Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Átírás

1 Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

2 Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az ANPI erdőkezelési tevékenysége Esettanulmány: egy átalakító üzemmódban kezelt erdőtömb bemutatása

3 I. Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása

4 Földrajzi helyzet Gömör-Tornai-karszt: Aggteleki-karszt (Magyarország) Szlovák-karszt (Szlovákia)

5 A karsztvidék védettségének jelentősebb állomásai 1978 Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979 Aggteleki Bioszféra Rezervátum 1985 Aggteleki Nemzeti Park (önálló igazgatósággal) 1990, 1997, 2001 ANP bővítések 1995 Világörökség cím (barlangok) 2001 Ramsari terület (Baradlabarlang felszíni vízgyűjtője)

6 Erdők a karszton Az ANP 20187,4 ha-os területéből 15292,5 ha üzemtervezett erdő (75,75 %). Erdős táj, durvább és finomabb léptékű gyeperdő mozaikokkal. A gyep-erdő mozaikok évszázados (évezredes) múlttal rendelkeznek, döntően antropogén eredetűek. Az erdő évszázados megélhetési / használati forrás a térségben. Az erdők drasztikusan átalakítottak, ugyanakkor mégis viszonylag kedvező természetességi állapotúak.

7 Az erdők főbb állapotjellemzői I. sok véderdő, gyenge fatermési adottságok viszonylag magas vágáskorok rengeteg sarjerdő egyenlőtlen korosztályszerkezet erős gyertyánosodás erős vadkárosítás

8 Az erdők főbb állapotjellemzői II.

9 Az erdők főbb állapotjellemzői III. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása (régi, átvezetés előtti adatok alapján) 00 FT OTV GYE ME PA SP TKO VIZ VMO VV

10 Az erdők főbb állapotjellemzői IV. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek korosztályszerkezete Terület (ha) Korosztályok (év)

11 Az erdők főbb állapotjellemzői V. Potenciális erdőtársulás Területarány (%) Fafaj / Fafajcsoport Területarány (%) Szubmontán bükkösök 11,1 Kocsányos tölgy 0,8 Gyertyános-tölgyesek Cseres-tölgyesek 68,5 4,2 Kocsánytalan tölgy Cser Egyéb tölgy 37,0 4,6 12,2 Hárs-kőris sziklaerdő 0,9 Bükk 8,6 Mészkő szurdokerdő 0,1 Gyertyán Akác 24,6 1,2 Melegkedvelő tölgyes 10,8 Egyéb kemény lombos fafajok 2,8 Sajmeggyes karsztbokorerdő 4,1 Lágy lombos fafajok Erdeifenyő 1,2 2,4 Égerliget 0,2 Feketefenyő 1,5 Fűzliget 0,1 Lucfenyő Egyéb fenyő 2,8 0,3 Összesen: 100,0 Összesen: 100,0

12

13 Erdőgazdálkodók az ANP területén I. Erdőgazdálkodó Terület Terület Motiváció (ha) (%) Északerdő Zrt ,5 70,7 eredményorientált erdőgazdálkodás Aggteleki NPI 4314,8 28,2 természetvédelmi erdőkezelés BAZ Megyei Közútkezelő Kht. 6,5 + semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság 130,4 0,9 saját szükségletre történő faanyag-nyerés Önkormányzatok, magánszemélyek 30,3 0,2 saját szükségletre történő faanyag-nyerés (?)

14 Erdőgazdálkodók az ANP területén II. Erdőgazdálkodó Éves kitermelés Fatérfogat arány Megjegyzés (cca. br. m3) (%) Északerdő Zrt ,7 Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység. Aggteleki NPI ,0 Változatosságot fokozó nevelővágások, fafajcserés átalakítások, szálalóvágások. BAZ Megyei Közútkezelő Kht. 0 0,0 Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez. Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság 300 2,3 Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység. Önkormányzatok, magánszemélyek 0 0,0 Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez.

15 II. Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében

16 Természetvédelmi szempontok az erdők kezelésében barlangvédelmi szempontok (barlangok felszíni vízgyűjtői) felszíni földtani értékek védelme (víznyelők, töbrök, karrmezők) élőhelyvédelmi szempontok (élőhelyek fenntartása és rekonstrukciója) fajvédelmi szempontok (kiemelt fajok) turisztikai szempontok (parkerdők, turisztikai övezetek, turistautak)

17 Különleges kérdések termőhelyi viszonyok, kopárosodás lassú vegetációdinamikai folyamatok érintetlenül fenntartandó erdők kérdése idegenhonos fafajú erdők átalakítása. konszociációk (gyertyánosok) kezelése sarjerdők és egykorú állományok átalakítása spontán nőtt erdők kezelése finomabb léptékű gyep-erdő mozaik fenntartása erdőtelepítések megítélése erős vadkárosítás

18 Erdőgazdálkodás / Erdőkezelés Erdőgazdálkodás Motiváció: gazdálkodás, az erdőnek, mint természeti erőforrásnak a tartamos használata. A folytatott tevékenység zömmel az egyes erdei termékek (elsősorban faanyag) előállítására (kitermelésére) irányul. Természetvédelmi erdőkezelés Motiváció: az erdők természetességi állapotának megőrzése és javítása, az egyes természeti értékek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása. A keletkezett termékek (faanyag) következményei a kezelési munkának. A szabályozási környezet és az alkalmazott eszköztár azonos! A technológiák, a kivitelezés, a fizikális munkavégzés különböző lehet! Erdőkezelés a mindennapokban: TI, TKGY, NFGY, FVB, SZV, EÜ, ET, SZ

19 Tevékenység és motiváció Lehetséges (fizikális) tevékenység Teljes érintetlenség biztosítása. Erdőkezelés (faanyagkivitel nélkül) Erdőkezelés (az átmeneti időszakban faanyagkivitel) Folyamatos erdőborítás: szálalás Vágásos üzemmód: szálalóvágás Vágásos üzemmód: fokozatos felújítóvágás Vágásos üzemmód: tarvágás + mesterséges erdősítés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Motiváció

20 III. Az ANPI erdőkezelési tevékenysége

21 Az ANPI kezelésében levő erdők elhelyezkedése

22 Az ANPI kezelésében levő erdők eredete volt szövetkezeti területek (a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. tv.) (üzemtervezett erdők) önkormányzati vagyonátadásból származó területek (egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. tv.) (zömmel beerdősült gyepek) magánszemélyektől vásárolt területek (kisebb erdőfoltok, erdősülő zárványok)

23 Az ANPI kezelésében levő erdők területváltozásai Év Terület (ha) 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 Az ANPI saját vagyonkezelésben levő erdei az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételek alapján: 1985: 9,84 ha 2006: 4314,85 ha ebből társult erdőgazdálkodás: 1640,12 ha , ,84 9,84 9,84 952,87 952, , , ,9 3745, , , , ,85 Terület (ha)

24 Kezelési koncepciók az ANPI erdeiben 1. Kezelések mellőzése, a természetes szukcessziós, illetve erdődinamikai folyamatok szabad érvényesülésének segítése egyes fokozottan védett területek, természeti övezet, erdőrezervátumok, sérülékeny erdei élőhelyek, véderdők / kb ha 2. Természetszerű erdők kezelése PRO SILVA! települések és utak környezetében, illetve az ANP peremterületén található természetközeli állapotú erdők, ahol a kezelés nélküli állapot fenntartása nem reális, vagy a természeti értékek megőrzése miatt nem célszerű / kb ha 3. Idegenhonos fafajú erdők fokozatos rekonstrukciója PRO SILVA! erősebben nem akácosodó fenyvesek, vöröstölgyesek, továbbá e fafajokkal elegyes, félig-meddig természetközeli állapotúnak mondható állományok / kb. 300 ha 4. Idegenhonos fafajú erdők átalakítása vágásos üzemmódban akácosok és erősen akácosodó egyéb állományok / kb. 200 ha

25 Tisztítások, törzskiválasztó gyérítések mindenféle lombos és fenyves állománytípusban az állományok változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása az őshonos lombos elegyfák (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb.) kímélete az idegenhonos fafajok (fenyőfélék, akác, vöröstölgy) visszaszorítása változatos, elegyes állományok kialakítása!!!

26 Növedékfokozó gyérítések GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban az egyenletes belenyúlás kerülése, az állomány változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása kimaradó (érintetlen) foltok + gyérítés jelleggel érintett foltok + erősebben fellazított lombszintű foltok (lékek) válogatás fafajok szerint (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb. marad, B és KTT megsegítése, GY visszaszorítása) válogatás törzsminőség, eredet, vitalitás szerint fenyőfélék maradéktalan kitermelése életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete újulatfoltok (KTT, B, J, H, stb.) fölött erősebb nyitás lékek kialakítása magszóró fák közelében szálalóvágások előkészítése!!!

27

28

29 Szálalóvágások idős GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban lékek nyitása és a lékek közötti területen történő válogatás a fenyőfélék maradéktalan kitermelése, elegyfák és magszóró fák megsegítése, sűrűbb foltok fellazítása (válogatás fafajok, eredet és törzsminőség szerint) az életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete, megsegítése lékek elhelyezése: újulatfoltok felett / jó és rossz foltok határán lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele 1 famagasság átmérőjű lékek nyitása az erősen gyertyános erdőkben mérsékeltebb mozgási lehetőségek újulatfoltok ápolása (legtöbbször csak a GY miatt)

30

31

32

33

34 Korábbi ernyős felújítások átvezetése szálalóvágások irányába: GY-KTT és GY-B állománytípusokban a további egyenletes bontás mellőzése, csak csoportos, foltos belenyúlások kivitelezése egyes foltokon az állomány ismételt bezáródásának megengedése viszonylag határozottabb (1,5-2 famagasság átmérőjű) lékek kialakítása a lékekben magszóró funkcióval faegyedek maradhatnak további foltos, csoportos bontás : erősebb újulatfoltok felett lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele újulatfoltok ápolása (elsősorban a GY miatt)

35

36

37 Középkorú és idős fenyvesek fokozatos átalakítása: EF, FF dominanciájú erdőkben, ahol az alsó szintben őshonos lombos fafajok verődnek fel a munkák tervezése állományjellemzőktől függően: TKGY, NFGY, ET, EÜ a sűrű fenyves foltok fellazítása, az elpusztult, kiszáradt egyedek kitermelése a törzseket nem feltétlenül kell kiszállítani, felkészíteni a lombos alsó szint növekedési feltételeinek biztosítása az alsó szint megerősödik, a felső fenyves lombszint 2-3 évtized alatt, 2-4 belenyúlással eltávolítható nincs vágásterület, véderdők átalakítására különösen alkalmas módszer válogatás, fafajszelekció a felverődő alsó szintben

38

39

40

41

42 IV. Az Égerszög-Teresztenyei Átalakító Üzem bemutatása

43

44 Az erdőterület kiterjedése: 243,71 ha Mészkő és agyagos kavics alapkőzet Barlang felszíni vízgyűjtő-területe Védett és fokozottan védett terület Domináns fafaj a kocsánytalan tölgy Szinte 100 %-ban sarjerdők Zömmel középkorú-idős erdők Egy és kétkorú állományok Foltokban éves alsó szint Foltokban erős KTT és B újulat Teljes élőfakészlet: m 3 Hektáronkénti élőfakészlet: 241 m 3 /ha IV-V. fatermési osztály

45 Az erdőtömb elegyarány-viszonyai (2005) Fafaj Kocsánytalan tölgy Cser Gyertyán Molyhos tölgy Bükk Erdeifenyő Rezgőnyár Magas kőris Hegyi juhar Összesen: Terület (ha) 112,68 50,79 45,91 16,15 8,37 3,84 0,97 0,22 0,22 239,15 Arány (%) 47,12 21,24 19,20 6,75 3,50 1,61 0,41 0,09 0,09 100,00

46 Az erdőtömb korosztály-viszonyai (2005) Terület (ha) Korosztályok (év)

47 Az Égerszög 6/B erdőrészlet faállományának átmérő-eloszlása (2008) Törzsszám (db) KTT CS GY H-J-K CSNY EL B Átmérő-csoportok (cm)

48 A évi erdőtervezés szempontjai Az erdőtömb egy része érintetlenül hagyandó, egy része kezelendő A vágásos üzemmód alkalmazásának elkerülése Vegyeskorú, elegyes, mozaikos erdőszerkezet kialakítása Idegenhonos fafajú állományok (EF) átalakítása Konklúzió: a nevelővágások (TI, NFGY) mellett szálalóvágások (SZV) tervezése A szálalóvágások a szálalás előkészítését szolgáló átmeneti időszak eszközei

49 A évi kezelési terv célkitűzései Átalakító üzemmódba sorolás Az átalakítási folyamat elveinek, lépéseinek tisztázása Az üzemterv leíró adatainak pontosítása (törzslap) Az üzemtervi előírások körének bővítése A részletes dokumentáció lehetőségének megteremtése (nyilvántartó lap) Erdészeti hatósági jóváhagyás megszerzése

50 Az átalakítási modell Érintetlenül maradó foltok lehatárolása 2-3 üzemtervi ciklusban %-os, majd %-os fatömeg-kivétellel járó szálalóvágások Csoportos szálalóvágás (lékvágás) és törzsenkénti válogatás m átmérőjű, kör alakú lékek jelölése Az alsó szintben felnőtt éves korosztályok megtartása Az újulati szint foltjainak megsegítése 2-3 üzemtervi ciklus után a növedéknek megfelelő fatömeg-kivétel Szálaló üzemmód és szálalás bevezetése

51 2005. óta elvégzett munkák Tisztítások (1,00 ha) Egyenlőtlen erélyű növedékfokozó gyérítések (12,57 ha) Szálalóvágások (39,05 ha) Nyitott lékek száma: 69 db Újulat-ápolás a lékekben (1,70 ha) Újulat-kiegészítés (10 lék, 500 db csemete) Fakitermelések: téli időszakban, lovas technológiával

52

53

54

55

56

57

58

59 Eredmények, tapasztalatok Néhány éves időszak, egyelőre kevés látványos eredmény: új szempontok szerinti gyérítések, fiatalabb korosztályok megsegítése Többletráfordítás elsősorban időben mutatkozik (tervezés, jelölés) A lékméret esetleges módosítása nem merült fel A munkaszervezés térbeli rendje könnyen biztosítható A vállalkozói díjak nem magasabbak az egyéb fakitermelések díjainál Az újulat-ápolás nem igényel jelentős ráfordítást Magas tüzifa-hányad (60-70 %) A kezelési munkák önfinanszírozóak (a költséghányad % közötti). Vadkárosítás kezelése

60 Köszönöm a figyelmet!