A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
|
|
- Ignác Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy által határolt területen a jelenlegi természetvédelmi területekhez (Melegmányi-völgy, Jakabhegy) újabb területek hozzákapcsolásával - kb. 60 km 2 -en - tájvédelmi körzet kialakítását tervezik. A létrehozást indokolják a terület élő és élettelen természeti értékei, valamint a homokkő és mészkő alapkőzeten kialakult táj természetközeli állapota. A tervezett tájvédelmi körzet kialakításának szükségességét a területen folyó, a természetközeli állapotot igazoló vizsgálatokkal lehet alátámasztani. A vizsgálatok sorába illeszkedik a vegetáció természetességének értékelése, amelynek részét képezi egy erdészeti optimalizációs térkép elkészítése, ill. ennek összevetése a jelenlegi erdőtársulásokkal. Az optimalizációs térkép a terület jellemzői alapján mutatja meg azokat a társulástípusokat, amelyek leginkább megfelelnek a táji adottságoknak. Amennyiben ezt az ideális növényzeti képet a valóságos helyzettel hasonlítjuk össze, megállapítható, hogy a terület társulásai mennyire esnek egybe az adottságok alapján meghatározottakkal, ennek révén mennyire tekinthetők természetközelinek, ill. melyek azok a területek, ahol esetleg szükséges az erdészeti beavatkozás. Utóbbi esetben a beavatkozás iránya is megadható, így elkerülhető a rosszul kezelt erdő kialakulása a kívánatos, természeteshez közeli erdőállományok létrehozásával. Módszerek Az optimalizációs térkép erdészeti adatok alapján készült, Arc/Info ill. ArcView software-ek segítségével. Az erdészeti adatokból alaptérképek készültek, amelyek egymásra fektetésével meghatározhatóvá váltak az optimális társulások. A területi adottságok közül figyelembe vettük a tengerszint feletti magasságot, a kitettséget, a lejtőszöget, a talajvastagságot, a fizikai talajféleséget, a genetikus talajtípust valamint az erdőklímát. Ehhez először a területet lefedő 6 db 1: hez méretarányú szintvonalas térkép digitalizálására volt szükség a tengerszint feletti magasság, kitettség és lejtőszög adatainak megszerzéséhez. Ezt követően az erdészeti adatbázist használva került sor a terület genetikus talajtípusait, talajvastagságát, fizikai talajfélségét és erdőklímáját ábrázoló 1: hez méretarányú térképek megrajzolására és ledigitalizálására. A következő lépés az egyes erdőtársulások igényeinek megállapítása, valamint a termőhelyi tényezők kódolása volt (BOTOS CS., 1999.). A kódolás során a hét figyelembe vett tényező típusaihoz eltérő nagyságrendű számokat rendeltünk 1 és közötti helyiértékkel. Amennyiben az adott folt tényezőinek kódjait összeadjuk, egy - a termőhelyi adottságokat jellemző - számot kapunk. Ezt a lehetséges társulások igényeivel összevetve megállapítható az a társulás, ami az adott terület adottságainak a leginkább megfelel (BORHIDI A.-SÁNTA A., 1999., MÁTYÁS CS., 1996., MAJER A., 1968.). Ezt minden egyes 1 Hoyk Edit, doktorandusz, Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged, Egyetem u Pf. 653., hoyk@earth.geo.u-szeged.hu 1
2 Hoyk Edit: A Nyugat-Mecsek növényzetének térképi folt esetében elvégezve megrajzolható a terület potenciális társulásainak térképe. Végül ezt a térképet a tervezett tájvédelmi körzet jelenlegi társulásait ábrázoló térképpel összehasonlítva megállapítható a terület vegetációjának természetközelisége (BARTHA D.- SZMORAD F.-TÍMÁR G , SZODFRIDT I., 1998.). Eredmények A tervezett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területére jellemző táji adottságokat az térképek mutatják. 1. térkép. A mintaterület magassági viszonyai A terület átlagos tengerszint feletti magassága m, a csúcsok m fölé magasodnak. 2. térkép. A mintaterület lejtőtérképe 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged A kitettség változatos, növényzeti szempontból az északi és a déli kitettségű oldalaknak van leginkább befolyásoló hatása. 3. térkép. A mintaterület kitettségi viszonyai A lejtőszög a hegycsúcsok környezetében (leginkább a Jakab-hegy déli oldalán) növekszik meg, ami magában hordozza a talajerózió veszélyét, ezért ezeken a helyeken a vegetáció megőrzése és védelme különösen fontos. 4. térkép. A mintaterület erdőtérképe A genetikai talajtípusok közül az északi, mészkő alapkőzetű területen legnagyobb arányban agyagbemosódásos barna erdőtalaj, alárendelten barna rendzina, kisebb foltokban Ramann-féle barnaföld fordul elő. 3
4 Hoyk Edit: A Nyugat-Mecsek növényzetének 5. térkép. A mintaterület talajtérképe A homokkő alapkőzetű déli részen pszeudoglejes barna erdőtalaj és erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj jellemző. 6. térkép. A mintaterület fizikai talajtérképe Ezen kívül a meredek részeken köves-sziklás valamint földes váztalajok is megjelennek. A fizikai talajféleség uralkodóan vályog, ezt csak foltokban váltja fel homokos vályog, agyagos vályog ill. agyag. A termőréteg vastagsága alapvetően mély ( cm) és középmély (60-90 cm), a kettő nagyjából azonos arányban fordul elő. Nagyobb területen sekély ill. igen sekély (60 cm-nél vékonyabb) termőréteggel csak a Jakab-hegy déli oldalán találkozhatunk. 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged térkép. A mintaterület talajvastagsági térképe Az erdőklíma az északi kitettségű területeken uralkodóan bükkös, déli kitettségben gyertyános-tölgyes, alárendelten kocsánytalan tölgyes. A térképeken megjelenített adottságok a fafajták közül a bükk, valamint a kocsánytalan tölgy, kisebb részben a csertölgy igényeinek felelnek meg. Az uralkodó fafajok megjelenési arányai alapján kialakuló társulások igényeinek illeszkedését a táji adottságokhoz, tehát a terület különböző részein optimálisnak tekinthető erdőtípusokat a 9. térkép mutatja. 9. térkép. A mintaterület optimális erdőtársulásai A Nyugat-Mecsekben jelenleg északi kitettségben uralkodóan gyertyános-kocsánytalan tölgyes-bükkösök, déli kitettségben kocsánytalan tölgyesek és kocsánytalan tölgyes-cseresek találhatók. Ezeket az állományokat foltokban szakítják meg a tölgyesek és bükkösök egyéb típusai és helyenként a fekete fenyővel kevert elegyes erdők. A terület jelenlegi erdőtípusait ábrázolja a 8. térkép. 5
6 Hoyk Edit: A Nyugat-Mecsek növényzetének 8. térkép. A mintaterület erdőtársulásai Amennyiben a potenciális vegetációt bemutató optimalizációs térképet a jelenlegi erdőtársulások térképével vetjük egybe, megkapjuk azt az eredménytérképet (10. térkép), aminek alapján a terület növényzetének természetközeli állapotáról vonhatók le következtetések. 10. térkép. A mintaterületre javasolt társulások 6
7 Földrajzi Konferencia, Szeged Az eredménytérképet megfigyelve látható, hogy az ideális és a tényleges állapot a vizsgált terület legnagyobb részén egybeesik. Ez azt jelenti, hogy a tervezett tájvédelmi körzet erdőtársulásai megfelelnek a táji adottságoknak, tehát az erdők a domborzat, a talajjellemzők és a klimatikus sajátosságok által nyújtott feltételekkel összhangban vannak. Ennek alapján a vegetációt a biztosított feltételek szemszögéből vizsgálva természetközeli állapotban lévőnek tekinthetjük. Ugyanakkor, ha a kapott térképet tüzetesebben vesszük szemügyre, az is megállapítható, hogy eltérések elsősorban a déli részeken mutatkoznak. A Misina, a Tubes és részben a Jakabhegy déli oldalán viszonylag összefüggő állományokat alkotnak a fekete fenyővel, kisebb mértékben erdei fenyővel kevert társulások, amiket nem lehet őshonosnak tekinteni. A fenyőtelepítések oka elsősorban a talajerózió elleni védelem volt, mivel a gyorsan növekvő fenyőfajok viszonylag hamar képesek a sekély talajt megfogni. Ezáltal ezeknek az állományoknak a jelenléte nem minősíthető egyértelműen negatívnak, azonban a téli viharokkal szembeni gyengébb ellenálló képességük és tájidegen jelenlétük miatt a területi adottságoknak megfelelő társulásokra (elsősorban kocsánytalan és cseres tölgyesek) történő fokozatos lecserélésük mindenképpen indokolt. Amennyiben a terület északi, karsztos részét vizsgáljuk, látható, hogy az optimalizációs és a jelenlegi társulástípusokat ábrázoló térkép közötti egybeesés itt a legnagyobb, tehát az erdőtípusok természetességi értéke is magasabb, mint a déli területeken. A karszt igen sérülékeny természeti rendszer (KEVEINÉ BÁRÁNY I., 1994.), ezért különösen fontos, hogy állapotuk minél kevésbé térjen el a természetesnek tekinthetőtől. Ez az eltérés jelen esetben minimális, ezért a kialakításra váró tájvédelmi körzet leendő magterületét indokolt a karsztos területen kijelölni. Összefoglalás Összegzésként megállapítható, hogy a tervezett Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet növényzete az elkészített optimalizációs térképpel történt összevetés alapján megfelel a termőhelyi adottságoknak. Ez alátámasztja a vizsgált terület természetközeli állapotát, ami megerősíti a tájvédelmi körzet létrehozásának indokoltságát. Az elvégzett értékelést, az optimalizációs térkép elkészítését az erdészeti gyakorlatba átültetve hasznos segítség adható a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek alkalmazásával folyó erdőtervezéshez. Napjainkban alapkövetelmény a természetbe történő beavatkozásokkal kapcsolatban a táj eredeti arculatának megőrzése, illetve annak helyreállítása, rehabilitációja (KESZTHELYI I.-CSAPODY I.-HALUPA L., 1998.). A vizsgált mecseki terület erdőállományának jelentős része az átalakításra nem szoruló kategóriába tartozik. Ezeknek a területeknek a kijelöléséhez, valamint az átalakítandó részek kiválasztásához a bemutatott módszer jól alkalmazható. Segítségével így nem csupán a terület természetközelisége igazolható, hanem azok a részek is meghatározhatók, amelyek erdészeti beavatkozást igényelnek, a tervezett beavatkozás irányával, az adott erdőrészlet termőhelyi adottságainak megfelelő társulások kiválasztásával együtt. Irodalom Botos Cs. (1999): Természetvédelmi alapú, számítógéppel támogatott erdőrehabilitációs tervjavaslat az Aggteleki Nemzeti Park területén. Diplomamunka, Szeged, p. 33. Bartha D.-Szmorad F.-Tímár G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelésének lehetősége. In: Erdészeti lapok, CXXXIII. 3. Szám, pp Borhidi A.-Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Bp., pp
8 Hoyk Edit: A Nyugat-Mecsek növényzetének Keszthelyi I.-Csapody I.-Halupa L. (1995): Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. KTM Természetvédelmi Hivatal, Bp., p Keveiné Bárány I. (1994): A karsztok ökológiai rendszerének felépítése, folyamatai és környezeti érzékenysége. JATE Szeged, pp Majer A. (1968): Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Bp., pp Mátyás Cs. (1996): Erdészeti ökológia. Mezőgazda Kiadó, Bp. pp Szodfridt I. (1998): A természetességi mutatóról. In: Erdészeti Lapok, 1998/3. pp
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
Részletesebben4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre
4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények D.1 Az erdőállományok növekedésmenetének és NymE EVGI természeti kockázatainak
RészletesebbenA TERVEZETT NYUGAT-MECSEK TÁJVÉDELMI KÖRZET TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE TALAJAINAK VIZSGÁLATA ALAPJÁN HOYKEDIT
í KARSZTFEJLŐDÉS VI Szombathely, 01. pp. 221-232. A TERVEZETT NYUGAT-MECSEK TÁJVÉDELMI KÖRZET TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE TALAJAINAK VIZSGÁLATA ALAPJÁN HOYKEDIT Szegedi Tudományegyetem, Természeti
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
Részletesebben3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása
3. Tematikus csoport: Talajviszonyok jellemzése és változása Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények Felelős személy C.1 1. Termőhelyi (klíma) változás hatása a NymE KFI Bidló fatermésre
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
Részletesebbenu. 2. Bevezetés KARSZTPEJLÓDÉS VIII Szombathely, pp /. ERDŐ OPTIMALIZÁCIÓS VIZSGÁLATOK AZ AGGTELEKI KARSZTON
KARSZTPEJLÓDÉS VIII Szombathely, 2003. pp. 253-26/. ERDŐ OPTIMALIZÁCIÓS VIZSGÁLATOK AZ AGGTELEKI KARSZTON KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA 1 -BOTOS CSABA 2- BÓDIS KATALIN 3 1 SZTE, Éghajlattam és Tájföldrajzi Tanszék,
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359.
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 343-359. A KARSZTÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGOK ÉS AZ ERDŐGAZDÁL- KODÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA AZ EGYES FAFAJOK TERMŐHELYI PREFERENCIÁI ALAPJÁN, AGGTELEKI PÉLDÁN TANÁCS
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején
A Kisalföldi Erdőgazdaság területének vegetációja a millennium és a millecentenárium idején Dr. Szodfridt István A millennium idején volt egykori vegetáció képét nagyon nehéz lenne pontosan felrajzolni,
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA TALAJ. Talajökológia, 1. előadás
A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén,
RészletesebbenAz erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenKérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási
RészletesebbenÉdes Márton és S. Ormos Eszter diplomamunkája
A Bakonyerdő Rt. Devecseri Erdészethez tartozó Kolontári erdőtömb megváltozott termőhelyi viszonyainak vizsgálata az elmúlt évek nagyobb arányú tölgypusztulásának függvényében Édes Márton és S. Ormos Eszter
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
Részletesebben137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
Részletesebben6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.
- 1-36/2010. (IV. 13.) FVM rendelet Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 112. (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenRÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás
RÉGÉSZEK Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból Konzulens: Dr. Winkler Gusztáv Készítették: Biszku Veronika Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás FELADAT KIÍRÁSA Winkler Gusztáv tanár
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenBiológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES Pusztavacs, 2012. szeptember 13. Korábbi kutatások
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenTájrendezés és tájvédelem 3.
Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a
RészletesebbenLejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései
Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései Bertóti Réka Diána, Dobos Endre, Holndonner Péter Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék VIII. Kárpát-medencei
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha (1994)
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA
MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október
Részletesebben1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
RészletesebbenŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek
ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény
RészletesebbenBARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
Részletesebbenmeghatároztuk a mélységi viszonyokat jellemző rátát, mint új morfológiai paramétert. Összefüggést találtunk a kapott értékek területi elhelyezkedése
Zárójelentés A karsztökológiai rendszer állapotváltozásai, egyensúly megbomlások a rendszerben (domborzat, talaj, karsztvíz), hatásuk a karsztok tájváltozásaira c. OTKA pályázatról Bevezetés A karsztokon
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Részletesebben58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
Részletesebben