A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

Átírás

1 Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak sokkal több figyelmet kellene az élőhelyi adottságok felmérésére fordítania Nagyságrendek Európában 19 csülkös vadfaj fordul elő Létszámuk együttesen legkevesebb 15 millió példány Élő tömegük hozzávetőleg 2/3 milliárd kg Biomassza súlyuk elérheti a kg/100 km²-t Helyileg és regionálisan egészen meglepően magas lehet a sűrűségük Ausztriában (85000 km²) a becsült állomány összesen 1.26 millió csülkösvad, ami közel 15 állat/ km² sűrűség. Jelentőségük Mind gazdasági, mind a biodiverzitás szempontjából óriási óriási potenciális forrást képviselnek. Évente kb. 5.2 millió csülkös vadat zsákmányolnak, ami tonna húst jelent => hatalmas energia- és fehérjeforrás Több százmillió vadászati bevétel lehetőségét jelentik Felmérhetetlen esztétikai, változatos kulturális értéket képviselnek, minden országnak a saját történeti és vadászati hagyományai szerint. Ökológiai jelentőségük Becsült éves zöld növényzet fogyasztásuk kb. 20 millió tonna Ezért, nagy hatásuk van az ökoszisztémák más elemeire. Domináns szerepük van a természetes és az ember által kialakított z ökoszisztémák szerkezetének és dimamikájának alakulására. Számos növény-, madár-, és rovartársulás faji összetételét, valamint a természetes és telepített erdők korösszetételét és fizikai szerkezetét is alakítják.

2 Nem megkérdőjelezhető a tájra gyakorolt hatásuk, valamit kulcs-szerepük az ökoszisztémák működésében. Nyilvánvaló, hogy hatékony szakmai politikákra van szükség a csülkös-vad fajok állományainak és az általuk kifejtett hatások kezeléséhez. Tények Biodiverzitás Legelési nyomás számos i cél Országok közti eltérések Országokon belüli eltérések Az egyes országokon belül a fajok közötti különbségek Egy faj különböző állományai közötti eltérések 1. példa: Milyen létszámbecslési módszereket használnak? számos becslési módszer Direkt becslések Vadászok megfigyelései Fogás-jelölés-visszafogás (CMR) Sávos becsés (line transects) Teljes légi számlálás Nyílt területek számlálása (open hills counts) Etető helyeken végzett számlálás Transzektek Megfigyelő helyeken végzett számlálás Fényszórós számlálás Hajtásos számlálás számos becslési módszer Indirekt becslések Hullaték kupacok/csomók számolása Nyomsávban végzett számlálás Havon végzett nyomszámlálás Finn háromszög (Wildlife triangle) Jelek számlálása Kohort analízis Állatok hangjainak számlálása Szarvas megfigyeléses monitoring Vitális értékek elemzése Élőhely minőség nyomonkövetése számos i cél Nem meglepő, hogy a számos becslési módszer tükrözi a különböző i célokat Meglepő, hogy a legtöbb országban olyan módszereket használnak, amik az abszolút létszámot vagy sűrűséget becslik, miközben ilyen adatokra az adott i célok eléréséhez nincs is szükség Úgy tűnik, hogy az állatok számlálására valamilyen belső késztetésünk van számos i cél Európa nagy részében a csülkös fajokkal való céljai valamilyen formában kötődnek valamilyen más társadalmi szektor céljaihoz, mint pl. a mezőgazdaság, erdészet, vagy közlekedés a fenntartható érdekében... Ezek után még meglepőbb, hogy csak kevés olyan ország van, amely a nagytestű fajok állományai által biodiverzitás más fajtáiban okozott hatások mérésére alkalmas lenne

3 számos i cél Következtetés Majdnem minden európai országban tudják, hogy a számlálási módszerek alkalmatlanok a célok elérésére!! Ezért, gyakran a csülkös vaddal való gyakran csak az idő, pénz és az munka felesleges fecsérlése A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz (lehetetlen) pontosan felmérni A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani A szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és igazából reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről Négy lehetőség Módszerek Egyszerű és ellenálló (robusztus) legyen, Olyan legyen, ami felesleges bonyolultság nélkül, gazdaságosan szolgáltat adatokat Nagy léptékben is elfogadható pontossággal alkalmazható. A: torzítatlan és pontos; b: torzítatlan, de nem pontos; c: torzított, de pontos; d: torzított és pontatlan A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át Módszerek Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek. Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet. A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja Az állomány vitális rátáinak vizsgálata Élőhely minőség felmérésén alapuló módszerek

4 A gyakorlati gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia. Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni. Ez a megközelítés magában foglalja: Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való nyomon követését (monitoring) Az állomány jellemzők változásainak éveken át való követését (monitoring) Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre gyakorolt hatásának vizsgálatát. A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlítható. Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem. Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a i döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni. Ez a folyamat nagyon hasonló az alkalmazkodó (adaptive management) modelljéhez Az alkalmazkodó során folyamatosan adatokat gyűjtenek a rendszernek a i beavatkozásra adott válaszairól és ezeket az információkat a jobb biológiai megértésére és a jövőbeni döntések megalapozására használják fel. A csülkös vadfajokkal való nak előnyös ez a megközelítés A populáció-környezet rendszer monitorozása révén, A több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében, Amihez a vadászokat ösztönözni kell a bennük való részvételre. Európában érdemes lenne bizonyos tevékenységeket egységesíteni de legalább tanulni egymás korábbi hibáiból. Ehhez jobban ismerni kell egymás i gyakorlatát Egymás jobb ismeretében alkalmasabb nemzeti i stratégiákat lehet kidolgozni. Összehangolt európai megközelítéseket lehet kialakítani, amely megerősíti a természet megőrzését és az egészséges környezet fenntartását Európában.

5