Gazdálkodás az őz ökológiájának ismeretében

Átírás

1 TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9. Gazdálkodás az őz ökológiájának ismeretében Prof. Dr. Csányi Sándor VadVilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia) Szent István Egyetem, 2103 Gödöllő A nagyvadfajok között Európában és Magyarországon is az őz a jövő nagyvadja! Az őz a legelterjedtebb nagyvad Továbbra is terjeszkedik és növekszik a létszáma A legnagyobb a lelövése Problémás fajjá válhat (vad-gépjármű ütközések) A legkutatottabb nagyvad Európában (!) Biológia és dinamika Környezeti igények, károk Sűrűségfüggés és ökoindikátorok Hogyan kell vele gazdálkodni, hogy a jövő beteljesüljön?

2 Hagyományos szabályozási modell A mennyiség szabályozásához ismerni kell Létszámot (bak, suta gida) Szaporulatot és az elhullást Korösszetételt (agancs nagysága!) Állománykezelési szempontok (minőség) fejlettség, kondició -küllem, bakoknál agancs sutáknál szaporulat Mit mutat a gyakorlat 28 európai ország adatai alapján?

3 A kutatások eredményei Az őz ökológiai sajátosságai és igényei Táplálkozásbiológia energiaháztartás Sűrűségfüggő szabályozás Területhasználat és viselkedés Territorialitás és állományszabályozás Szaporodási siker és állományszabályozás Agancsfejlődés Gyors szabályozási válaszok Egy Európa számos becslési módszer Közvetlen becslések Vadászok megfigyelései Fogás-jelölés-visszafogás (CMR) Abs Abs Sávos becsés (line transects) Teljes légi számlálás Abs Nyílt területek számlálása (open hills counts) Abs Etető helyeken végzett számlálás Abs Transzektek Megfigyelő helyeken végzett számlálás Abs Fényszórós számlálás Hajtásos számlálás Abs

4 Egy Európa számos becslési módszer Közvetett becslések Hullaték kupacok/csomók számolása Abs Nyomsávban végzett számlálás Havon végzett nyomszámlálás Abs Finn háromszög (Wildlife triangle) Jelek számlálása Kohort analízis Abs Állatok hangjainak számlálása Abs Megfigyeléses monitoring Vitális értékek elemzése (súly, szaporodás, stb.) Élőhely állapot/minőség nyomonkövetése Egy Európa számos gazdálkodási cél Nem meglepő, hogy a számos becslési módszer tükrözi a különböző gazdálkodási célokat Meglepő, hogy a legtöbb országban olyan módszereket használnak, amik az abszolút létszámot vagy sűrűséget becslik, miközben ilyen adatokra az adott gazdálkodási célok eléréséhez nincs is szükség Úgy tűnik, hogy az állatok számlálására valamilyen belső késztetése van a vadászoknak

5 Az állományfelmérési módszerek alkalmatlansága és hatásuk a vélt létszámokra és a vad emiatti hatásaira A csülkös vad állományának abszolút létszámát rendkívül nehéz ( lehetetlen) pontosan felmérni A pontos létszám becslését egyetlen európai országban sem tudták megoldani A gazdálkodás szinte mindig régi és nem bizonyított hatékonyságú módszereken alapul, így nem csoda, hogy azok gyakran nem tudnak semmilyen valós és tényleg reális számot szolgáltatni az állományok méretéről vagy trendjéről Milyen módszerekre van/lenne szükség? Egyszerű és ellenálló (robusztus) legyen, Felesleges bonyolultság nélkül, gazdaságosan szolgáltassanak adatokat Nagy léptékben is elfogadható pontossággal alkalmazható. Legyenek könnyen használhatók, de legalábbis a vadászok, vadgazdák, vadőrök és a földtulajdonosok könnyen megértsék őket Tegyék lehetővé, hogy a rájuk alapozott döntések átláthatók és mindenki számára érthetők legyenek. Az állomány felmérésekben való részvétel ennek a folyamatnak fontos része lehet.

6 A hangsúly a közvetett módszerekre helyeződik át A szarvasfélék megfigyeléseken alapuló monitoringja Az állomány vitális rátáinak vizsgálata Élőhely minőség/állapot felmérésén alapuló módszerek Új paradigma: alkalmazkodó gazdálkodás A gazdálkodóknak elvárásokat és célokat kell meghatároznia. Ezeket az állatok teljesítményére, az állomány produktivitására és az élőhely minőségére kell alapozni. Ez a megközelítés magában foglalja: - Az egyedi teljesítmények változásainak éveken át való nyomon követését (monitoring) - Az állomány jellemzők változásainak éveken át való követését (monitoring) - Az élőhely minőségének és/vagy a növényevők élőhelyre gyakorolt hatásának vizsgálatát.

7 Milyenek legyenek ezek a jellemzők? A kiválasztott ökológiai indikátorok időbeni változásai számszerűsíthetők és az előzetesen meghatározott célokhoz hasonlíthatók legyenek. Értékelhető, hogy a vadászati nyomás elég nagy vagy nem. Ezek alapján lehet az új lelövési kvóták révén a gazdálkodási döntést számszerűsíteni és a korábban meghatározott célok irányába haladni. Alkalmazkodó gazdálkodás E folyamat révén a gazdálkodó alkalmazkodik az állomány és a környezet jelzéseihez Az alkalmazkodó gazdálkodás során folyamatosan adatokat gyűjtenek az ökológiai rendszernek a gazdálkodási beavatkozásra adott válaszairól és ezeket az információkat a jobb biológiai megértéshez és a jövőbeni döntések megalapozására használják fel.

8 Szempontok A vadgazdálkodóknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal Nem azt kell tudni, hogy mennyi, hanem azt, hogy hogyan változik az állomány és az egyedek teljesítménye! A vadgazdálkodóknak sokkal több figyelmet kellene az élőhelyi adottságok felmérésére fordítania Nem azt kell tudni, hogy mennyi, hanem, hogy mit okoz! Az őzzel való gazdálkodás a populáció -környezet rendszer monitorozása révén, a több és jobb minőségű adat gyűjtése következtében megalapozottabbá válik. Az őzgazdálkodás céljai Károkozás: megelőzés és csökkentés Egészséges állomány: ne a betegségek és a leromlás szabályozza Hasznosítás: tartamosság Korlátok: a megvalósítás költségei és az őz biológiai korlátai (hol és mit lehet elérni?) Az őz méreteit meghatározó tényezők: testtömeg: nyári táplálék mennyisége és minősége, sűrűség agancsok: téli táplálék mennyisége és minősége, sűrűség Selejtezés: nincs genetikai (tenyésztési) alapja a megvalósításnak

9 Bioindikátorok - meghatározás Az állatok és/vagy a növényzet olyan egyszerűen meghatározható jellemzői, amelyek alkalmasak az [egyed]-[populáció]- [környezet] rendszer állapotának jellemzésére. az állomány lényegi folyamataival függnek össze egyszerűen gyűjthető adatok egyszerűen értelmezhetők Nem a létszámot kell tudni, hanem a változások irányát kell jól ismerni Nem az eltartóképességet kell tudni, hanem az állomány és a környezet állapotának változását kell ismerni Eberhardt-modell szabályos változási sor

10 Sűrűségfüggő szabályozás Norvégia 10 km 2 sziget Sűrűségfüggő szabályozás Franciaország

11 Sűrűségfüggő szabályozás Franciaország Gida/suta arány Anglia

12 Anglia Anglia

13 Bioindikátorok - őz Populáció nagyság Kilométer-index Az egy kilométerre jutó megfigyelt őzek száma Csoport nagyság Téli csoportnagyság / csoportképzés Bioindikátorok - őz Az állomány egyedeinek minősége és teljesítménye Nőivarúak szaporodási sikere Gida/suta télen (felnevelt szaporulat) Gida/suta nyáron (szaporodó sutára vonatkozóan) Gidák testtömege Gidák téli teljes súlya / zsigerelt súlya Kohort állkapocs hossz (csontváz mérete - konstitúció) Teljes állkapocs hosszúsága Gidák hátsó csánkhossza (csontváz mérete)

14 Bioindikátorok - őz Élőhelyi hatás és élőhely-használat A fásszárúakra gyakorolt legelési hatás közvetlenül a vegetáció növekedésének megindulása előtt (1 m 2 mintaterületen) A ritka és kedvelt növények előfordulási gyakorisága (az őz válogat!) Kiegészítő információk Az első éves bakok nagysága Az első agancs nagysága A szemlélet alapjai Az állatok és a populáció teljesítményére és az élőhely minőségére vonatkozó egyértelmű célok meghatározása. Nem a létszámok, hanem a trend érdekes. Nem az eltartóképességet, hanem az állomány kondícióját kell ismerni. Testméret és kondíció indexek Szaporodási teljesítmény Agancsfejlődés Fókuszok: Erősen érintett csoportok! Hosszútávon gondolkodni és cselekedni monitoring A gazdálkodás eredményeiből tanulni kell!

15 Kérdések, amikre válaszolni lehet/kell és amikhez adatokra van szükség: Kell-e az őz károkozásával foglalkozni? Megfelel-e az állományból lőhető mennyiség az elvárásainknak? Megfelelő-e az őzek minősége, vagyis a testnagyságuk és az agancsok nagysága? Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni? Milyen biológiai korlátokkal kell számolni? Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat?