A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja"

Ernő Balog
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

2 A természetvédelem elvárása az erdővel, a védett természeti területen lévő erdővel szemben Az erdő, a védett természeti területen lévő erdő szerepe a biológiai sokféleségben; élőhely amely véd és táplál. A természetvédelmi (erdő)kezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás céljai közötti alapvető különbséget az jelenti, hogy amíg a természetvédelmi (erdő)kezelés elsődleges célja az erdők biológiai sokféleségének megőrzése és gyarapítása, a természetvédelem szempontjainak érvényesítése, addig a természetközeli erdőgazdálkodás elsődleges célja olyan tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás folytatása, amely mellett az erdők további funkciói a legkisebb sérelem mellett kielégíthetők. 2

3 Biztosítsa: A természetvédelmi erdőkezelés célja a természetes erdőtársulás megőrzését (annak minden alkotóelemével együtt), hiánya esetén kialakítását a termőhelynek megfelelő őshonos fafajú, vegyes korú, elegyes állományok megőrzését, kialakítását. FOLYAMATOSAN 3

4 A tájvédelem és a turisztika elvárásai az erdővel szemben Tájvédelem: Látképi Kultúrtörténeti jelentőségű facsoportok, fák Táji jelleget adó erdőségek, erdőfoltok, facsoportok, egyes fák Turizmus megszokott erdőkép árnyas pagony IRTÁSterület Látvány FOLYAMATOSAN 4

5 A természetvédelmi erdőkezelés eszközei természetközeli módszerek alkalmazása a folyamatos erdőborítású erdőkép biztosítása a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesítése 5

6 Folyamatos erdőborítás kérdései Mi a FEB fogalma/elve Evt. fogalom Tanulmányok természetes folyamatokra alapozva véghasználati terület; erdei mikroklíma Módszerei Szálalás Pro Silva elv alapján Mikro-tarvágással is? Bevezetése KUTATÁS, kísérlet Üzemi gyakorlat (ahol lehet) 6

7 A FEB és a vágásterület A vágások következtében felmerülő természetvédelmi kérdések: Vágásterületek kiterjedése milyen hamar foglalja vissza az erdő? Újulati szint kora, mérete, összetétele mikortól látja el a feladatot? A vágásterületet körülvevő állományok kora, összetétele, társulása, természetessége milyen segítséget kap a vágásterület? Az erdei növényzet visszatelepedésének lehetősége, ideje van minek visszatelepülni? (A potenciális erdőtípus folyamatos jelenléte, vagy hosszabb zavartalan időszakok) 7

8 elvek üzemmódok módszerek Folyamatos erdőborítást biztosító elvek Szálalás PS Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok Faanyagtermelést nem szolgáló- Szálaló- Átalakító- Folyamatos erdőborítást biztosító módszerek Szálankénti vagy csoportos belenyúlásokkal operáló Hosszan elnyújtott felújítási időszak FEB-et biztosító elvek mentén (SZ, PS) ESZKÖZÖK 8

9 A Pro Silva elvek természetvédelmi szempontú elemzése avagy a Pro Silva elvű természetközeli erdőgazdálkodási mód alkalmazható-e és hogyan a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezelésében 9

10 A Pro Silva elvű erdőkezelés (PS) sikeres alkalmazásának előfeltételei védett természeti területen lévő erdőkben. a PS és a védett természeti területen lévő erdőkre alkalmazás filozófiájának és alapelveinek megismerése és elfogadása a természettel való kommunikálás készségének elsajátítása (a természet működésének és visszajelzéseinek megértése) kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal (erdészeti, természetvédelemi, vadászati) és a vadászatra jogosulttal türelem 10

11 Hol kell vagy érdemes PS alapelvek szerint természetvédelmi erdőkezelést végezni? minden védett erdőt ezzel a szemlélettel kell megközelíteni az állománytípustól függetlenül mindenütt, ahol a személyi garanciák adottak a hagyományos gazdálkodás tilos vagy nem kívánatos nincs elháríthatatlan akadálya az eredménye várható a rendszeres, folyamatos hozam nem elvárás, hanem csupán a természetvédelmi cél eszköze, de adottság 11

12 Milyen korú állományban célszerű az átállást elkezdeni? telepítés, felújítás időszakában (fafaj-megválasztás, elegyítés) tisztítási, törzskiválasztó gyérítési korban (vegyeskorúság, elegyítés) magtermő korban lévő középkorú állományokban idős állományokban (kisebb területeken referenciaként) A fakitermelés lehet-e cél? a lehető legnagyobb fahozam és bevétel elérése nem cél, hanem az elérendő természetvédelmi cél eszköze csupán az erdő természetes állapotához közeledésének s ezzel egyben az ökonómiai és természetvédelmi szempontból egyaránt kívánatos élőfa-készlet, állományszerkezet és fafaj-összetétel kialakulásának elősegítése, gyorsítása 12

13 A vágásjelölés általános szempontjai és kivitelezése. a diverzitás megtartása ill. fokozása a legteljesebb értelemben a kiemelkedő ökológiai értéket képviselő egyedek és csoportok támogatása, előnyös helyzetbe hozása az ökológiai szempontból káros faegyedek, -csoportok kikapcsolása ökológiai értéket nem képviselő egyedek és csoportok arányának csökkentése a méretes, idős valamint lábon száradt és alászorult fák megfelelő mértékű visszahagyása az értékes elegyfajok kiemelt védelme és támogatása a faállomány csoportos szerkezetének fokozása a lékek bővítésének (az újulat felszabadításának ) alapos megfontolása a mintaterület határát és a kivágandó fák távolabbról is jól látható, élénk színnel történő jelölése a mintaterületen a jelölést a témában tájékozott, tapasztalt kollégák segítségével, konzílium keretében történő végrehajtása A vágás következményei (felújulás, elegyarány, szerkezet, stb.) a természeteshez minél közelállóbb állománykép kialakulását segítik elő 13

14 A beavatkozás jellege és gyakorisága. a lékekben felcseperedő újulat függvényében rendszerint csak folyamatos figyelmet kíván, de alkalomszerű hagyományos ápolása is szükséges ill. célszerű lehet (a kedvezőtlen kiinduló állapot, esetleg a lékek méretének, alakjának vagy tájolásának elhibázása következtében, valamint a leendő erdő értékének növelése érdekében) ápolásának legfőbb eszköze a fény, amelyet a természethez hasonlóan a bolygatás során állít munkába az erdész folyamatos és hatékony védelme a túlszaporodott vadállomány ellen nemcsak elkerülhetetlen, de egyben az egész rendszer működésének alapvető feltétele is a lékek között időnként felverődő újulatnak erdőkezelési szempontból nincs jelentősége 14

15 Az elemzésből egyértelműen megállapítható, hogy a Pro Silva elvű erdőkezelés megfelel és alkalmazható a védett természeti területen lévő erdők természetvédelmi erdőkezeléseként. Alkalmazásával elérhető a folyamatos erdőborítású erdőkép illetve a természetes erdőtársulások megtartásának, kialakításának természetvédelmi követelménye. 15

16 eszköz és cél a Pro Silva elvű üzemi szintű természetvédelmi erdőkezelési kísérletek kialakítása a természetvédelmi kezelésért felelős szervek saját vagyonkezelésében lévő erdőterületeken az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében lévő állami erdőterületeken kutatási rendeltetésű erdőkben Kutatók által irányítottan, kialakított kísérleti területeken A kísérletek alapján kialakított módszerek és eljárások üzemi szintű bevezetése védett természeti területen álló erdőkben, állami tulajdonú erdőterületeken 16

17 Köszönöm a figyelmet! 17

Hasonló dokumentumok

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos