Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Átírás

1 Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely,

2 Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.

3 Ökológiai megközelítés

4 Mérsékeltövi-életközösség szempontú, természetes erdő fogalom (Dr. Varga Béla) Élő és élettelen elemek bonyolult, nyílt rendszere Önszervező, öngyógyító, önszabályozó képességgel rendelkezik Faji, szerkezeti és genetikai diverzitás Természetes szelekció FOLYAMATOS ERDŐBORÍTOTTSÁG

5 AZ ERDEI ÖKOSZISZTÉMÁK ISMÉRVEI: - MAGASSÁGI NÖVEKEDÉS - ENERGIAHASZNOSÍTÁS - SZERVESANYAG-TÁROLÁS - HOSSZÚ ÉLETTARTAM - KONKURENCIA-KÉPESSÉG - VESZÉLYEZTETETTSÉG - MEGÚJULÓ-KÉPESSÉG

6

7 Az erdők funkciói A lefolyás gátlása( parti sáv) a legértékesebb élőhelyek A lefolyás gátlása( parti sáv) Partvédelem az elhabolás és az erózió ellen A töltés védelme a hullámzás és jég ellen új szemléletű erdőgazdálkodás esetén ( folyamatos erdőborítottságot biztosító) Kifejezetten támogatott A vízgyűjtőterületen a talajra jutó csapadék mennyiségének, valamint gyorsaságának szabályozása

8 Paradicsomi állapot A folyót puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdőknek két jellemző típusa: a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Mindkét erdőtípus gazdag cserjeszintjében olyan őshonos, az ember gazdálkodási igényei miatt visszaszorult állományú fajok fordulnak.(kmnpig a Körösökről) A fentiek minden vízfolyásra igazak, legfeljebb a fajok egy kissé eltérőek!

9

10

11 A nagyvízi meder sematikus ábrázolása A hullámtéri véderdő sáv elhelyezkedése és szerkezete (Pankotai-Rácz 1975) in Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 9., Sík-, hegy- és dombvidéki vízrendezés Dr. Gribovszki Zoltán (2010) Nyugat-magyarországi Egyetem

12 Tág hálózat Monokultúra Egykorúság Egyszintűség ÜLTETVÉNY Rövid ciklusok (<25év) A ciklushoz képest hosszú fátlan állapot Nem önmegújuló! Rendezett (Jól fésült)

13 Vágásos erdő Egynél több faj (2-3) Egykorúság Egyszintűség Hosszabb ciklusok (>25 év) Rövidebb idejű fátlan állapot Képes lehet önmegújulásra Nagyjából rendezett

14 Őserdő /Folyamatos erdőképet biztosító erdőgazdálkodás Nagyon sok faj Több korúság ( Csemetétől a holt fáig) Nagyon sok szint/ Többszintűség Nem ciklusos, illetve a ciklusok térben és időben korlátozottak Nincs fátlan állapot, illetve csak kis területen Rendetlenség Annyira hozzászoktunk a természetellenes képhez, hogy a természetes már visszatetszik. Roth Gyula

15 Lehet rendelni! Milyen funkcióhoz, milyen erdő az optimális? Melyik erdőtípus az, amelyik egyszerre a legtöbb funkciónak meg tud felelni? Jól megfogalmazott igények Jogszabályi háttér! Köszönöm, hogy együtt lehettünk!