SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

Átírás

1 SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred,

2 A jelenlegi helyzet értékelése: emlős ragadozó Közösségi jelentőségű, nem jelölő faj Egyéb jelentős faj Ökológiai szempontból jelentős egyéb fajok* Jelenlét a területen Jelenlét bizonyítás Róka gyakori a, d, f Borz gyakori a, d Nyuszt gyakori a, (f) Farkas megjelenése várható a, b, c Hiúz megjelenése alkalmi, de várható tartósabb jelenlét is a, b, c, (f) Vadmacska gyakori a, (f) Nyest gyakori a, d, f Vidra ritka a, b, e Medve megjelenése várható b Magyarázat: * EU-s direktívákban nem szereplő új kategória; a=kérdőív; b=egyéni észlelési adat; c=irodalmi adat ; d= teríték; e=nyomjel felmérés; f=szőrcsapdázás; ()=a módszer az adott fajra bizonytalan).

3 élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Zavartalanság A vadmacska, nyuszt és a vadászható nyest esetében a zavartalan és összefüggő erdőségek kedvező hatása lehet lényeges. E fajok számára az öreg odvas holtfák jelenléte és kiemelendő. A hiúz, szürke farkas és a barnamedve megjelenésére is számítani lehet. Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete. Megfelelő nagyvadállomány (préda) fenntartása. A vidra napjainkra a számára potenciálisan kedvező természetes (tavak, patakok) és természetszerű élőhelyek (víztározók, halastavak) közönséges ragadozójává vált, így ezen élőhelyek zavartalanságának biztosítása a faj további terjeszkedését segítheti elő. Telelő és elterelő tavak létesítése.

4 élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Több szintű monitoring Az illegális elejtések megakadályozása és felderítése a vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók, természetvédők hatékony együttműködésével (pl. rendszeres operatív találkozók megszervezése a gazdálkodási tevékenységek összehangolása érdekében). Fel kell készülni a védelem alatt álló, de az emberre illetve vagyontárgyaira is közvetlen veszélyt jelentő nagyragadozó fajokkal történő bánásmódra, egyes védekezési viselkedéselemek elsajátítására (pl. nagytestű őrkutyák használata, hatékony védelmet nyújtó karám építése, stb.).

5 élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Fokozottan védett és védett ragadozó emlős fajok megjelenésekor a nagyvadfajok hasznosításának mértékét a nagyragadozók számára aktuálisan rendelkezésre álló táplálékbázis függvényében kell módosítani, és a terület használatából (vadászat, erdőgazdálkodás, turizmus) eredő zavaró hatásokat csökkenteni kell. A területeken előforduló vadmacska érdekében intenzív házi macska gyérítés bevezetése szükséges, amellyel a fajok közti hibridizáció esélye csökkenthető.

6 élőhelykezelési javaslatok, ragadozók Intenzív kóbor kutya gyérítés szükséges a védett, fokozottan védett és vadászható fajok érdekében. A közönséges és gyakori ragadozófajok esetén, mint amilyen a vörös róka (Vulpes vulpes), eurázsiai borz (Meles meles) és a nyest, elsősorban vadgazdálkodási kezelésük a kiemelendő. E fajok csapdázásnak és intenzív vadászatnak egyes területeken (pl. földön fészkelő madárfajok ismert fészkelései helyein) kedvező természetvédelmi hatása lehet.

7 A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvadállomány a létszámcsökkentési kampányok és erőfeszítések ellenére növekszik. A létszám szabályozása magában várhatóan nem oldja meg a konfliktusokat. A létszám nem jól meghatározható. Az ökológiai és gazdasági problémák összekeverése.

8 A jelenlegi helyzet értékelése: vadgazdálkodás, vadhatás A rendszerszemlélet hiánya. Az erdő természetessége szempontjából az nagyvad negatív és pozitív hatású lehet. Segíti-e a kívánt célállapot elérését? A vad szabályozó és hatása indikátor. A hatás és annak mértéke alapján kell a gazdálkodást tervezni.

9 A vizsgálatok Növényi táplálékkínálat és rágottság Csülkös vadfajok jelei Törzskínálat, és a vad okozta törzssérülések Csemetesűrűség és rágottság

10

11 ÖSSZESEN 7 terület 2100 mintavételi pont Minimum 9 vizsgált változó Több, mint gyűjtött adat 154 km-nyi bejárt útvonalról

12 élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A kívánt célállapot minél pontosabb meghatározása A vadhatás rendszeres felmérése Minimalizálni kell a nagyvad élőhelyének állapotát rontó beavatkozások és létesítmények számát és valamennyi erdőés vadgazdálkodási tevékenységet, ami a negatív vadhatások és/vagy gazdasági értelmű vadkárok bekövetkezését generálhatja. Ezek a beavatkozások elsősorban erdészeti jellegű tevékenységekből (cserje/bozótirtás, homogén állományok kialakítása, fahasználatok, elkerítések) erednek. Kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozások: szálalás vagy csoportos szálalás, cserjeszint kímélete.

13 élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Bükkös: lékesedési folyamatok elősegítése több holtfa bennhagyása betelepülő natív lágyszárú és cserjefajok kímélete a faj- és a hajtáskínálat növelése

14 élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Gyertyános-tölgyesek: a gyertyánosodás esetén a gyertyán rágása (<30%) és hántása (<15-20%) jobban tolerálható juhar, kőris és cserjefajok megjelenésének támogatása több holtfa bennhagyása

15 élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Cseres-kocsánytalan tölgyesek cseresedés, kőrisesedés akadályozása: a vadhatás jobban tolerálható (kőris: rágás <30%, hántás: <20%) az akác visszaszorítása (100%)

16 élőhelykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Minden vadetetésnek csak a vadászat megkönnyítése ill. a károsított területektől való elterelés lehet a célja. Az állomány növelését célzó etetés kerülendő. A nem kívánt gyomszennyezés elkerülése érdekében ellenőrizni kell a kivitt takarmány minőségét. Az erdők felújítása vagy a ritka élőhelytípusok megőrzése érdekében létrehozni kívánt kerítések csak a legszükségesebb esetben létesíthetők Ilyenkor figyelemmel kell lenni a nagyvad élőhelyvesztése következtében fellépő megváltozott területhasználati szokásokra, és a vad más érzékeny területekre való szorításának elkerülésére. A kerítést a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.

17 vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvad túrását és taposását a sziklatörmelék-erdők (EKE 02.2; 02.2v), peripannon cserjések (EKE 15.1; 15.1v), erdősztyeppek (EKE 17.1; 17.1v), természetes száraz gyepek (EKE 19.1; 19.1v) területén kiemelt figyelemmel kell kezelni. A természetes dinamikai, illetve regenerációs folyamatok érvényesüléséhez a taposással, túrással bolygatott területfelszín, a legérzékenyebb élőhelyi foltokban szezonálisan ne legyen több 10%-nál, és az egybefüggően bolygatott területek mérete ne haladja meg a 10 m 2 -t.

18 vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás A nagyvadfajok hasznosítását más gazdálkodási tevékenységek szempontjaival összhangban kell meghatározni (gímszarvas, őz, vaddisznó és muflon). A vadfajokat valós hatásuk alapján különbözőképpen kell kezelni. Az erdő dinamikáját figyelembe kell venni a hosszú távú tervezésnél. A vadállomány apasztását, riasztását a negatív vadhatású területekre kell összpontosítani.

19 vadállománykezelési javaslatok, vadgazdálkodás, vadhatás Valamennyi nagyvadfaj esetében a nőivar és a szaporulat hatékony szabályozásának lehetőségeit célszerű keresni. Az ivararányt a szaporodási időszakban rendszeres és kiterjedt terepi megfigyelésekkel (pl. a vadászatok alkalmával) fel kell mérni. Közelíteni kell az 1:1-es ivararányhoz. A nagyvadfajok felnevelt szaporulatát, szintén a téli vadászatok alkalmával fel kell jegyezni. A hasznosítás tervezésekor a felnevelt szaporulat változását kell figyelembe venni. A hasznosításnál a fiatal korosztályok létszámapasztására kell helyezni a hangsúlyt. Jobb felnevelési években ezt az arányt növelni kell.