Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás

Átírás

1 Elõfordulás, elterjedési terület Az õz populációbiológiája és az õzgazdálkodás Nagyvadállományok hasznosítása # 3 õzfaj geurópai õz gszibériai õz gmandzsúriai õz # legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas gújvilági szarvas gnagyon hasonló ökológiai szerep és igények # Leggyakoribb európai szarvasféle # Elmúlt évtizedekben erõs terjeszkedés, korlátok: gészakon hóhatár gragadozók gember Az ôzteríték változása Európában

2 Élõhely # Eredeti élõhelye: gcsalitos erdõk terjeszkedés a környezõ mezõgazdasági területekre (üres élõhely). gáltalában a nagy produktivitású, felújuló területekhez kötõdik. gmegfelelõ búvó és táplálkozó helyek # Táplálkozás: gkoncentrátum válogató magas tápértékû, fehérjedús táplálék mezei õz és a terület termékenysége közötti kapcsolat. energetikai kiszolgáltatottság Populációbiológia # Szaporodás: gkésleltetett beágyazódás vagy magzati nyugalmi állapot kb. december végén indul meg az erõteljes fejlõdés nagyon erõs szelekciós nyomás < ne legyen túl korai az ellés veszélyes a gidára < ne legyen túl késõi az ellés nem tud újból termékenyülni ghamar ivarérett (táplálék ellátás függvénye), gmagas egyedenkénti szaporulat már gidaként lehet termékenyülés normális a 2 gida/suta 7-9 éves korig 2 gida/suta gsûrûségfüggés mindinkább igazolt sárgatestszám magzatszám felnevelt szaporulat elhullások a magzati élet során és a gidakorban Agancs # Az agancs funkciója gfegyver gstilizált versengés º magányos faj gdominancia sorrend, agresszió # Agancs-ciklus º hormonális szabályozás # agancslevetés: idôsek elôbb # agancsfelrakás: idõsek elõbb Az ôz agancsának fejlôdése # Eltérés más szarvasféléktôl gôsi szarvasféle kis testû territóriumot foglal viszonylag kis agancs gaz elsô agancs már gidakorban megjelenik (2-5 hónapos kor között) ga gidaagancs rendszerint kicsi (1-2 cm) glevetése: január-február # A gidaagancsot követô agancs rendszerint gnyárs alakú, nem ágazik el gjó élôhelyeken lehet villás vagy nagyon ritkán hatos # A következô agancsok fejlettsége gegyedi lehetôségek / élôhelyi jellemzôk függvénye gáltalában növekvô méret, de az ismételhetôség nagyon variábilis

3 Az ôz agancsának fejlôdése # Az agancs levetése gôsz vége (november) ga levetési seb begyógyul, az agancs fejlôdésnek indul gaz ôz agancsát télen fejleszti gérzékenység a táplálékra állománysûrûségre idôjárásra zavarásra # A kifejlett agancs tisztítása gmárcius vége - május eleje között idôsebbek elôbb, fiatalok késôbb territoriális szabályozással való kapcsolat! güzekedés: július-augusztus az agancs már jóval az üzekedés elôtt készen van Az ôz agancsának részei Az ôz szelektív vadászata # koszorú (rózsa) # szár # ágak gelülsô ág gközépág ghátsó ág gaz ôz agancsa rendesen hatos, ritkán négy vagy öt ág is lehet 1-1 száron # gyöngyözés (vagy sima) # Selejtezés helyett válogató vadászat # Mennyire ismétlôdnek az agancsok? # Befolyásolják: gkondíció gbetegségek gállománysûrûség stressz L sok gombnyársas, gyenge agancsú fiatal bak # Agancstömeg és érmes agancsok aránya közötti kapcsolat # Agancstömeg, bakkilövés és érmes arány kapcsolata

4 Az ôz szelektív vadászata Az ôz életkorának becslése # A válogatás feltételei gaz agancsok eloszlása nem normális! gmennyire megbízható a terepi korbecslés? ghiányoznak az állattenyésztési értelemben vett szelekció feltételei ismeretlen a tulajdonságok örökölhetôsége ismeretelen a szelekciós differenciál nagysága a nôivart nem szelektáljuk # Az ôz életkorának becslése a vadászat során gmegjelenés (habitus) Testméret L kb. 1.5 éves korra kifejlett méret Testalak L egyedi variabilitás, kondició hatása gmagatartás < fiatal: játékos, kiváncsi... < idôs: nyugodt, mogorva... gaz agancs visszarakására utaló jelek # Fogváltás ga kifejlett ôznek 32 foga van g1 éves korra (10-15 hónapos kor közöttre) végleges fogazat # Fogkopás L szokásos változatosság gtáplálék gélôhely talaja grágásmód ga fogkopásra alapozott módszer ( vadászmódszer ) az ôznél különösen megbízhatatlan # Tudományos módszerek ga fogcement rétegvonalai gszemlencse száraz tömege Az ôz életkorának becslése A trófeabírálat során figyelembe vett további szempontok # varratok elcsontosodása # agancstô magassága # koponyacsontok vastagsága # alsó állkapcson a rágóizom tapadási helye # metszôfogak hajlásszöge

5

6 Populációbiológia # Magatartás : Õsi típusú szarvasféle gmagányos vagy kis (családi) csoportos élet gbakok: territorialitás életkor és kondició hatása: > 3 év, jól fejlett agancs normális esetben területhûség. gszabályozási hatás: a fiatal bakok %-a kivándorol (fejlettek) stressz indikáció a fiatal bakok agancsai fejletlenek. A bakok szaporodási sikere a territórium lététõl ill. minõségétõl függ (suták számára milyen vonzereje van: táplálék és búvóhely). Ivararány: a territorialitás miatt kevesebb bak élhet azonos területen, mint suta! # Alkalmazkodás gmezei õz (ökotipus): télen nagy csoportokat formál sztyeppei patások (védelem a ragadozók ellen, közös táplálék kihasználás). Agancs # Kontrolláló tényezôk gtáplálék: mennyiség, minôség gtalaj: elemtartalom, termôképesség gstressz: zavarás gfejlôdési szabályosság (ismételhetôség) # genetikai tényezôk gsok mitosz, kevés tudás gbajorország Fôhercege: "ami pedig az ôzet illeti, nem a fajtát, hanem az élôhelyét kell javítani" gvérfrissítés (mire jó?) galak > tömeg öröklôdés # befolyásolják géletkor és agancsméret ismételhetôsége, gfogkopás, gszabályos fejlôdési ciklus és visszarakás Vadgazdálkodási jelentõség # az egész országban elõfordul, "mindenki nagyvadja". # Lényegében folyamatosan növekvõ állomány. # A teríték 1980 óta csökkent, majd stagnált gõzkonferencia (1979): állomány-növelési cél nem lõni túl sokat, sutakilövést csökkenteni ga bak és a gidateríték stabilizálódott, a suta folyamatosan csökken természetes szabályozás felerõsödése gnövekvõ elhullások (sûrûség-függés), gelhullás - hasznosítás között kompenzálás, gtesttömegcsökkenés # Kiváló trófeák galföld legjobb termõképességû részein.

7

8

9

10 Klasszikus hasznosítási modell Bak, suta, gida létszám, szaporulat, elhullások, korpiramisok # több a suta nagyobb reprodukció több kilövés gaz állomány nagysága csak a suta- és gidakilövéssel szabályozható! gsok fiatal suta rosszabb átlagos szaporulat sutavadászat során a fiatal és az idõs sutákat kell apasztani (még és már kisebb reproduktív érték). # Állománykezelési szempontok: gfejlettség, gkondició, gküllem, gbakoknál agancs. Modern õzgazdálkodás MIT HISZÜNK ROSSZUL? # Az ôz létszáma pontosan megbecsülhetô. # Egy-egy terület ôzeltartóképessége meghatározható és ez az érték hosszú idôn át állandó. # Az ôz korát meg tudjuk becsülni. # Az ôzállományok a válogató vadászattal genetikailag javíthatók. Modern õzgazdálkodás MIT HISZÜNK ROSSZUL? # Az ôz létszáma pontosan megbecsülhetô. # Egy-egy terület ôzeltartóképessége meghatározható és ez az érték hosszú idôn át állandó. # Az ôz korát meg tudjuk becsülni. # Az ôzállományok a válogató vadászattal genetikailag javíthatók.

11 Modern õzgazdálkodás MI AZ AMIT MÁR ELÉG JÓL TUDUNK? # Az ôz ökológiai sajátságai / igényei # Táplálkozásbiológia energiaháztartás és agancsfejlôdés # Territorialitás és populációszabályozás # Szaporodási siker és populáció-szabályozás # SÛRÛSÉGFÜGGÔ SZABÁLYOZÁS A gazdálkodás lépései Körfolyamat A gazdálkodás lépései # Cél(ok) meghatározása rövid és hosszú távú célok # A rendelkezésre álló eszközök számbavétele források felmérése; a gyenge és erõs pontok beazonosítása # A lehetséges változatok/irányok meghatározása az egyes változatok elõnyeinek és hátrányainak mérlegelése # Döntés a bölcs döntés ésszerû és türelmes # Kivitelezés vagy megvalósítás a feladatok végrehajtása # Eredmények értékelése a jól mûködõ elemek megtartása, a nem mûködõk kizárása

12 Az õzgazdálkodás fõ szempontjai (Richard Prior) # A gazdálkodás céljai: gkár: megelõzés és csökkentés gegészséges állomány: ne a betegségek és a leromlás szabályozza ghasznosítás: tartamosság gkorlátok: költségek és biológia gselejetezés: nincs alapja testtömeg: nyári táplálák mennyisége és minõsége, sûrûség agancsok: téli táplálák mennyisége és minõsége, sûrûség Az õzgazdálkodás fõ szempontjai (Richard Prior) # Szükséges adatok: gmennyi õz?, mekkora szaporulat?, mekkora elhullás?, be- és kivándorlás? gpontos adatok nem gyûjthetõk, de vannak megbízható jelek potenciális szaporodási ráta: sárgatestek, magzatok felnevelt gida/suta õzek kondiciója: testtömeg testméretek változása: alsóállkapocs hossza létszám- és ivararány trendje: március-áprilisi megfigyelések gbaklelövések megoszlása: 60% fiatal, 20% középkorú, 20% idõs Az alkalmazkodó gazdálkodás alapvonalai # Nem a létszámot, hanem a változások irányát kell jól ismerni (km-index, téli csoportképzés) # Nem az eltartóképességet kell tudni, hanem az állomány állapotának változását ismerni gtesttömeg % kondició-idexek gszaporodási teljesítmény gagancsfejlôdés gn.b. fokozottan érintett csoportok! ghosszú távon kell gondolkodni % monitoring # Tanulás a gazdálkodás eredményeibôl alkalmazkodó gazdálkodás Bioindikátorokra alapozott gazdálkodás Mi az a bioindikátor? # az állatok vagy a növényzet olyan egyszerûen meghatározható paraméterei, amelyek alkalmasak az egyed-populáció-környezet rendszer állapotának jellemzésére.

13 Bioindikátorok # Az egyed-populáció-környezet rendszert jellemzik # a populáció lényegi folyamataival függnek össze # egyszerûen gyûjthetô adatok # egyszerûen értelmezhetôk gkilométer-index (állománysûrûség) gsutánkénti szaporulat gfiatalok átlagos testtömege gtéli csoportképzés mértéke ga parazitáltság mértéke galsó álkapocs hosszának változása ga vegetáció használatának mértéke (rágáskár) gfiatal bakok agancsának fejlettsége Mik a kérdések és a célok? # Kell-e az ôz károkozásával foglalkozni? # Megfelel-e az állományból lôhetô mennyiség az elvárásainknak? # Megfelelô-e az ôzek minôsége, vagyis a testnagyságuk és az agancsok nagysága? # Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni? # Milyen biológiai korlátokkal kell számolni? # Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat? Néhány kérdés #Vadászterületükön mik az õzgazdálkodás pontos céljai? #Mekkora volt a területen elejtett kifejlett bakok, suták és gidák átlagos súlya az elmúlt 3 évben? #Hogyan alakult az elmúlt 3 évben az õsszel és télen elejtett õzek vesezsírindexe? #Hány százaléka tartozott a bakoknak a középkorú és az idõs korcsoportba az elmúlt években? Hogyan jutott ezekhez az értékekhez és megbízik-e bennük? #Az elsõ éves bakok hány százaléka volt gombnyársas vagy 10 centiméternél kisebb agancsú az elmúlt 3 évben? #A suták hány százaléka nem vezetett gidát augusztusban és mennyi volt az egy gidás sutára jutó felnevelt szaporulat az elmúlt 3 évben? #Melyik az öt legkedveltebb cserje és lágyszárú faj, amelyet az õzek a területen fogyasztanak? #Mekkora volt az vadászterület bevétele az õzbõl és ennek hány százalékát tette ki az érett bakok lelövésébõl származó bevétel az elmúlt 3 évben? #Mit tart õzgazdálkodásuk leggyengébb szakmai pontjának és hogyan tudna ezen a vadgazdálkodó változtatni?