Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

Átírás

1 Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési Osztály augusztus 07.

2 Erdőtörvények kronológiája hazánkban Mária Terézia erdőrendtartása (felmérés, térképezés, vágásszakozás) évi XXXI. tc. (üzemtervi kötelezettség a korlátolt forgalmú erdőkre, erdészeti hatóság) évi IV. tc. (teljeskörű üzemtervi kötelezettség, kötelező erdőfelújítás, természetvédelem) évi VII. tv. (erdészeti és vadászati tv. az erdő hármas funkciója, elsődleges rendeltetés) évi LIV. tv.( hármas szintű tervezési-engedélyezési rendszer, az erdészet önálló körzet, természetvédelmi szakhatósági közreműködés) évi. XXXVII. tv. (természetességi állapot, külön korlátozás állami erdőkre, faanyag származásának igazolása)

3 Szabályozások betartása Eredmény: Cél: Erdősültség Mária Terézia korától kezdve nőtt, az első világháborúra %-os volt. Trianoni békeszerződés után: alig 12 % őszén már 20 %, ami 2 millió hektár erdőterületet jelent ra az erdősültséget 27 %-ra emelni.

4 A jelenlegi szabályozás eszközeiből: 10 évenkénti erdőleltár és körzetterv Erdőtervhatározat (~ üzemterv) Éves bejelentések Országos Erdőállomány Adattár vezetése Erdőtervezési körzetek kialakítása 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól 69/2016.(X.14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról, melynek október 22-i hatályba lépésével megkezdődött a évi körzeti erdőtervezés.

5

6 Lakossági egyeztető tárgyalás tematikája 1. Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról 2. A következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai 3. A társadalmi részvétel, vélemény-nyilvánítás, adatokhoz való hozzáférés lehetőségei 4. Erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményei, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatok

7 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról területi adatok körzet természetföldrajzi jellemzői: domborzat, éghajlat, termőhelyi adatok rendeltetés-, üzemmód és tulajdoni formák megoszlása faállományok adatai: fafajok eloszlása korosztály és eredet szerint, valamint természetesség szerinti megoszlás védettségi adatok: védett, ill. Natura 2000 területek (madárvédelmi, természetmegőrzési) közjóléti létesítmények és állapotuk

8 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Területi adatok

9 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról A körzet természetföldrajzi jellemzői: domborzat, éghajlat, hidrológia, termőhelyi adatok Domborzat: sík Éghajlat: erdőssztyepp klíma Főbb talajtípus: humuszos homok talaj Termőréteg mélysége: közepes mélységű Fizikai talajféleség: homok Hidrológia: többletvízhatástól független

10

11

12

13 3,3% 5,4% Fő talajtípusok 0,0% 17,8% Váztalajok Öntéstalajok Csernozjom talajok Réti talajok Mocsári és ártéri erdőtalajok 73,5% 0,0% Hidrológiai viszonyok 0,8% 0,9% 17,3% Többletvízhatástól független Állandó vízhatású Változó vízellátású 7,4% Felszínig nedves Időszakos vízhatású Vízzel borított 73,6%

14 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Rendeltetés, üzemmód és tulajdoni formák megoszlása

15

16

17

18

19

20 Rendeltetések kimutatása halmozott területtel

21

22

23 1% Üzemmódok 1,7% Vágásos üzemmód 97,1% Faanyagtermelést nem szolgáló erdők Átalakítás alatt álló erdők 2,6% Tulajdonformák Állami tulajdon 29,4% Közösségi tulajdon Magán tulajdon T Vegyes tulajdon 1,6% 66,4%

24 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Fafajok eloszlása korosztály és eredet szerint

25 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Korosztályok területe fafajcsoportonként 3000 ha EGYF FF EF F-ELL HNY NNY J-EKL A CS KST korosztályok

26 A természetesség Evt. 7. (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni: a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodóőshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen; b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő; c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulás alkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20-50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van; d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50-70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20-50% között van; e) kultúrerdők: elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotóőshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen; f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő.

27 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Természetesség szerinti megoszlás Természetesség 11,0% 0,2% 17,1% Természet- szerű Származék 20,0% Átmeneti Kultúr Faültetvény 51,8%

28

29 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Védettségi adatok: védett, ill. Natura 2000 területek (madárvédelmi, természetmegőrzési)

30 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Védettségi adatok: védett, ill. Natura 2000 területek (madárvédelmi, természetmegőrzési)

31

32 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Védettségi adatok: védett, ill. Natura 2000 területek (madárvédelmi, természetmegőrzési)

33 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Védettségi adatok: védett, ill. Natura 2000 területek (madárvédelmi, természetmegőrzési)

34

35 Tájékoztatás a körzet természetbeni állapotáról Közjóléti létesítmények és állapotuk A körzetben az alábbi 3 db közjóléti létesítményről van tudomásunk: Solti Pihenőerdő Dunaegyházi Parkerdő Kirándulóhely Szabadszállási Parkerdei Tanösvény A parkerdők területe 78,92 ha, a gyógyerdőké 2,29 ha. Ezek zömmel állami tulajdonban vannak. Az esetlegesen bennük lévő közjóléti berendezések (padok, asztalok, esőbeállók, ill. tűzrakó helyek) állapota vegyes. Az elhanyagolt, romos berendezések felújításra szorulnak. Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó közjóléti fejlesztési tervek nem készültek.

36 2. Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: fahasználati előírások (tematikus térképeken) erdőfelújítások Evt. 10. (1) szerinti üzemmódok területe erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások erdei haszonvételek javasolt mértéke (maximum), ezzel kapcsolatos korlátozások erdészeti közjóléti fejlesztési terv

37

38

39

40 Összes fahasználat 4,5% 1,2% 1,1% 36,4% 37,1% Tarvágás Tisztítás Készletgondozó fahasználat Törzskiválasztó gyérítés Növedékfokozó gyérítés Egészségügyi termelés Egyéb termelés 0,9% 18,8%

41 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai Erdőfelújítások célállomány-típusonként hektár Feketefenyvesek 453,1 Erdeifenyvesek 2,39 Füzesek (csak hazaiak) 68,9 Hazai nyárasok 902, ,09 Nemes nyárasok és füzesek Természetes Mesterséges 537,12 Kőrisesek 112,29 Akácosok 936,27 213,59 Cseresek 4,31 Kocsányos tölgyesek 96,22

42 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai Evt. 10. (1) szerinti üzemmódok területe 10. (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, a 7. (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén, b) második körzeti erdőtervezést követően legalább egynegyed részén, c) harmadik körzeti erdőtervezést követően legalább egyharmad részén, az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni.

43 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Általános rendelkezések: 4. Természetvédelmi célú erdőtervezési alapelvek 5. (1) E rendeletet védett természeti területek esetében a jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az Evt. 33. (2) bekezdés e), f ) és i) pontjában foglaltakat védett természeti területen álló erdő esetében a jogszabályban foglalt természetvédelmi kezelési terv, vagy annak hiányában a természetvédelmi kezelési állásfoglalás, a Natura 2000 hálózat részét képező területen (a továbbiakban: Natura 2000 terület) lévő erdő esetén a Natura 2000 fenntartási terv, vagy annak hiányában a Natura 2000 javaslat figyelembevételével kell meghatározni oly módon, hogy a) a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében adott javaslat, vagy előírt korlátozás csak azokra az erdőkre vonatkozik, amely a faj a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által felmért adatok alapján jelentős állományának erdőtervben rögzített élőhelyeként szolgál, továbbá b) a védett, fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében adott javaslat, vagy előírt korlátozás csak azokra az erdőkre vonatkozik, amely a faj a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv rendelkezésére álló adatok alapján populáció kialakítására képes állományának erdőtervben rögzített élőhelyeként szolgál.

44 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról (3) Védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen található erdő körzeti erdőtervezése során kiemelt figyelemmel kell lenni a) az erdők különösen a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelyek természetességi állapotának, biológiai és genetikai sokféleségének, fajkészletének fenntartása, illetve lehetőség szerinti javítására vagy bővítésére, b) a védett vagy fokozottan védett, illetve a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajok élőhelyének, és a természet védelméről szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) meghatározott egyéb természeti értékeknek a védelmére, valamint c) az erdő által meghatározott tájképi értékek megőrzésére, táji léptékben az erdőtársulások sokszínűségének fenntartására. (4) A (3) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében az érintett erdőkben a) - ahol a természetvédelmi szempontok indokolják, és a természeti feltételek lehetővé teszik - a védett vagy fokozottan védett, illetve Natura 2000 területen a kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő erdőkben aa) hosszabb véghasználati időszakú, egyenlőtlen bontáson alapuló fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás tervezésével, valamint ab) a tarvágások térben és időben tagolt tervezésével vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás esetén is az erdőborítás minél folyamatosabb fenntartására kell törekedni; b) tarvágás véghasználatként csak akkor tervezhető, ha az erdő felújítása más erdészeti módszerrel nem, vagy természetvédelmi szempontból is legcélszerűbben így kivitelezhető, azonban ebben az esetben is törekedni kell az egybefüggő vágásterület kiterjedésének csökkentésére; c) az erdőneveléseket úgy kell megtervezni, hogy azok a termőhelynek nem megfelelő, vagy erdészeti tájidegen elegyfafajok - így különösen az intenzíven terjedő fajok - visszaszorítását, az őshonos fafajok elegyarányának az emelését, az elegyesség fenntartását, javítását, a faállomány szerkezeti változatosságának növelését, valamint a meglévő cserjeszint és erdőszegélyek lehetséges megőrzését szolgálják; d) a vágásérettségi kort természetes, természetszerű vagy származék erdőben a természetvédelmi céloknak, a hozamvizsgálat eredményeinek, a természetes felújítás követelményeinek és az erdő egészségi állapotának együttes figyelembevételével, lehetőség szerint a vágásérettségi szakasz felső felében kell meghatározni;

45 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról e) a véghasználatok tervezése során arra kell törekedni, hogy az erdészeti tájban honos fafajokkal jellemezhető faállomány típusok, illetve a közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelytípusok esetében a korosztályviszonyok kiegyenlítettek legyenek; f ) a 2 hektár vagy annál nagyobb területű, természetes, természetszerű vagy származék erdő véghasználatát az erdészeti tájban honos fafajú hagyásfák, illetve hagyásfa csoportok visszahagyásával kell megtervezni, melynek során a korábban megosztással leválasztott, faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdőrészleteket, a szomszédos erdőrészletekben meglévő hagyásfa csoportot vagy csoportokat és a 4. (10) bekezdése szerint megosztással leválasztott, önálló erdőrészleteket is figyelembe kell venni; g) a termőhelynek nem megfelelő vagy erdészeti tájidegen főfafajú erdők véghasználata után a fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítást alternatív lehetőségként minden esetben meg kell tervezni; h) a véghasználatot követő erdőszerkezet-átalakítás kizárólagos módon történő tervezése védett természeti területen a természetvédelmi céloknak, az erdei haszonvételi lehetőségeknek és az erdő egyéb rendeltetéseinek együttes figyelembevételével, ütemezetten történhet; i) a Tvt. 23. (2) bekezdése alapján védett természeti területek, a Tvt. 48. (2) bekezdésében meghatározott, védetté nyilvánított mesterséges üregek, valamint védett természeti területen az Evt. 13. (1) bekezdés a) pont af ) alpontja, és - az érintett erdőrészlet leírólapján is feltüntetett - az Evt. 13. (1) bekezdés b) pontja szerinti erdei vízfolyások és az erdei tavak védelme érdekében, azok földfelszíni elhelyezkedéséhez 25 méternél közelebb fakitermelés csak a természetvédelmi célokkal összhangban tervezhető.

46 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó speciális szabályok: 4.2. Természetvédelmi rendeltetésű erdők A többségében őshonos fajokból visszahagyott hagyásfa csoportban az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok kitermelését egyéb termelésként kell előírni az őshonos fafajok kímélete mellett Erdőszerkezet-átalakítással járó erdőfelújítás tervezése során az erdősítési előírások ajánlott elegy-fafajai között szerepeltetni kell az idős faállomány alatt felverődött, a termőhelynek megfelelő és őshonos fafajokat is. Megfelelő mennyiségű természetes újulat megmaradását az erdőrészlet megosztásával 0,5 ha-os területnagyságtól elő kell segíteni Amennyiben kultúrerdő vagy faültetvény helyén az adott termőhelyen az erdészeti tájban őshonos fafajokból várhatóan csak alacsonyabb záródású, felnyíló erdő létesíthető, az invazív fajok visszaszorítása érdekében szükséges záródás fenntartása céljából az erdőfelújítás erdészeti tájidegen, de intenzíven nem terjedő elegyfafajokkal is megtervezhető.

47 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó speciális szabályok: 4.3. Natura 2000 rendeltetésű erdők A körzet területén található, a kedvező természetvédelmi helyzet fenntartása szempontjából a körzeti erdőtervezés során kiemelten kezelendő, jelölő erdei élőhelytípusok: a) Füzes puhafaligetek (Salicion albae) (91E0), b) Keményfás ligeterdők (91F0): alföldi zárt kocsányos tölgyesek, c) Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek (91I0): nyílt, gyepekkel mozaikos lösztölgyesek, nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek, nyílt, gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek, d) Pannon homoki borókás-nyárasok (91N0), A közösségi jelentőségű, fához kötötten fejlődő, jelölő bogárfajok, kiemelten a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), valamint a védett, közösségi jelentőségű, jelölő erdei madár- és denevérfajok, kiemelten a fekete harkály (Dryocopus martius), a balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), a szalakóta (Coracias garrulus) és a tavi denevér (Myotis dasycneme) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartására érdekében a fahasználatokat idős, nagyméretű fák és álló, vastag, holt faanyag folyamatos jelenlétének biztosításával kell megtervezni.

48 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó speciális szabályok: A természetes, természetszerű erdőállományok természetes záródáscsökkenése esetén az erdő fenntartását szolgáló tervelőírásokat kell preferálni mindaddig, amíg prognosztizálható, hogy a tervidőszak alatt a záródás nem csökken az erdőtörvényben előírt minimális érték alá. A természetes záródáscsökkenési folyamatot lehetőség szerint a felnyíló erdővé való minősítéssel kell segíteni A közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhely-típusba tartozó erdővel vagy jelölő gyep (1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak, Pannon homoki gyepek, (6410) Kékperjés láprétek) élőhellyel határosan intenzíven terjedő főfafajú erdősítés, valamint intenzíven terjedő elegy fafajokkal történő erdősítés csak az erdészeti tájban őshonos fa vagy cserjefajokból álló, legalább 20 m széles védőzóna létesítése mellett tervezhető.

49 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó speciális szabályok: 4.4. Egyéb védelmi rendeltetésű erdők A nagyvízi meder elsődleges vagy másodlagos levezető sávjában lévő erdők árvízvédelmi célt szolgáló átalakítása érdekében a faállomány 30 százalékos záródásáig felújítási kötelezettség nem keletkezik Az Evt. szerinti záródási követelmények fenntartása alátelepítés tervezésével is biztosítható A sarjaztatással már nem felújítható, talajvédelmi rendeltetésű erdő felújítását amennyiben arra lehetőség van mesterséges módon, első változatként lombos célállomány-típussal (például elegyes hazai nyáras és elegyes akácos), második változatként a feketefenyves, elegyes feketefenyves vagy elegyes erdeifenyves célállomány-típussal kell megtervezni.

50 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdőtervrendeletben megállapított erdészeti és természetvédelmi korlátozások 69/2016. (X. 14.) FM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A Közép-Duna-menti körzetre vonatkozó speciális szabályok: 5. A fakitermelések és erdőfelújítások körzeti erdőtervezésének alapelvei, pl.: Az erdőneveléseket úgy kell megtervezni, hogy azok elősegítsék az idegenhonos, valamint az erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása mellett a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos elegy-fafajok, például magyar kőris, mezei juhar, feketegyűrű (tatár) juhar, vénic-szil, mezei szil, feketenyár, rezgőnyár, vadkörte, kislevelű hárs, molyhos tölgy Egészséges, jó növekedésű faállományok esetében növedékfokozó gyérítés a véghasználatot megelőzően nemes nyár esetén 4 éves, akác, hazai nyár esetén 6 éves, szilek és fenyők esetén 8 éves, tölgyek esetén 15 éves időszakra vonatkozóan már nem tervezhető. 6. A vegetációs időszak meghatározása a fakitermelések védett természeti területen történő korlátozása szempontjából 6.1. A vegetációs időszak a körzetben március 15-től augusztus 31-ig tart.

51 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdei haszonvételek javasolt mértéke (maximum), ezzel kapcsolatos korlátozások

52 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdei haszonvételek javasolt mértéke (maximum), ezzel kapcsolatos korlátozások

53 Következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségei és korlátai: erdészeti közjóléti fejlesztési terv A Közép-Duna-menti körzetre közjóléti fejlesztési terv nem készült.

54 A társadalmi részvétel, vélemény-nyilvánítás, adatokhoz való hozzáférés lehetőségei A körzeti erdőtervezés folyamata, főbb időpontjai, tervjavaslatok 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet (Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól) 12. (1) A záró tárgyalás időpontjára vonatkozó, az Evt ának (5) bekezdése szerinti értesítés megküldéséről az erdészeti hatóság a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal gondoskodik, és ezzel egyidejűleg az érintettek részére a körzeti erdőterv tervezetébe való betekintést a székhelyén vagy az értesítésben megjelölt szervezeti egységnél biztosítja. A körzeti erdőtervezés befejezését jelentő záró tárgyalás, és a körzeti erdőterv elkészültét követő 30 napon belül olyan tematikus térképek kerülnek fel a honlapra, amelyek tartalmazzák a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős erdőgazdálkodási tevékenységeknek minősülő fakitermelések térbeli elhelyezkedését. A térképek megjelenését követően 8 napon keresztül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül a megjelent információkkal kapcsolatban. A honlap:

55 A társadalmi részvétel, vélemény-nyilvánítás, adatokhoz való hozzáférés lehetőségei A közmeghallgatás Az erdészeti hatóság mérlegelési jogkörében közmeghallgatást tarthat abban az esetben, ha a beérkezett észrevételek alapján úgy tűnik, szükség van még egy utólagos tájékoztatásra, egyeztetésre a körzeti erdőtervezéssel érintettek körében. A közmeghallgatás célja a nyilvánosság véleményének megismerése. Evt. Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása 43. (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül: a) az erdészeti magánút létesítése, bővítése, b) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőben az erdőterv módosítása, c) védelmi és közjóléti, valamint az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőben a növedékfokozó gyérítés, a tarvágás, a fokozatos felújítóvágás, az egészségügyi fakitermelés és a szálaló vágás. (2) Az erdészeti hatóság köteles a) az (1) bekezdés a) és b) pont esetén a tevékenység engedélyezése, illetve a módosítás iránti kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül, b) az (1) bekezdés c) pont esetén a körzeti erdőterv elkészítését követően 30 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tájékoztatást a honlapján közzétenni. A tájékoztatás közzétételét követő 8 napon belül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül. (3) Az erdészeti hatóság közmeghallgatást tart, ha: a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kapcsán tett észrevételek alapján azt indokoltnak tartja, vagy b) elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben szükségesnek látja az adott térségben a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a nyilvánosság véleményének megismerését.

56 A társadalmi részvétel, vélemény-nyilvánítás, adatokhoz való hozzáférés lehetőségei Országos Erdőállomány Adattár, Betekintés, Adatszolgáltatás Evt 38. (1) Az erdők nyilvántartása, az erdőgazdálkodás kiszámítható működése és országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat működtet. (2) Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is teljes vagy szemle másolat adható. (3) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területek Adattárban szereplő adataihoz történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell. VHR 22. (153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet ) Az Adattárból adatszolgáltatást az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében - az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. 63/2012.(VII.2) VM rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól

57 4. Erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményei, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatok az erdőtervrendeletben megállapított Natura 2000 területre vonatkozó előírások ismertetése a Natura 2000 vizsgálati dokumentáció ismertetése

58 Az erdőtervrendeletben megállapított Natura 2000 területre vonatkozó előírások ismertetése Az általános és a speciális korlátozások is az előző fejezetben már ismertetésre kerültek, de emlékeztetőül a speciális szabályok: 4.3. Natura 2000 rendeltetésű erdők A körzet területén található, a kedvező természetvédelmi helyzet fenntartása szempontjából a körzeti erdőtervezés során kiemelten kezelendő, jelölő erdei élőhely-típusok: a) Füzes puhafaligetek (Salicion albae) (91E0), b) Keményfás ligeterdők (91F0): alföldi zárt kocsányos tölgyesek, c) Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek (91I0): nyílt, gyepekkel mozaikos lösztölgyesek, nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek, nyílt, gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek, d) Pannon homoki borókás-nyárasok (91N0), A közösségi jelentőségű, fához kötötten fejlődő, jelölő bogárfajok, kiemelten a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), valamint a védett, közösségi jelentőségű, jelölő erdei madár- és denevérfajok, kiemelten a fekete harkály (Dryocopus martius), a balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), a szalakóta (Coracias garrulus) és a tavi denevér (Myotis dasycneme) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartására érdekében a fahasználatokat idős, nagyméretű fák és álló, vastag, holt faanyag folyamatos jelenlétének biztosításával kell megtervezni.

59 Az erdőtervrendeletben megállapított Natura 2000 területre vonatkozó előírások ismertetése A természetes, természetszerű erdőállományok természetes záródáscsökkenése esetén az erdő fenntartását szolgáló tervelőírásokat kell preferálni mindaddig, amíg prognosztizálható, hogy a tervidőszak alatt a záródás nem csökken az erdőtörvényben előírt minimális érték alá. A természetes záródáscsökkenési folyamatot lehetőség szerint a felnyíló erdővé való minősítéssel kell segíteni A közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhely-típusba tartozó erdővel vagy jelölő gyep (1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak, Pannon homoki gyepek, (6410) Kékperjés láprétek) élőhellyel határosan intenzíven terjedő főfafajú erdősítés, valamint intenzíven terjedő elegy fafajokkal történő erdősítés csak az erdészeti tájban őshonos fa vagy cserjefajokból álló, legalább 20 m széles védőzóna létesítése mellett tervezhető.