullámtéri tavak kialakítása (holland téglagyárak) Lehetséges megoldások

30 Jogszabály alkotási, szabályozási feladatok Hosszútávon árvíz-levezetési, természetvédelmi és parthasználati szempontból egyaránt célszerű lenne a hullámterek állami tulajdonba vétele és a kezelési viszonyok és üzemtervi rendezése. Ezzel feloldható lenne a meder szabad vándorlásából származó állami területnyerés és a parti tulajdonosok közötti konfliktus is. Az árvízlevezetésben részt vevő másodlagos és átmeneti zónákban lehetőleg legeltetett, kiritkított erdőművelés engedélyezhető. Problémát jelent azonban, hogy a jelenlegi jogszabály kategórikusan tiltja az erdőben történő legeltetést, melyet a hullámterekre vonatkozóan fel kell oldani. A medrek melletti közvetlen parti sáv jogszabályi tisztán tartása elvileg biztosított. A vízparti galéria erdők ugyanakkor jelentős ökológiai tényezők. Megőrzésük az árvízlevezetés biztosítása érdekében kompenzációs lehetőségként nem közvetlenül a parton, legeltetéssel, kaszálással karbantartott gyepterületek, füves vápák kialakításával lehetséges.

31 Jogszabály alkotási, szabályozási feladatok Lefolyást akadályozó létesítmények megszüntetése, tiltása. A különböző célú kotrásokból származó anyagdepókat csak meghatározott rövid időtartammal szabad az árvízlevezetésben részt vevő zónákban tárolni. A hullámtéri feltöltődés kezelésére lehetséges megoldás, hogy árvízvédelmi fejlesztéseknél és egyéb földművek építésénél az anyagnyerés célirányosan kialakított hullámtéri anyaggödrökből kötelezően legyen előírva. A nagyvízi mederben - az áramlási holt-terek kivételével - tölgyerdő telepítése nem kívánatos- nemes nyaras Festetics professzor kontra Alexai Zoltán

32 Rajna hullámtere Hollandiában- hosszú távon fel kell készülnünk az áramlási holt terek kivételével a ligeterdős sőt az erdő nélküli hullámterekre

33 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály