Plog (1973) Cohen (1974)

Átírás

1 Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni tömegturista: néha érintkezik a helyiekkel, saját döntése alapján vesz igénybe szolgáltatásokat Szervezett tömegturista: otthoni kényelmet akar, csak minimális a kapcsolata a helyi közösséggel, kultúrával Plog (1973) Allocentrikus: kockázatvállaló; az ismeretlen, az új iránt érdeklődő Pszichocentrikus: megszokottat kedvelő, befelé forduló Midcentrikusak: átmeneti típusba tartozók Smith (1989) Felfedező: korlátozott a turisták száma, tökéletesen alkalmazkodik a helyi közösséghez Elit:kevés a számuk, tökéletesen alkalmazkodnak Off-beat: nem mindennapos a látogatásuk, jól alkalmazkodnak Nem mindennapi: egyenletes, de szórt a turisták száma, keresi a nyugati stílusú szolgáltatásokat Tömegturista: folyamatosan áramlanak, elvárja a nyugati stílusú szolgáltatásokat Charterturista: nagy tömegű, megköveteli a nyugati stílusú szolgáltatásokat

2 Feltételezés: a turisták számának növekedése miatt az úti cél veszít vonzerejéből, esetleg tönkre is megy A célterület evolúciós szakaszai: Felfedezés Bekapcsolódás Fejlődés Konszolidáció Stagnálás Hanyatlás/ újjáéledés Turizmus környezetkárosítás A turisták is szeretnének tiszta, természetesnek tűnő környezetben kikapcsolódni Gyakran pontosan a környezeti táj motiválja őket A szolgáltatók is környezetbarátok próbálnak lenni A vonzerejük a megfelelő környezet Idegenforgalom Gazdasági lehetőségek, Fejlődési lehetőségek, Nagyfokú jövedelemtermelő képesség Lokális és globális Közvetlen és közvetett Visszafordítható és visszafordíthatatlan Kedvező és hátrányos Tömeges turizmus növelése Környezeti problémák

3 Kis helyen nagy tömeg Ökológiai egyensúly felbomlása A talaj és levegő szennyezése Talaj károsodása Növények kipusztulása Csökken a talaj vízmegkötő képessége Fokozódik az erózió Árvizek kialakulása Romlik a vízminőség Értékrend és megoldási lehetőségek Egyéni szinten Közösségi szinten Nagyobb energia- és vízfogyasztás Nagyobb szennyvíz- és szeméttermelés Műemlékek rombolása Zajhatás Kimerülnek bizonyos természeti források A növény és állatvilágra gyakorolt negatív hatások Taposás Gyűjtés Behurcolás Tűz Szerves hulladékok Zavarás A természet a nemzeti vagyon pénzben is kifejezhető értékű része Berni Egyezmény Hazánk 1990-ben csatlakozott Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek

4 Az emberi társadalom és a környezet állandó kölcsönhatása Egyre intenzívebb a természeti erőforrások hasznosítása, a környezet átalakítása Ökológiai krízis Turizmus átalakulása/ átalakítása Minél kisebb beavatkozás a terület természetes folyamataiba Minél kisebb terület-felhasználás A táj arculatának minél kisebb megváltoztatása A helyi lakosság érdekeinek előtérbe helyezése A fejlesztések helyi társadalmi ellenőrzése A terület társadalmi- kulturális identitásának megőrzése A fejlesztések és a helyi társadalom gazdasági érdekeinek egybeesését biztosítani Hosszabb távú, komplex tervek, ellenőrzés Csökkenek a meg nem újuló természeti erőforrások Szennyeződnek a megújuló természeti erőforrások, romlik a minőségük Veszélybe került a biológiai sokféleség Változott a légkör, a globális éghajlat A bioszféra és a talaj hulladékbefogó képességeinek korlátai Életminőség és környezet Újra kell értékelni az ember és a környezet/ természet viszonyát Cél: a fenntartható fejlődés A növekedés ütemének és fogyasztásnak a mérséklése, és összhangba hozása a természeti környezet megóvásával

5 Szezonalitás Egyenetlen terhelés Egyenetlen jövedelemtermelés Krízisérzékenység Versenyhelyzet és kedvezmények A vadgazdálkodás kimaradt a fejlesztési célokból (pl.: Nemzeti Turisztikai Program) nem rendelkezik magas szinten elfogadott (pl.: Országgyűlés) elfogadott nemzeti programmal (lásd: borturizmus, lovas turizmus) Ez valószínűleg összefügg a vadászatellenességre, a tevékenység nem megfelelő társadalmi elfogadottságára Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció mottója: A természet kincsei közé tartoznak a vadon élő madár- és emlősfajok is Természetvédelmi szakemberek védett fajok Vadgazdálkodási szakemberek vadászható fajok Szükséges források Emberi mindkét területen: Anyagi természetvédelem: - vadgazdálkodás: q állami támogatás A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európai Parlament által is elfogadott fenntartható vadászat. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Erdőprogram

6 A vadgazdálkodás megteremtette a működéséhez szükséges anyagi hátteret a vadkereskedelemmel Vannak ellentmondásai Túlzott anyagiasság Vadásziatlanság Jogszabályok figyelmen kívül hagyása Szélsőséges igények kiszolgálása Vadtenyésztés torzulásai A földtulajdonosoknak is értékén kell kezelni a vadállományt A (vadászati) turizmusba be kell vonni a hátrányos helyzetű régiókat is Ki kell szélesíteni a vadászati turizmusban az idegenforgalmi időszakot (az eddigi őszi-téli helyett) A régiók sajátosságainak megfelelően kell kezelni az egyes területek természeti potenciálját Segíteni kell a természetes vadállomány regenerálódását A vadászat szélesebb körben is ismert és elfogadott rekreációs lehetőséggé váljon Meg kell ismertetni az embereket természeti és vadászati adottságainkkal Faragó S. nyomán Csökken a vadgazdálkodásra alkalmas területek nagysága Vadkárérzékenység fokozódik Változnak a környezeti feltételek Ökológiai adottságok, erdősültség, fajösszetétel, mezőgazdasági környezet A nemzeti parkok feladata lehet a vadfajok és a diverzitás fenntartása

7 Kisebb vadsűrűség és annak fenntartása Nem vadászati rendeltetés A trófea-vadászat helyett egyéb vadászat Egyes jobban vagy kevésbé jobban alkalmazkodó fajok létszámának szabályozása, illetve egyes vadfajok védelme Apróvadfajok állományának növelése (technológia, élőhelyfejlesztés) Tenyésztett állatok belépése a vadkereskedelembe Vadaskertek fontos szerepe a vadászatban A zárt téri vadtenyésztés átalakulása, hatékony, és ökológiailag fenntartható tevékenységgé válik