A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

Átírás

1 A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

2 Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk ökológiai kárnak? Mi a legyen a referenciaállapot? Milyen tényezők befolyásolják az árvízi ökológiai kockázatot? Pontozás kialakítása

3 Árvízi ökológiai károkk Az árvíz elengedhetetlenül fontos környezeti faktor. Természetes körülmk lmények között k árvízből adódó ökológiai kár nincs. Sőt haszon van! Kár a használatokban keletkezik a társadalom számára, annál nagyobb, minél kevésbé alkalmazkodik a területhasználat a táj adottságaihoz.

4 Közvetett ökológiai kárk A nem megfelelő használatok másodlagosan is okozhatnak ökológiai károkat. Pl. elöntéssel fenyegetett területeken hulladéklerakás, vegyi anyagok tárolása: biológiai mérgek kiszabadulása. Hatásviselők: vegetáció, vízterek élővilága, vízhez kötődő élővilág (vízi madarak, halfogyasztó emlősök)

5 Ökológiai kár k r az átalakított tott tájban Az egykori árterek szárazodása miatt az élőhelyek átalakulnak, megjelennek szárazságkedvelő, természetvédelmileg akár értékes fajok (pl. a sisakos sáska) Az árvizek adventív fajok szaporítóanyagait hozzák.

6 Árvízi ökológiai kockázat Egy adott régió természetvédelmi szempontból értékes (bár az eredeti ártéri élőlénytársulások tagjának nem tekinthető) társulásának sérülését, fajának, egyedeinek pusztulását a vegyi terhelést az adventív fajok általi árvízi fertőzést.

7 Mi legyen a referencia? Az eredeti, természetes ártéri társulások, azaz a potenciális vegetáció és a velük kölcsönhatásban élő fauna (pl. többszintes ártéri ligeterdő a jellemző madár-, rovar, és egyéb fajokkal, kékperjés láprétek és faunájuk, stb). Kár alig értelmezhető. A jelenlegi élőhelyeknek egy, a jelenlegi környezeti viszonyok között ideálisnak tekinthető állapota (az egyes élőhelyek nem degradált, az adott társulás típusra jellemző legdiverzebb állapota). Bekerülnek a szárazodáshoz alkalmazkodott fajok, társulások. Egy, a jelenlegi körülmények között reálisnak tekinthető legjobb állapot (a fentieknek a szokásos természetvédelmi beavatkozásokkal elérhető legjobb állapota, nem ideértve az ártérrevitalizációt). Minden területen szakmai teammunkát igényelne a rögzítése.

8 Kardinális érték Kardinális ökológiai értéknek tekintjük azokat a fajokat, amelyek ritkák, és/vagy veszélyeztetettek, ill. azokat társulásokat, élőhelyeket, amelyek a Németh-Seregélyes-féle skálán 5-ös természetességűek és/vagy ritka, vagy veszélyeztetett fajok élőhelyei. Így eldönthető, hogy a jelenlegi környezeti viszonyok között ideálisnak tekinthető társulások mely elemei azok, amelyek megőrzését fontosnak tartjuk, még akkor is, ha a potenciális társulásoknak nem részei. Így egy olyan vonatkoztatási alapot sikerül rögzíteni, amely a természetes állapotokat (potenciális társulások) és a nem természetes, de ma már pótolhatatlan értékeket (az új környezet új, értékes, sérülékeny elemei) egyaránt figyelembe veszi.

9 Ökológiai hasznok Általában véve, ha ártéri területen mód van a vizek kivezetésére, vízvisszatartásra, árasztásra, annak következményei ökológiailag még abban az esetben is pozitívak, ha egyidejűleg esetleg - kiszorulnak a területről, azóta betelepült száraz-ságkedvelő fajok. Ez alól kivételt a kardinális értékek jelentenek. A többletvíz jelenlétéből származó hasznok az ökoszisztéma szolgáltatások állapotának változásában mérhetők.

10 Az árvízi elönt ntés ökológiai kockázat zatát t befolyásol soló tényezők: az elöntés mértéke: a vízoszlop magassága, tartóssága (ez a veszélytérkép információja) az elöntés időszaka kora tavaszi a legjobb a társulás víztoleranciája (vízfüggő, vízkedvelő, vízborítást nem igénylő), kardinális érték veszélyeztetettsége, az érintett terület védettségi besorolása, az érintett terület/társulás özönfajokra való érzékenysége.

11 Jellemző ártéri társulások, élőhelytípusok ökológiai vízigénye

12 Az árvízi ökológiai kockázat értékelése

13 Pontozás A pontozás alapja egy 5-ös skála, ahol +2 és 2 közötti értékek vannak. Ezek az ún. kockázati szorzók. Pozitív eredmény haszon Negatív eredmény kár Relatív kockázat is megítélhető az egyes területek elöntési ökológiai kockázati értékének összevetésével

14 Az értékeléshez szüks kséges informáci ciók k forrásai sai: területhasználat (Corine) védettségi kategória (TIR) élőhelytérképek ha ismertek az élőhelyek megállapítható a társulás vízhez való viszonya (vízfüggő, stb.), és a társulás invazív-érzékenysége. kardinális érték jelenlétét az adott területen illetékes nemzeti park igazgatóság szakvéleménye dönti el

15 Köszönöm m a figyelmet!